1
-illusztráció- (Fotó: TASR/AP)
Megosztás
Február 24-én, szombaton lesz két éve, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kora reggeli televíziós beszédében bejelentette Ukrajna elleni katonai invázió megkezdését. „Különleges katonai műveletnek” nevezte, amelynek célja „Ukrajna demilitarizálása és denacifikálása”.
Jelenleg egy 1500 kilométer hosszú, északról délre húzódó harcvonalon folynak a harcok, miközben Ukrajnát napi tüzérségi és rakétatámadások érik az orosz hadsereg által. A rakéták gyakran célba veszik az ukrán energetikai rendszert, így emberek ezrei maradnak áram nélkül. Kijev tájékoztatása szerint 2023 júniusának elején az orosz csapatok felrobbantották a nagyméretű Nova Kahovkai-gátat, hogy megakadályozzák az ukrán csapatok előrenyomulását a dél-ukrajnai Herszon régióban.
2022 augusztusától 2023 májusáig heves harcok zajlottak a donyecki régió Bahmut városáért, ahonnan az oroszok továbbnyomulhattak nyugat felé. Bahmut jelentősége azonban vitatott – egyesek szerint stratégiailag nem volt annyira fontos, és a csatának inkább szimbolikus jelentése volt. Heves harcok után Bachmut végül 2023. május 21-én esett el, amikor az orosz csapatok a zsoldos Wagner-csoport tagjaival együtt elfoglalták.
A Wagner-csoport feje, Jevgenyij Prigozsin egy hónappal később lázadást kísérelt meg. Az Ukrajnában harcoló orosz erők egyik fő logisztikai pontjának számító oroszországi Rosztov-Don elfoglalása után 2023. június 24-én 25 ezer harcosa Moszkva felé vette az irányt. A lázadást éles nézeteltérések előzték meg Prigozsin és az orosz hadsereg parancsnoksága között. A zsoldoscsoport tulajdonosa Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök elbocsátását követelte. A lázadást még aznap felszámolták. Prigozsin 2023. augusztus 23-án egy repülőgép-szerencsétlenségben halt meg.
A Nyugat nagy reményeket fűzött az ukrán ellentámadáshoz. Kijev 2023 júniusának elején indította el, számos fronton támadó akciókkal. Az ukrán csapatok szisztematikusan támadták az orosz ellátó bázisokat és intenzíven támadták az orosz tüzérségi rendszereket. Az ukránoknak fokozatosan sikerült behatolniuk az orosz védelem három zónájába, de a döntő áttörést csak ősszel érték el. Az offenzíva sikertelenségét végül 2023. december 1-jén elismerte az ukrán elnök.
A fronton kialakult kedvezőtlen helyzet miatt Zelenszkij leváltotta Valerij Zaluzsnij tábornokot az ukrán fegyveres erők főparancsnoki posztjáról, akit Olekszandr Szirszkij váltotta, aki korábban az ukrán szárazföldi erőket irányította. A Donyecktől mindössze tíz kilométerre fekvő Avdijivka városát azonban még neki sem sikerült megtartania. Az orosz csapatok által 2024. február 17-én átvett ipari központért folyó harcok a kétéves háború egyik legvéresebbé váltak. Avdijivka elfoglalása Moszkva első jelentős területi nyeresége Bahmut elfoglalása óta.
Zelenszkij február közepén kijelentette, hogy az ukrán csapatokat a hatalmas harcvonal egyes részein heves lövések fenyegetik, miközben a nyugati katonai segítségnyújtás késése is befolyásolja a helyzetet.
Kijev lőszert és több nagy hatótávolságú rakétát követel. Az európai diplomácia vezetője, Josep Borrell január végén elismerte, hogy az Európai Unió nem teljesíti azt a kötelezettségvállalását, miszerint márciusig egymillió darab tüzérségi lőszerrel látja el Ukrajnát, csak ennek a mennyiségnek a felét tudja biztosítani a hadsereg számára.
A februári rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozón az EU-tagországok vezetői 50 milliárd eurós pénzügyi támogatásról állapodtak meg Ukrajnának a következő négy évre.
Az Ukrajnának nyújtott segély azonban kötelező érvényű az Egyesült Államok Kongresszusában. A szenátus hosszú viszontagságok után február 13-án 60 milliárd dollárt hagyott jóvá Ukrajna számára, de a csomag sorsa bizonytalan a képviselőházban.
Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok Kongresszusának esetleges kudarca Ukrajna támogatása ügyében közel lenne a "hanyagság bűnéhez". William Burns, az Amerikai Központi Hírszerző Szolgálat (CIA) igazgatója hozzátette, hogy a Kijevnek nyújtott amerikai segélyek megszüntetése "történelmi méretű" hiba lenne.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok katonai segélyezésének közelmúltbeli felfüggesztése közvetlen hatással van a frontvonal helyzetére, és felszólította a Ház republikánusait, hogy hagyják jóvá a segélyt.
Közben a február 8-án sugárzott Tucker Carlson amerikai műsorvezetőnek adott interjújában Putyin kijelentette, hogy "lehetetlen" legyőzni Oroszországot Ukrajnában.
TASR/para