1
Fotó: TASR/AP
Megosztás
Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.
A mai LÉNYEG meghallgatható itt:
Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!
Hamran István országos rendőrfőkapitány valóban nem hazudott, amikor azt nyilatkozta, hogy egyre optimistább: most tényleg rács mögé kerülhet Daniel Tupý gyilkosa.
Csütörtökön ugyan szabadon engedtek nyolc gyanúsítottat, de pénteken a rendőrség meggyanúsította kilencedik társukat, Adam Puškár pozsonyi ügyvédet a gyilkosság elkövetésével, és kérte az előzetes letartóztatását.
A feltételezett elkövető egykorú volt áldozatával, ugyanakkor tanult a pozsonyi Comenius Egyetemen, amikor Daniel Tupý is, csak a jogi karon. A gyanúsítás első próbája már a napokban meglesz, vasárnap ugyanis a bíróság dönthet Puškár előzetes letartóztatásáról. Ugyan ez még nem a bűnösségéről szóló döntés lesz, de sokat elmond majd a bizonyítékok erejéről, ha a bíró elrendeli az előzetes letartóztatást. Ha pedig az elkövetőt jogerősen is elítéli majd a bíróság, az egy újabb elégtétel az ellenzék által sokat bírált rendőrség számára, hiszen egy 18 évvel ezelőtti, társadalmi szempontból is fontos gyilkossági ügyet sikerül lezárni.
Klus végre feladta, de így is túl sokáig húzta
Jelölésének visszavonását kéri a kormánytól Martin Klus, aki teljesen csődöt mondott az Európai Parlament költségvetés-ellenőrző bizottsága előtti meghallgatásán. Klust az Európai Számvevőszék tagjának jelölte a kormány, de már a jelöléskor sok kétség felmerült vele szemben. A politológus Klusnak ugyanis semmilyen közgazdasági végzettsége nincs, tapasztalata sem volt a számviteli ellenőrző munkában.
Mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a kormány egy jól fizető „uniós trafikkal” akarja megjutalmazni, mert néhányszor megmentette a kormányt, amikor az SaS már kiszállt a koalícióból.
A bizottság tagjai közül azonban senki sem támogatta kinevezését, így Klus helyzete tarthatatlanná vált, jelölésének visszavonást kérte a köztársasági elnök, és Heger kormányfő is jelezte, ha nem lép vissza, akkor a kormány fogja visszahívni. Ezt azonban már régen megtehette volna, kár volt megvárni vele a bizottság ülését.
A COVID után itt van az újabb betegség
A legfrissebb eurobarométer megmutatta, hogy a COVID-nál is súlyosabb fertőzés terjed Szlovákia lakossága körében, sőt, a lakosság nagy része már meg is fertőződött. A felmérés szerint az embereknek már csak 32 százalék tartja „jó dolognak” az EU-t, további 33 százalék számára neutrális.
Az azonban még némi bizakodásra ad okot, hogy a megkérdezettek 56 százaléka mégsem akarna távozni a közösségből, mert látja, hogy az unión kívül nem sokáig bírná Szlovákia, legalábbis a jelenlegi színvonalat nehéz lenne megtartani.
Még rosszabb képet fest a szlovákiai társadalomról, hogy a NATO-ban mindössze 30 százaléknyian bíznak, az Ukrajnának való fegyverszállítást pedig csak 38 százalék támogatja, 56 százalék ellenzi. Ezt az eredményt ugyan biztosan komolyan befolyásolja a Smer és a szélsőséges pártok oroszbarát propagandája, és rásegít az „alternatív” csatornákon terjesztett orosz propaganda is, de a kormánynak és az európapárti politikusoknak is el kellene gondolkodniuk saját teljesítményükön. Annál is inkább, mert a jelenlegi szlovák kormánynak és a parlamentnek még az uniós intézményeknél is jóval alacsonyabb a megbízhatósága.
Putyin nagy árat fizet majd Hszi Csin-Ping látogatásáért
Valószínűleg nem lehet túl boldog Vlagyimir Putyin orosz elnök, habár a Hszi Csin-ping kínai elnökkel készült közös képeiken megpróbál mosolyogni. Látszólag ugyan minden a tervek szerint ment, Hszi Csin-ping a „legkedvesebb barátjának” nevezte őt, aláírtak sok kétoldalú megállapodást, és a látogatás ténye bizonyos körökben kicsit javított a Kreml nemzetközi megítélésén.
Putyin azonban valószínűleg tisztában van azzal, hogy Kínától semmit sem kap ingyen, és Oroszország már most is „fizeti” a nagynevű vendég látogatásának árát a nyomott áron adott kőolaj és földgáz formájában, mondta a Paraméternek adott interjújában František Šebej, a parlament külügyi bizottságának korábbi elnöke.
De Putyinnak ehhez is jó képet kell vágnia, ha folytatni akarja az Ukrajna ellen indított gyilkos háborúját, akkor pénzre van szüksége, és védelemre, hogy ne zárja őt az egész világ karanténba.
Közben egyre inkább Kína adósává válik, és ezen nem változtatna az sem, ha Ukrajnában valami csoda folytán győzelmet aratna. A háború ugyanis annyira kivérezteti, hogy Kína nélkül lassan mozdulni sem tud.
– lpj –