1
Orbán Viktor és Robert Fico Brüsszelben (Forrás: TASR/AP)
Megosztás
Szlovákiai magyar kisebbség volt a fő célpontja 2023-ban az Orbán-rezsim dezinformációs kampányának, derül ki a Political Capital napokban nyilvánosságra hozott elemzéséből. A budapesti központú politikai elemző központ a romániai, szerbiai, szlovákiai és ukrajnai magyar nyelvű helyi médiumokat vizsgálta 2023 első felében, a dezinformációként azonosított 1245 releváns cikk 57 százaléka a magyar kormány által támogatott vagy ahhoz köthető szlovákiai magyar médiában jelent meg. A hamis hírek legfontosabb témái az orosz-ukrán háború és a migrációs helyzet voltak, ez a két téma volt a Smer legfontosabb választási témája is.
Célba vették a szlovákiai magyar kisebbséget 2023-ban a magyar kormány álhírgyárai, állítja a Political Capital karácsony előtt megjelent tanulmánya. A négy ország – Szlovákia, Románia, Szerbia és Ukrajna – magyar online médiáját elemző tanulmány szerint a szlovákiai magyarságot érte a legnagyobb dózisban az Orbán-rezsim dezinformációs kampánya. A 2023. január 1-e és július 15-e közötti időszakban a négy országban 1245 olyan írás jelent meg, amelyek hamisították a valóságot, vagyis nem mondtak igazat, állítja a kutatás. Ennek a mennyiségnek az 57 százaléka szlovákiai magyar sajtóban, pontosabban az Orbán-kormányhoz valamilyen – pénzügyi, intézményes vagy személyes – módon való kapcsolódása.
Szlovákiára vetítve ezeket a kritériumokat a vizsgált írások a Ma7 lapcsalád, a hirek.sk és a felvidék.ma egyes online felületein jelentek meg, illetve néhány kisebb, alacsonyabb elérésű honlapon.
Az 57 százalék a magyar kisebbség számát tekintve is teljesen aránytalan, hiszen Romániában több mint kétszer annyi magyar él, mint Szlovákiában (460 ezer vs. 1 millió), ezzel szemben a Romániában megjelent hamis hírek aránya csak 27 százalék volt. A szerbiai magyarokra jutott az álhírek 11 százaléka, Ukrajnát pedig 8 százalék „találta” meg.
A magyar kormány jobbára már 2020 előtt építette fel a holdudvarába tartozó szlovákiai magyar médiát, több millió eurót fordított csak ennek a támogatására. A PC szerint 2011 és 2020 között összesen 144 millió eurót kaptak szlovákiai magyar szervezetek, ebből 1,5 milliót a Szövetség a Közös Célokért (SZKC – a felvidék.ma tulajdonosa), 1 millió eurót a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége (a hirek.sk alapítója, a portál ma már a Pro Media Alapítvány tulajdonában van), és 4 millió eurót a Ma7 családot létrehozó, és ma már a hirek.sk-t is irányító Pro Media Alapítvány.
Orbán és Fico, a két jó barát?
A PC elemzés szerint a magyar kormánynak két célja van a Magyarország határain kívül élő magyarok befolyásolásával:
biztosítani akarja a kettős állampolgárok szavazatait a magyarországi országgyűlési választásokon – ez Szlovákia esetében nem túl meghatározó szempont, mert alacsony a kettős állampolgárok aránya – és közvetett befolyást akar gyakorolni ezeknek az országoknak a többségi politikájára.
Ez utóbbi elsősorban az Orbán-kormány célja Szlovákiában, ami megmutatkozott már abban is, hogy a választási évben nagyon erős volt a dezinformációs nyomás azokban a témákban, amelyeket Robert Fico és a Smer is fontosnak tart. A Smert az elemzők az Orbán Viktor vezette Fidesz fontos szövetségesének tartják.
„A magyar kisebbségi közösségek legitim és szükséges támogatása és érdekképviselete helyett tehát az Orbán-rezsim hatalmi-politikai érdekei mentén kihasználta ezeket a közösségeket” – állítja a tanulmány.
A szlovákiai magyarság az egyik legsebezhetőbb
A média helyzete a négy vizsgált országot összehasonlítva általános szempontból Szlovákiában a legjobb – a Riporterek Határok Nélkül szervezet indexe alapján 2023-ban a sajtószabadság tekintetében a 17. helyen állt az ország, míg Románia az 52., Magyarország a 72. –, ennek ellenére a tanulmány a szerbiai és a szlovákiai magyarságot tartja a legsebezhetőbbnek a dezinformációkkal.
„Ennek oka többek között az, hogy mind a szerb, mind a szlovák miniszterelnök (utóbbi kutatásunk idején még csak miniszterelnök-jelölt) Orbán Viktor szövetségeseinek tekinthetők, akik a magyar miniszterelnök retorikájának kulcsfontosságú elemeit hangoztatják, például a migránsokkal vagy Oroszországgal kapcsolatban, és erősen támaszkodnak az Orbánéhoz hasonló dezinformációs narratívákra” – írják az elemzők.
A kisebbségeknek is árt az orbáni dezinformáció
A PC tanulmánya szerint Orbán dezinformációs kampánya csak saját kormányát szolgálja, a kisebbségeknek káros. „A magyar kisebbségi közösségek legitim és szükséges támogatása és érdekképviselete helyett tehát az Orbán-rezsim hatalmi-politikai érdekei mentén kihasználta ezeket a közösségeket” – állítja a PC tanulmánya. Ezt igazolja szerinte, hogy
a dezinformációs kampány célja többek között a „magyar kisebbségi közösségek politikai élete és nyilvánossága feletti ellenőrzés megteremtése, a magyar kormánytól való függőségük (…) gyengíti e közösségek autonómiáját, kohézióját és önvédelmi képességét az ellenséges politikai vagy információs befolyással szemben”.
A Magyarországról érkező dezinformáció egyben növeli a „belföldi dezinformációkra vagy félretájékoztatásra való fogékonyságot (…) és a független médiával szembeni általános bizalmatlanságot” – véli a Political Capital. Az ukránellenes narratívák egyben erősítik az „euroszkeptikus és Kreml-barát szereplőket, és aláássák a NATO és az euroatlanti struktúrákba vetett bizalmat”. Az orbáni dezinformáció egyben mérgezi a többség és a kisebbség viszonyát is az adott országban, növelik a regionális destabilizáció kockázatát, és az orosz titkosszolgálatok célpontjává teheti a magyar kisebbségeket.
„A magyar diaszpóra célpontjává válhat a diplomáciai feszültségek keltésére, a többségi és kisebbségi társadalmak – kisebbségi kérdések vagy történelmi sérelmek mentén történő – egymás elleni hangolására használt orosz úgynevezett aktív intézkedéseknek” – véli a PC.
Miről nem mondott igazat Orbán?
A deziinformációs kampányban négy fő téma rajzolódott ki: a legelterjedtebb dezinformációs narratíva az orosz-ukrán háborúról szólt, ez a minta 40%-át tette ki, ezt követte a migrációellenes narratíva 29%-kal, a genderellenes téma 19%-ban volt jelen, az Oroszország elleni szankciók „káros hatásait” 12% ecsetelte.
Összegezve tehát a „háborúellenes és a szankcióellenes” narratíva tette ki a dezinformáció több, mint felét, 52 százalékát, a gender és a migráció 48 százalékban volt jelen.
Az arány azonban országonként változott, Szlovákiában a vizsgált időszakban a legerősebb szintén a háborúról és a szankciókról szóló álhírek domináltak, de csak 44 százalékkal. A migráció és a gender közel azonos arányban, 28-28 százalékban volt jelen a dezinformációs médiában. A orosz-ukrán háború- és szankcióellenes témában a „békenarratíva” vitte a főszerepet, aminek a fő üzenete, hogy „a Nyugat felelős a háborúért azzal, hogy megsértette az orosz érdekszférát, felfegyverezte Ukrajnát, és súlyos gazdasági válságot okozott a béke elutasításával és a szankciók bevezetésével”. Szlovákia esetében hangsúlyos volt az az altéma is, hogy a „Nyugat belesodorja az országot a háborúba”.
-
Országok
Háború
Migráció
Gender
Szankciók
Teljes előfordulás
Százalékos arány
Románia
157
79
26
34
296
24%
Szerbia
47
64
8
19
138
11%
Szlovákia
230
198
202
81
711
57%
Ukrajna
68
16
3
13
100
8%
A főbb narratívák száma és aránya az egyes országokban (Forrás: Political Capital)
A migráció esetében a legfontosabb olvasat az általános veszély, amit a migráció okoz, a migránsokkal való „riogatás”, ami 46 százalékot tett ki a teljes mintában, de fontos tétel volt az embercsempészetre való hivatkozás – 20 százalék –, és Brüsszel „felelősségének” emlegetése is megjelent 17 százalékban.
Meglepő módon a „gender” Szlovákiában jött elő a legerősebb témaként, a témában megjelent 239 dezinformáció közül 202 szlovákiai magyar médiában volt olvasható. Az egész narratíva a melegekkel való riogatás irányába fordult, a legerősebb altéma, hogy „veszélyeztetik a hagyományos családot”, illetve, hogy az „LMBTI stigmatizál”. Előfordult „természetesen” queer emberek pedofíliával való megvádolása, és a „genderideológia” terjesztésének vádja az alapiskolákban.
A témák időbeli eloszlása
A háborúellenes téma legerősebben februárban rezonált Szlovákiában, júliusra viszonylag visszaszorult. A szankcióellenes narratíva azonban még nyáron is tartotta magát. A migráció viszont éppen nyárra „érett be”, a vizsgált időszakban júniusban és júliusban is volt egy-egy csúcspontja. A PC vizsgálata július 15-én ért véget, viszont a migráció – és sajnos a hozzá kapcsolódó dezinformációk is – egész választási időszakban, sőt még utána is komoly téma volt a szlovákiai magyar és szlovák médiában.
A háborúról, szankciókról, migrációról és a nemek közötti egyenlőségről szóló dezinformációs narratívák számának megoszlása Szlovákiában 2023. január 1. és július 15. között (Forrás: Political Capital)
– lpj –