Megosztás
Őrizetbe vették az Oroszország javára való kémkedéssel gyanúsított nyugállományú osztrák főtisztet szombatra virradóra - közölte Robert Holzleitner, az ügyben illetékes salzburgi ügyészség szóvivője.
A gyanúsítottat részletekbe menően kikérdezik, az esetleges vizsgálati fogságáról későbbi időpontban fognak dönteni – tette hozzá Holzleitner.
A kémbotrányról a nap folyamán telefonon egyeztetett orosz kollégájával Karin Kneissl osztrák külügyminiszter. Kneissl a Szergej Lavrovval folytatott beszélgetésében hangsúlyozta: teljes körű együttműködést vár Oroszországtól az ügyben. Mint mondta, az osztrák kormány intézkedései világos tényeken alapszanak.
"Ez a kémügy elfogadhatatlan beavatkozást jelent (Ausztria) belügyeibe"
– emelte ki.
Kneissl ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az ügy nem befolyásolja a két ország kapcsolatát.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megalapozatlannak nevezte a vádakat és elégedetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Bécs az üggyel még az orosz fél értesítése előtt a nyilvánosság elé állt.
"A két ország közt felmerülő bármilyen, tényeken alapuló problémát a már meglévő diplomáciai csatornákon keresztül kell elintézni"
– idézi az orosz külügyminisztérium közleménye Lavrovot.
Pénteken Sebastian Kurz osztrák kancellár Bécsben sajtóértekezleten bejelentette, hogy az osztrák ügyészség nyomozást indított egy 70 éves, nyugállományú salzburgi ezredes ellen, aki a vád szerint a 90-es évek vége óta kémkedett Moszkvának.
Kneissl az ügyről értesülve lemondta a december elejére tervezett moszkvai látogatását. Az orosz ügyvivőt péntek délelőttre bekérették a bécsi külügyminisztériumba.
Ausztria, amely nem tagja a NATO-nak és számos nemzetközi szervezetnek ad otthont, régóta fontos színtere a különböző titkosszolgálatok kémtevékenységeinek, és a hidegháború idején a keleti és a nyugati tömb közötti találkozópontként szintén meghatározó szerepet töltött be.
Márciusban Bécs nem csatlakozott az EU azon tagállamaihoz sem, amelyek a Szkripal-ügyre válaszul orosz diplomatákat utasítottak ki. Kurz és Kneissl akkor azt hangsúlyozta, Ausztria szeretné nyitva hagyni a kommunikációs csatornákat Oroszországgal.
(MTI)