Orbán Viktor: Szlovákia úgy tesz, mint az az ember, aki egy égő istállóba köti be a lovait

2022. július 23. - 16:03 | Külföld

Három év kihagyás után most szombaton ismét előadhatta Orbán Viktor a véleményét arról, hogyan látja a világ, benne a visegrádi négyek, ezen belül Magyarország helyzetét. A magyar miniszterelnök a tusnádfürdői előadásában képtelen volt megkerülni Soros György személyét, és elárulta azt is, a Moszkva által indított háború kinek a konfliktusa. Mert hogy nem a magyaroké, az egyszer biztos. 

Orbán Viktor: Szlovákia úgy tesz, mint az az ember, aki egy égő istállóba köti be a lovait
Fotó: MTI

Orbán a szabadtéri színpad előtt összegyűlt több ezres hallgatóság előtt felidézte: legutóbb 2019-ben lehetett megrendezni a tusnádfürdői politikai fórumot, de azóta "nagyot fordult" a világ, "a veszélyek korába léptünk", a nyugati civilizáció korábban megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai repedeznek.

Szerinte korábban azt gondoltuk, hogy a tudomány védőburkában élünk, "erre kaptunk egy covidot", azt gondoltuk, hogy Európában nem lehet újra háború, de a szomszédságban háború van, és azt gondoltuk, hogy a hidegháború többé nem térhet vissza, "márpedig a világ számos vezetője éppen azon dolgozik, hogy újra blokkvilágba szervezze az életünket".

Orbán úgy véli, hogy bár az adatok tükrében a világ "egyre jobb helynek tűnik" - mert például a várható élettartam az elérte a 70 évet, és a gyerekhalandóság meg nagyot csökkent-, az emberek ennek az ellenkezőjét érzik. Rossz kedvünk abból fakad, hogy

a nyugati civilizációnak az ereje, a teljesítménye, tekintélye és cselekvőképessége fogyóban.

A Nyugat száz éve megjósolt hanyatlása még szellemi és demográfiai visszaszorulásra utalt, ma viszont szerinte a nyugati világ hatalmi és anyagi térvesztése tapasztalható, ami a többi civilizáció korszerűsödésével függ össze. A rivális civilizációk - a kínai, indiai, orosz ortodox és az iszlám is - átvette a nyugati technológiát és a nyugati pénzügyi rendszert, de a nyugati értékeket "eszük ágában sincs átvenni" és megalázónak érzik, amikor a Nyugat saját értékeit akarja terjeszteni - magyarázta.

Szerinte ebben a hatalmi és anyagi térvesztésben az, hogy "mi, vagyis a Nyugat elvesztettük az energiahordozók feletti ellenőrzést". 1950-ben a kőolaj, a földgáz és a kőszén 75 százalékát még az Egyesült Államok és Európa tartotta kézben, mára ez az arány 35 százalékra csökkent, míg az oroszok részesedése 20, a Közel-Keleté 30 százalék, és hasonló változások következtek be a nyersanyagok területén is, ami azt jelenti, hogy a Nyugat "elveszíti az anyagcsatát". "A világgal kapcsolatos negatív érzések abból fakadnak Nyugaton, hogy a gazdaság fejlődéséhez szükséges döntő energia és nyersanyag nincs a Nyugat kezében. Ami a kezében van, az a katonai erő és a tőke, kérdés, mire lehet menni ezzel a mostani körülmények között" - sommázta a miniszterelnök.

A magyarok előtt álló kihívásokra áttérve Orbán Viktor úgy értékelte: ezek sorában továbbra is az első és legfontosabb a népesedés, a demográfia, mivel "az igazság az, hogy továbbra is jóval több a temetés, mint a keresztelő". A helyzetünk javult, de fordulat nincs, márpedig ha itt nem lesz fordulat, előbb-utóbb "ellakják" tőlünk Magyarországot, a Kárpát-medencét - jelentette ki. A második kihívás szerinte a migráció, amit népességcserének, elárasztásnak is lehet nevezni. Megállapította: a migráció
kettéválasztotta Európát, "a Nyugat kettévált", az egyik fele egy olyan világ, ahol európai és Európán kívüli népek élnek együtt és ezek az országok többé nem nemzetek. Orbán Viktor

posztnyugatnak nevezte ezt a térséget, ahol várhatóan 2050 körül következik be a végső demográfiai váltás, amikor a nagyvárosokban már többségben lesznek a nem európai származású emberek.

Közölte: "a Nyugat szellemi értelemben Közép-Európába költözött", a Nyugat itt van és Európa két fele között csata zajlik. Közép-Európa azt ajánlotta, hogy mindenki maga dönthessen arról, kivel kíván élni, "de ezt visszautasították és továbbra is harcot folytatnak Közép-Európa ellen azzal a céllal, hogy olyanná tegyenek bennünket, mint amilyenek ők" - fogalmazott.

Nyugat harcot folytat Közép-Európa ellen, Brüsszel a Soros-féle csapatokkal kiegészülve "ránk akarja kényszeríteni a bevándorlókat"

- állapította meg a magyar kormányfő.

Orbán meggyőződése, hogy a posztnyugatiak mindent megtettek, hogy szétzilálják a visegrádi négyek együttműködését. Aztán a háború ténylegesen szétrázta a magyar-lengyel kapcsolatokat. Pedig mindkét ország azt akarja, hogy

az oroszok ne jöjjenek közelebb a határainkhoz, illetve azt, hogy Ukrajna szuverenitása megmaradjon és ott demokrácia legyen.

Felhívta a figyelmet a két nemzettel kapcsolatos szívproblémára: Orbán szerint ez a háború két szláv nép háborúja, "amiből mi ki akarunk maradni", a lengyelek viszont - a magyarokkal ellentétben - meg szinte benne vannak, ez az ő háborújuk is, "szinte már vívják". Aztán "itt vannak még

a szlovák és a cseh barátaink", de ott a kormányváltás után a posztnyugati világot részesítik előnyben, nem vállalják a konfliktusokat Brüsszellel, inkább jó pontokat gyűjtenek,

emiatt meg Orbán véleménye szerint "ez olyan, mint amikor az ember beköti a lovait egy égő istállóba". De legalább sok sikert kívánt ehhez Szlovákiának.

Orbán arról is beszélt, hogy vannak országok, amelyek bírálják Magyarországot, mert szerintük nem eléggé elkötelezett az ukránok mellett, de ők messze vannak és legfeljebb pénzügyi vagy fegyvertámogatást adnak. Az ukránokon kívül csak a magyarok adtak vért az orosz-ukrán háborúban,

a nyilvántartások szerint eddig 86 magyar ember halt meg.

Ezért Magyarországnak joga van szomszédos országként azt mondania, hogy a béke az egyetlen megoldás az emberélet megmentésében, a háborús infláció és a háborús gazdasági válság egyetlen ellenszere is egyben - jelentette ki. Hangsúlyozta: ezért fenn fogják tartani azt a magyar véleményt, hogy "ez nem a mi háborúnk".

Megjegyezte azt is, hogy az a mondat, miszerint az oroszok Ukrajnánál nem állnak meg, az csak ukrán propaganda, és a mondat nélkülöz minden reális alapot. És különben is, a konfluktus azért zajlik, mert a Nyugat nem hallgatta meg Moszkva követelését arról, hogy Ukrajna soha ne legyen NATO-tag, és most az oroszok fegyverrel akarnak ennek a követelésnek érvényt szerezni. Ha szerencsésebbek lettünk volna, és amerika elnökét most Trumpnak, Németország kancellárját meg Merkelnek hívnák, akkor a háború nem robbant volna ki, véli a miniszterelnök.

Kifejtette: a nyugati stratégia arra épült, hogy Ukrajna az angolszász kiképzéssel és fegyverekkel megnyerheti a háborút, hogy a szankciók destabilizálják a moszkvai vezetést, hogy a nyugatiak képesek kezelni a szankciók gazdasági hatásait és a világ felsorakozik mögöttük, de mindennek az ellenkezője történik. "Olyan kocsiban ülünk amelynek mind a négy kereke defektet kapott" - fogalmazott Orbán Viktor, rámutatva: a háború tekintetében Európának egy olyan új stratégiára van szüksége, amelynek a középpontjában nem a háború megnyerésének, hanem a béketárgyalásnak és egy jó békeajánlat megfogalmazásának kell lennie.

Ezen a béketárgyaláson szerinte csak Oroszország és az Egyesült Államok vehetne részt. Orbán szerint „mi európaiak ezt nem tudjuk befolyásolni, mert eljátszottuk az esélyeinket a 2014-es minszki megállapodással”. Orbán úgy látja, a háborúhoz az járult hozzá, hogy Németország és Franciaország nem tudta kikényszeríteni a 8 évvel ezelőtti harcokat lehűtő egyezmény betartását. És nem az, hogy Oroszország semmibe vette azt.

Orbán Viktor szerint érthető, hogy a "posztnyugati" emberek nem mérgezhetik meg a napjaikat azzal a gondolattal, hogy "minden elveszett" és nem is szükséges ezzel szembesíteni őket ezzel. "Mi csak azt kérjük, hogy ők ne akarják ránk kényszeríteni azt a sorsot, amit mi nem sorsnak, hanem végzetnek látunk egy nemzet számára" - szögezte le a miniszterelnök. Szerinte szemfényvesztés, a fogalmak szándékos összekeverése az internacionalista baloldalnak azt az állítása, hogy Európában eleve kevert fajú népek élnek. Az európai és Európán kívülről érkező népek kevert fajú világát nem lehet párhuzamba állítani azzal a helyzettel, amikor Európán belül élő népek keverednek össze egymással - mutatott rá. "Például

a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke"

- fogalmazott. Hozzátette: a magyarok nem akarnak "kevertfajúvá" válni, de a következő generációkat már arra kell felkészíteni, hogy a folyamatosan Európa felé mozgó iszlám civilizáció terjeszkedését már nemcsak déli, hanem a nyugati határon kell megállítani.

(MTI/para)