Örül a Csemadok a 300 ezer eurós éves támogatásnak, a régiók működésére fordítanák

Működésre fordíthatja a Csemadok azt a 300 ezer eurót, amelyet a csütörtökön elfogadott törvény évente biztosít a számára. A jogszabályt 79 igen, 16 nem és 24 tartózkodás mellett fogadta el a törvényhozás, elsősorban a koalíciós pártok képviselőinek a támogatásával.

A szervezet már idén megkapja a támogatást, várhatóan augusztusban utalja majd a számlájára a pénzt az állam. Bárdos Gyula szerint mindenképpen pozitív, hogy az állam rendszeresen, fix összeggel támogatja a magyar kulturális szervezet munkáját.

„Örülök, hogy ennyi huzavona és halasztgatás után a parlament elfogadta a jogszabályt” – mondta a Paraméternek a Csemadok elnöke.

A jogszabályt ugyanis már tavaly elfogadhatta volna a parlament, de fokozatosan egészen a jelenlegi ülésre halasztotta a tárgyalását.

A mečiari korszak igazságtalansága

Az előterjesztő, Gyimesi György (OĽaNO) szerint ezzel a mečiari korszakban, még 1996-ban elvett állami támogatás pótlásaként értékelte a jogszabály elfogadását. „Köszönöm a kollégáimnak, hogy meghallották és megértették a magyar érdeket” – köszönte meg kollégáinak a támogatást Gyimesi. –

A parlamentben a magyar kultúrának igaz barátai vannak, használják a támogatást a legjobb meggyőződésük és tehetségük szerint, mindannyiunk örömére.”

A régióknak adnák

Bárdos szerint nem a Csemadok-központot gazdagítja majd a 300 ezer euró.

„A támogatást elsősorban a regionális Csemadok-tevékenységre szeretnénk fordítani – mondta Bárdos. – Megvárjuk, míg hatályba lép a törvényt, ezután tudunk megegyezni a kulturális minisztériummal abban, hogy mire kívánjuk fordítani ezt az összeget.”

Annak is örül, hogy a rendszeres támogatás fejében nem korlátozza az állam az egyéb pályázási lehetőségeiket. „Nincs a törvényben olyan kitétel, ami akadályozná, hogy más állami forrásból is kapjunk támogatást” – mondta Bárdos. Azt is pozitív eredménynek tartja, hogy az állam nem akar beleszólni a szervezet munkájába.

A Csemadok továbbra is számít a magyarországi támogatásra is. „A kiemelt intézményi támogatást megkapjuk továbbra is, és a Kisebbségi Kulturális Alaphoz is akarunk pályázni” – magyarázta Bárdos Gyula. Szerinte ez a 300 ezer euró arra lesz jó, hogy a területi szervezeteink működési költségeit és a rendezvényeink hátterét biztosítani tudják. „Ezzel nem a Csemadok-központ büdzséjét akarjuk növelni, ez komoly segítség lesz a területi választmányok működéséhez” – mondta a szervezet elnöke.

A 300 ezer euró összegszerűen megközelítőleg annyi, mint az 1996-ban kapott összeg. „Azóta eltelt csaknem 30 év, így ez a két összeg valójában nem összehasonlítható” – magyarázta Bárdos. Szerinte a Csemadok a magyarországi támogatásnak köszönhetően maradt életben, miután 1996-ben megszűnt az alanyi jogon járó állami támogatása.

Sok vagy kevés a 300 ezer euró?

A Csemadok alanyi jogon járó támogatását alapvetően üdvözli minden szlovákiai közszereplő, a hangsúlyokban azonban mutatkozik kis különbség. Rigó Konrád a Szövetség Híd Platformjának elnöke, korábbi kulturális államtitkár szerint az összesített költségvetéssel már elégedett lehet a Csemadok. A Szervezet a Kisebbségi Kulturális alaptól évente mintegy 400 ezer eurós projekttámogatás kap, a magyarországi Bethlen Gábor Alaptól pedig további, mntegy 800 ezer euró körüli éves támogatást.

„Együtt így 1,5 millióból gazdálkodhat ez a szervezet. Ebből már lehet és kell is minőségi munkát végezni. Bízunk benne, hogy így lesz” – írta a Facebookra Rigó.

A törvényt pozitívan fogadta Forró Krisztián, a Szövetség elnöke (MKP Platform) is, ő viszont kevesli az összeget.

„Előrelépés, hogy a Csemadok alanyi jogon kap éves juttatást. A végeredménnyel viszont nem lehetünk elégedettek – írja Forró. – Ez még a támogatás megszüntetését megelőző időszakok támogatásának mértékét sem éri el.”

A parlament ugyancsak csütörtökön módosította a Matica slovenskáról szóló törvényt is, amelyben 1,5 millió eurós rendszeres éves támogatást hagytak jóvá a szervezetnek.

– lpj –