1
Fotó: TASR - Orbán Viktor, Mikuláš Dzurinda és Günter Verheugen EU-biztos a párkányi híd átadásán 2001-ben
Megosztás
Orbán Viktor leporolta az – egyesek szerint neomarxista francia közgazdász – Thomas Piketty 2018-as dolgozatát, és azzal érvelve próbálja meggyőzni Mikulás Dzurindát, hogy az Európai Unió nyugati fele mostohán bánik a keleti tagállamokkal. Emellett egy más célra készült tanulmányból kiragadott számokkal akarja bizonyítani, hogy a franciáknak és a németeknek sokkal jobb az EU, mint nekünk. Ellenőriztük a magyar miniszterelnök kijelentéseit.
A visegrádi országok szorosabb együttműködését szorgalmazza Orbán Viktor, aki ezt elmondta a postoj.sk szlovák konzervatív hírportálnak adott május elejei interjújában is. Arról beszélt, hogy Közép-Európának, illetve a visegrádi négyeknek egy harmadik pólust kellene létrehoznia az EU-ban a francia-német tengely mellett.
„Abba az irányba haladunk, hogy 2030-ra lesz itt egy harmadik pólus, Közép-Európa, illetve a V4” – jelentette ki Orbán.
Dzurinda: az orosz és a kínai érdekeknek megfelelően
Erre reagált Mikulás Dzurinda volt szlovák kormányfő, aki jelenleg az Európai Néppárt think-thankjének, a Wilfried Martens Központnak az elnöke. Dzurinda a Central European Affairs Magazine-nak adott interjújában azt mondta, hogy teljesen felesleges újabb hatalmi gócokat teremteni az unióban. „Nem rivalizálni kell a német-francia együttműködéssel, mert ez a két ország cipeli a vállán a legnagyobb felelősséget a kontinensen” – mondta Dzurinda. Az Orbán által javasol elképzelés számára „teljesen irreális és károsnak tűnik”.
Dzurinda szerint ezzel az Európai Unió szétaprózódna, és ez „az EU végének kezdetét” jelentené.
Az ötlet Dzurindát az orosz és kínai érdekekre, nevezetesen az Európai Unió „megbénítására és leépítésére”emlékezteti.
A volt szlovák miniszterelnök cáfolja Orbán másik állítását is, amely szerint az uniós tagság hátrányos és veszteséges Magyarországnak és Szlovákiának is.
„Ez egyszerűen hamis állítás” – jelentette ki Dzurinda.
Orbán „szamizdatja”
Orbán a napokban levélben – amit ő szamizdatnak nevez – válaszolt Dzurindának. A levelet több szerkesztőség, köztük a Paraméter is megkapta, a cikkünk végén letölthető. Ebben Orbán megismétli, hogy szükségesnek tartja a V4-ek szorosabb együttműködését, és ezt újra az országok unió belüli hátrányos helyzetével indokolja.
„Tény, hogy a V4 országainak nem sikerült elérniük érdekeik megfelelő érvényesítését az unió keretén belül. Tény, hogy mi, közép-európaiak látványos megkülönböztetést szenvedünk el. Azt állítom, ha nem lépünk föl erőteljesebben és közösen, ez a helyzet nem is fog változni” – írja Orbán.
Az állításait két tanulmány és egy uniós programon belüli pénzelosztási aránytalansággal próbálja igazolni.
Mennyit nyer jólétben egy francia, és mennyit egy szlovák?
Az első állítása, hogy sokkal jövedelmezőbb az EU egy németnek vagy egy franciának, mint egy magyarnak vagy szlováknak. „A belső piac mai elrendezése azt eredményezi, hogy az európai piac egy francia állampolgár számára évente 1074 euró többletjövedelmet ad, egy németnek 1046 eurót, egy szlováknak 537 eurót, egy magyarnak pedig 408 eurót. Ezek 2016-os adatok” – írja Orbán.
A magyar miniszterelnök feltehetően a Bertelsmann Alapítvány tanulmányára hivatkozik, azonban ennek az eredményei elsősorban azt mutatják, hogy az egységes európai piac kedvez az unió minden tagállamának, és az európai gazdasági övezetbe tartozó Svájcnak, Izlandnak és Norvégiának is, míg a külső tagállamok számára kedvezőtlen. Nem kifejezetten jövdelemeről van szó, hanem jólétről, vagyis nem csak készpénzre kell gondolni, hanem például igyenes vagy jobb minőségű állami szolgáltatásokra stb.
Orbán azonban azt „elfelejtette” megemlíteni, hogy ugyanazon táblázat szerint minden izraeli lakos 266 eurós veszteséget szenved el a jólét tekintetében, az oroszok 13 eurót, az USA állampolgárai pedig 164 eurót veszítenek az uniós közös piac miatt.
Százalékosan jobban állunk
Dudás Tamás közgazdász szerint a jólét százalékarányos emelkedését is figyelni kellene, nemcsak az abszolút értékeket.
„Míg Magyarországon évente 3,44 százalékkal, Szlovákiában 3,59 százalékkal nő a jólét, addig Németországban 2,71 százalékkal, Franciaországban pedig 3,11 százalékkal – magyarázta a Paraméternek pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem oktatója. – Nézőpont kérdése, hogy mit akarunk kiemelni.”
A Nyugat kiszipolyozza a Keletet?
Orbán másik érve a multinacionális cégek által a kelet-európai államokból kivitt nyereség vagyosztalék mennyisége. Ezt az összehasonlítást a magyar miniszterelnök Thomas Piketty francia közgazdász 2018-ban megjelent tanulmányából kölcsönzi. A tanulmány a 2018-as magyarországi választások előtt jelent meg, itt olvasható a Le Monde-ban. Akkor Magyarországon futott is egy kört a médiában, a kormányhű sajtó természetesen pozitív értelemben emelte ki, hiszen az unió már akkor is mumus volt Magyarországon. Születtek azonban kritikus vélemények is a sokak szerint neomarxista „sztárközgazdász” munkájára.
Piketty – és most vele Orbán ismét – azt a mutatót emeli ki, hogy a kelet-európai országok uniós támogatása mindössze a fele, Csehország esetében kevesebb, mint a harmada annak, mint amennyit a „multik” kivisznek az országból.
Forrás: Le Monde
Miért 9 százalék a nyereségadó Magyarországon?
Dudás szerint óvatosan kellene kezelni azt a nézőpontot, hogy a gazdag nyugat kihasználja a a szegény keletet. „Azzal, hogy letelepedtek nálunk a nagy külföldi vállalatok, ez munkahelyeket teremtetett, nőtt a GDP, az export, az adóbevételek. Ha Szlovákiában nem gyártanánk évente egymillió autót, akkor a gazdasági növekedés sem lenne ennyire dinamikus. Viszont ennek ára van. Ez például, hogy kiviszik a profitot” – mondta a közgazdász.
Egy másik szempont lehet az is, hogy Magyarország például tudatosan építi azt a képet magáról, hogy adóparadicsom a cégek számára. A vállalatok nyereségadója az egyik legalacsonyabb az EU-ban, mindössze 9 százalék.
„A kivitt profit csökkenthető akár az adókulcs növelésével is” – véli Dudás.
Almát a körtével
Kérdéses az is, hogy összehasonlítható-e a két tétel: az uniós támogatás nagysága a kivitt profittal.
„A közgazdászok között is parázs vita folyt, hogy mennyire korrekt ez az összehasonlítás. Piketty ezzel annak idején vitát is akart indítani, és hát a médiába is be akart kerülni” – magyarázta Dudás.
– Mondhatjuk, hogy két különböző dolgot hasonlítunk össze. De az is igaz, hogyha nem vinnék ki ezeket a forrásokat, akkor itthon is fel lehetne használni, másrészt az is igaz, hogyha nem lennének itt ezek a vállalatok, akkor ez a profit sem termelődne meg.” Emellett a vállalatok nemcsak nyereségadót fizetnek, hanem adóznak és járulékokat fizetnek a dolgozóiknak fizetett bérből.
A vállalatok ráadásul a befektetéseik alapján termelik meg ezt a nyereséget, vagyis mielőtt nyereségessé váltak be kellett fektetni az országban. Piketty tanulmányáról például a HVG-ben lehet részletesebben olvasni.
Horizont 2020 – még mindig nem vagyunk versenyképesek
A harmadik téma a Horizont 2020 program, és az abból a kelet-európai országokba érkező támogatás. A Horizont 2020 az unió kutatási és innovációs programja, amelyben mintegy 80 milliárd euró volt a 2014-2020-as költségvetési időszakra.
„Nemcsak siralmas, de megalázó az aránytalanság a központilag kezelt uniós programoknál (például a Horizont 2020). A 2004 óta csatlakozott országok a támogatásnak 5,1 százalékát kapták, miközben lakosságunk az unió több mint 20 százaléka. A földrajzi egyensúlytalanságot orvosló javaslatainkat leverték” – írta Dzurindának Orbán.
A Horizont azonban egy központi uniós program, amely nincs leosztva országos kvóták alapján. „Az győz, aki jobb pályázatot ad be. Sajnos a mi egyetemeink le vannak maradva emberi erőforrásban is. A Horizont nagy programokra ad támogatást, ilyet csak kevés egyetem képes elkészíteni Szlovákiában. Ezek jobbára a műszaki egyetemek – mondta Dudás. –
De nem az a gond, hogy diszkriminálnak bennünket, hanem az, hogy nem vagyunk versenyképesek.”
Lajos P. János