1
Illusztráció
Megosztás
A Kisebbségi Kulturális Alap mi mást is tehetne, minthogy tudomásul veszi a múlt havi képviselői tényfeltáró látogatás alapján készített és szerdán ismertetett jelentést. Ez az anyag az Igor Matovič-féle OľaNO politikusainak „közbenjárására” bár kritikus hangvételűre sikeredett, ennek ellenére szinte nincs kérdés, amiben eltérne az alap és a képviselők véleménye. Egy ilyen azért mégiscsak van.
A KKA „pozitívan” értékeli a parlament kulturális bizottsága tagjainak május 16-i helyszínelését az intézetnél, és bízik abban, hogy a felmerült kérdések – egy kivételével- könnyen orvosolhatóak. A törvényhozás bizottságának tagjai azt követően határozták el magukat arra, hogy körülnéznek az alap házának tájékán, hogy pár hete felröppent a hír, valami nincs rendjén a roma programokról döntő bizottságokban. A KKA ezzel kapcsolatban már korábban megtette a szükséges változtatásokat, menesztett pár személyt a projektek értékelését végző bizottságból és az új felállású testületek már ki is értékelték a pályázatokat.
Molnár Norbert, az alap vezetője portálunknak elmondta, a honatyák tényfeltáró látogatása kapcsán szerdán megfogalmazott javaslatok felkarolnák a KKA munkáját. Ahogy mondta, „segítene a helyzeten, ha módosítani lehetne az illetékes törvény több pontját. Ez megkönnyítené a munkánkat. A felmerült ajánlások csupán egyike olyan, ami nehezen kivitelezhető, ez pedig az összeférhetetlenség szigorítása lenne.”
Mint ismeretes, az OĽaNO azt is javasolja, hogy azokat a pályázatokat, amelyekben a bizottság valamely tagja vagy a tagok valamely családtagja érintett, automatikusan zárják ki az értékelési folyamatból. Molnár szerint egy ilyen szigorítás a kisebb létszámú kisebbsegeket megnyomoríthatná, hiszen alig áll a rendelkezésükre az adott kérdésben jártas szakember. Ugyanakkor a nagyobbaknál – mint például a magyarok vagy a romák – is gondot okozna az ilyen új hozzáállás, hiszen az adott művelődési területen aktív személyeket állítaná kényszerű választás elé: vagy a döntéshozó bizottság tagjaként dolgozhatnának tovább vagy visszatérnek a kaptafához, a saját kulturális szakterületükhoz, és kivonulnak a pályázatokat elbíráló testületből.
Molnár megjegyezte, 10 hónapja működik a KKA, senki nem várhatja, hogy 100 százalékos rendszert. „Azon dolgozunk, hogy jól működjön, és ebben számítunk a képviselők munkájára is.”
A KKA szerint a képviselők javaslatainak túlnyomó többsége megoldható a vonatkozó törvény módosításával. Tehát tulajdonképpen a honatyák olyat akarnak számonkérni az alapon, amihez törvénymódosítás szükséges. És erre csak és kizárólag nekik van jogkörük. Ilyen jogszabályi változást követően lehet változtatni az alap belső szabályzatán. Ugyanakkor – áll az alap nyilatkozatában – ezek az esetleges változások nem sérthetik az egyes kisebbségek művelődéspolitikájukkal kapcsolatos önigazgatási döntéseit.
(sp)