Országos tesztelés: Hibák a megvalósításban, elmulasztott lehetőségek, de alapvetően hasznos eredmények, vélik a magyar pártok szakértői

camera

1

Országos tesztelés: Hibák a megvalósításban, elmulasztott lehetőségek, de alapvetően hasznos eredmények, vélik a magyar pártok szakértői

Illusztráció (tasr) 

Megosztás

A magyar pártok egészségügyi szakértői általában egyetértenek az országos Covid-teszteléssel, szerintük segíteni fog majd a járvány kezelésében, viszont több kifogásuk is volt a lebonyolítással kapcsolatban. Sárközy Irén (Híd) szerint most már a kontaktkutatást kellene erősíteni, Viola Miklós (MKP) pedig a kórházakat, a kórházi dolgozókat védené jobban a fertőzéstől. Horváth Zoltán (Összefogás) szerint számítani lehetett a hibákra, de az eredmény pozitív. 

Horváth Zoltán (Összefogás), a dunaszerdahelyi kórház korábbi igazgatója szerint voltak hibák, problémák, de ez természetes, hogy mivel első alkalommal szerveztek ilyen széles körű szűrést. „Lehetett látni a hibákat az előkészületekben és a megvalósításban is, de

úgy gondolom, hogy azt a célt, amiért ezt megszervezték, vagyis azt, hogy a legfertőzőbb réteget a fertőzöttek közül kiszűrje – a számokat látva – azt elérte” – mondta a Paraméternek Horváth.

Szerinte ugyanis a hétvégén alkalmazott tesztnek éppen az a lényege, hogy azokat találja meg, akik a legnagyobb valószínűséggel fertőznek. „Ha ez sikerült, akkor elmondhatjuk, hogy a járvány szempontjából pozitív hatása lesz a történetnek” – véli az Összefogás szakembere. Szerinte a tesztelés hatására még várni kell. „Ha azonban összehasonlítjuk a próbateszten átesett néhány járás első és második alkalommal levett adatait, már ott is látható pozitív elmozdulás” – állítja Horváth.

Horváth Zoltán (Fotó: Paraméter)

Nem gond a tesztek pontatlansága

Azt sem tartja hibának, hogy antigén teszteket használtak, amelyek viszonylag pontatlanok, a pontosságukat a szakemberek 30-70 százalék közé teszik. Szerinte most már felesleges azon is gondolkodni, hogy mi lett volna, ha csak a fertőzöttebb járások lakosait tesztelik. „Azt viszont felelősségteljes döntésnek tartom, hogy a második fordulóban csak bizonyos járások lakosságát tesztelik” – mondta Horváth.

Elég lenne 1 százalék felett tesztelni

Elfogadhatónak tartja a második forduló esetében meghatározott 0,7 százalékos határt is, habár ő magasabbat javasolt volna. „Ugyan felmerült ennél jóval magasabb határérték is, de valószínűleg azt akarják elérni, minél több fertőzöttet szűrjenek ki” – utalt Horváth arra, hogy virológusok szerint elég lenne 1,5 százalékos fertőzöttség felett tesztelni. Ebben az esetben csak mintegy 19 járásban kellene megismételni a tesztelést.

„Ha rajtam múlott volna, akkor én az országos átlagnál húztam volna meg a határt, csak ott kellene tesztelni, ahol annál magasabb az érték” – mondta az Összefogás szakértője.

Az átlagos országos fertőzöttség 1,06 százalék volt.

A kormány többi intézkedésével, amely szerint például rendszeresen tesztelni fogják a kórházak, az idősotthonok és egyéb szociális intézmények dolgozóit és ügyfeleit, pácienseit. „A dunaszerdahelyi kórház forgalmát, a régió fertőzöttségét nézve a két hetinél gyakoribb, akár heti tesztelés lenne az optimális” – véli a kórház volt igazgatója.

Sárközy: logikus lépés volt az országos tesztelés

Sárközy Irén szerint nem a tesztelés fogja megfékezni a járványt, hanem az így szerzett adatok alapján meghozott intézkedésekkel lehet majd megállítani. „Az eredményt jónak tartom, az pozitív, hogy a lakosság 1 százaléka fertőzött a tesztek szerint, de továbbra is kérdés az, hogy ezek a tesztek, és így ezek a számok mennyire pontosak – mondta a Paraméternek a Híd egészségügyi szakértője. – A szakemberek szerint a fertőzötteknek mintegy 30 százalékát sikerült így kiszűrnünk, tehát akár kétszer-háromszor ennyi fertőzött is lehet.

De azt mindenképpen pozitívan értékelem, hogy ennyit is kiszűrtünk, és főleg pozitívan értékelem az emberek hozzáállását. ”

Szerinte az utolsó hetekben, a PCR-tesztekkel mért fertőzöttek számának emelkedése alapján logikus lépés volt, hogy a kormány az egész országot letesztelte. „Viszont a nyári hónapokban sokat mulasztott a kabinet, olyan lépéseket, amelyek megelőzhették volna, hogy az egész országot le kelljen tesztelni” – mondta Sárközy.

Sárközy Irén (Fotó: Facebook)

Jobban kellene figyelni a szakemberekre

A második forduló esetében azonban úgy véli, hogy Igor Matovič kormányfő hibát követ el.

„Ha a szakemberek azt mondják, hogy elég lenne ott tesztelni, ahol a fertőzöttek aránya 1,5 százalék, akkor azt meg kellene fogadni”ű – véli Sárközy. – A szakértelem iránti tiszteletlenséget mutatja, hogy a kormányfő ezúttal is felülbírálta saját tanácsadóit.”

Kifogásolja azt is, hogy az adatok egyes polgármesterek szerint nem pontosak. Szerinte az is befolyásolhatta az eredményeket, hogy sokan egy másik járásba utaztak teszteltetni, ha úgy tudták, hogy ott rövidebbek a sorok. „A második fordulót még át kellene gondolni, és hallgatni kellene a szakemberekre” – véli a Sárközy.

Figyelni kellene a pénzre is

Úgy véli, hogy figyelembe kellene venni a gazdasági szempontokat is. „Meg kell nézni, hogy mibe kerülne ez, és nem tudnánk-e hasznosabban felhasználni ezt a pénzt a lakosság egészségének javítására” – mondta a Híd szakértője. A kórházak és idősotthonok alkalmazottainak rendszeres tesztelését jó ötletnek tartja, viszont azt már annyira nem, hogy a kormány elképzelése szerint az egészségügyi dolgozók pozitív teszttel is dolgozhatnak majd. „Mások pozitív teszttel a házból sem léphetnek ki, az egészségügyi dolgozók viszont még dolgozhatnak is, ezt nehezen tudom értelmezni” – mondta Sárközy.

Behozni a kormány mulasztását

Úgy véli, hogy a regionális gócpontokat kellene minél pontosabban behatárolni. „Emellett azt kell folytatni, amit a kormány a nyár végén elmulasztott, vagyis a kontaktusok keresését, ehhez pedig meg kell erősíteni a regionális közegészségügyi hivatalokat, anyagilag és szakemberekkel is” – magyarázza Sárközy.

38 ezer ember nem fertőz

Viola Miklós (MKP) szerint is a tesztelés legnagyobb egészségügyi eredménye a pozitív esetek megtalálása. „A 38 ezer ember a családjával együtt karanténba kerül, nem fognak másokat megfertőzni – magyarázta a komáromi kórház sebésze. –

De a politikai siker nagyobb, mint az egészségügyi, hiszen tudjuk, hogy nem minden fertőzöttet szűrtünk ki, csak azokat, akik a legnagyobb fertőzöttségi stádiumban voltak. Ezzel nem szűrtük ki az összes vírushordozót, a járványt nem oldottuk meg.”

Viola Miklós (Fotó: Facebook)

Viola: Veszélyben a kórházak működése

Szerinte a tesztelésnél használt anyagok, védőfelszerelések egy részét hasznosabban is fel lehetett volna használni. „Az is elgondolkodtató, hogy a lakosság 1 százalékos fertőzöttsége már a kórházak működését fenyegeti.

Nyitra megyében, a komáromi és az érsekújvári kórházakban 65 illetve 90 alkalmazott fertőződött meg eddig, ezek nagy számok – mondta a Paraméternek Viola.

– Szerintem az egészségügyi miniszternek nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az olyan intézkedések bevezetésére, amelyekkel a kórházakat tudjuk megvédeni és az egészségügyi dolgozókat a fertőzéstől.”

Jobban kellene figyelni, hogy éri meg a tesztelés

Úgy véli, hogy az eredmények azt mutatják, hogy tényleg csak ott éri meg a tesztelés, ahol a fertőzöttek száma gyorsan emelkedik. „Ennek köszönhető, hogy csak a 0,7 százalékos fertőzöttségen felüli járásokban lesz második forduló, amivel eszközök és energia takarítható meg, például a védőfelszerelésből a kórházakban sincs elég, de kevés volt a tesztelés során is, hiszen egy védőkesztyűt több mintavételnél is használtak. Ugyan minden alkalommal fertőtlenítették, de ez azt eredményezi, hogy a kesztyű megpuhul, ragadni fog, és egy idő után mindenképpen cserélni kell” – magyarázta Viola.

Védeni a kórházakat, a szociális intézményeket

A kórházak és a szociális intézmények tesztelését egyértelműen indokoltnak tartja. „A kritikus korosztály, az idős, a több betegségben is szenvedő betegek védelme ezt megköveteli ezeket az intézkedéseket – véli az MKP szakértője. – A kórházi dolgozókat mindenképpen védeni kell, ez a feltétele annak, hogy ne kelljen újabb kórházi osztályokat bezárni munkaerőhiány miatt.”

Lajos P. János

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program