Őry Péter az egység megteremtését tartja legfontosabb céljának, de azt még nem tudja, indul-e az elnöki posztért

2020. június 25. - 14:27 | Belföld

Felgyorsította tisztújítását az Magyar Közösség Pártja, de az új vezetést várhatóan csak egy évre választják meg. A párt országos tanácsának elnöke szerint csak a teljes egység vezethet célra,  de elismeri, hogy az általa vezetett testületben is két irányzat tapasztalható: az etnikai vonal, és az, amelyik mindenkire számít. Őry Péterrel, az MKP Országos Tanácsa (MKP OT) elnökével beszélgettünk.

Őry Péter az egység megteremtését tartja legfontosabb céljának, de azt még nem tudja, indul-e az elnöki posztért
Fotó: Paraméter

A korábban tervezett augusztus végi időpont helyett már júliusban megtartja tisztújító kongresszusát az MKP. Ez azt mutatja, hogy sürget az idő? Mielőbb elnök kell az MKP-nak?

Nem erről van szó, az alapszabályunk is azt mondja ki, hogy a választást követően, miután lemondott az elnökség, 90 napon belül meg kellene tartani a tisztújító kongresszust. Ebből a határidőből természetesen már kicsúsztunk, a válsághelyzet kihirdetése miatt azonban újabb 90 nap áll a rendelkezésünkre, vagyis legkésőbb augusztus végén, szeptember elején kellett volna megtartanunk a kongresszust. Beszéltünk arról is, hogy most jön a szabadságolási időszak, ami kicsit megnehezíti a járási konferenciák összehívásának a lehetőségét, mert ezeknek meg kell erősíteniük a kongresszusi küldöttek mandátumát. Ezért született az a javaslat, hogy korábban tartsuk meg a kongresszust.

A járási konferenciákat július 4-ig kell összehívni, vagyis szűk két héten belül. Ez megvalósítható?

A járási szervezetek úgy látták, hogy lebonyolítható ilyen határidővel. A konferenciák után két héttel pedig gond nélkül megoldható a kongresszus is.

A járási konferenciáknak azon kívül, hogy megerősítik a küldöttek mandátumát, más feladatuk nem is lesz? Járási tisztújítás nem lesz?

Most nem, az alacsonyabb szintű tisztújítást későbbre tervezzük. A kongresszus elé azt a javaslatot terjesztjük majd be, hogy válassza meg az országos elnökséget, szűkített létszámban és rövidített időszakra.

Kilenc fős elnökség megválasztását javasoljuk, egy éves időszakra.

Ez az országos tanács javaslata, dönteni a kongresszus fog. Javasolni fogjuk az alapszabály módosításának előkészítését is, amit az egy éven belül újra összehívott kongresszus fogadhat majd el.

A járási kongresszus feladata lesz a jelölés is az elnöki és egyéb elnökségi posztokra?

Igen, természetesen, az elnöki, az elnökségi posztokra, és az országos tanács elnöki posztjára.

Két jelöltről, Cziprusz Zoltánról és Papp Sándorról lehet eddig tudni, ők már bejelentették, hogy indulnak az elnöki posztért, van más is rajtuk kívül?

Másról egyelőre nem tudok.

Az OT megerősítette a párt egyik alapdokumentumát is, amit a legtöbbször az autonómia-koncepcióként emlegetnek. Ez arra szolgált, hogy mutassa a párt fejlődési irányát?

Nem autonómia, hanem önigazgatási vagy önkormányzati koncepció. Az autonómia szó sehol sem szerepel benne.

De ez a határozat azért született, mert szó van Szlovákia közigazgatási rendszerének az átalakításáról, az is elképzelhető, hogy visszatér a 3+1-es modell. Ha a közigazgatás átalakításáról bármilyen tárgyalás lesz, azt szeretnénk, ha ennek során ebből a dokumentumból indulnánk ki. A mi elképzelésünk a természetes régiókra épül, ezt szeretnénk megvalósítani.

Az MKP OT nyilatkozata szerint a párt szorgalmazza az egységes magyar politizálást, aminek az MKP lehetne a váza. Ez azt jelenti, hogy az MKP felajánlja a többi pártnak, hogy csatlakozzanak hozzá, olvadjanak be? Hogyan?

Igen, ilyen értelemben beszéltünk róla, de nyilván ez tárgyalás kérdése. A magyar politikában is több irányultság van. Nézetem szerint három út van előttünk.

Vagy létrehozunk egy teljes magyar egységet, amibe minden magyar vagy magyar jellegű párt beletartozik. A másik, hogy megmarad a két tömb, mellettük pedig még a szlovák pártok magyar platformjai, ami ugyanoda vezet, ahol most vagyunk, vagyis nagy eséllyel a parlamenten kívül.

A harmadik pedig, hogy olyan jogi helyzet alakul ki az országban, hogy a magyaroknak nem is lesz szükségük politikai pártra, mert eljön a Kánaán. A nyilatkozat arról szól, hogy a közvélemény-kutatások szerint jelenleg az MKP a legerősebb magyar párt, több mint 4 százalékos támogatással, a legerősebb struktúrával rendelkezik, ezért mi adhatnánk a vázát az egységesülési folyamatnak. Természetesen még sok a tisztázatlan kérdés.

Az egység kialakítása során kire gondolnak. Mindenkire, vagy van, akiről szívesen megfeledkeznének?

Két irány van, az egyik, az OT véleménye értelmében a magyar etnikai alapon álló tömörülésekre számít, a másik pedig az, hogy tényleg mindenkire. De ezt majd azoknak kell megoldaniuk, akik július 18-a után vezetni fogják a pártot.

Az OT nyilatkozatának első mondata azért odaszúr a Hídnak azzal, hogy a Beneš-dekrétumok alkalmazásával vádolja, mint az előző kormánykoalíció részét. Az OT tehát nem túl nagy híve a Híddal való összefogásnak?

Nyolcvan embernek sokféle véleménye van. Szerintem nem pártpolitikai üzenete van, a nyilatkozat három pártot említ, ezzel inkább azt akartuk jelezni, hogy az előző kormány idején indult el az, hogy a Szlovák Földalap parcellákat akar elkoboztatni magyar tulajdonosaiktól. Nem keresünk konkrét felelőst ennek az esetnek, sem pártot, sem személyt. A kollektív bűnösség elve alapján való vagyonelkobzás már sok évtizede benne van a jogrendben, ezt kellene megszüntetni, jogi eszközökkel. Azt kell elérni, hogy ne lehessen igény szerint elővarázsolni a fiókból olyan döntési mechanizmusokat, amelyekkel bármit el lehet konfiskálni a tulajdonosától. Erről az ügyről már egy éve is tudtunk, most nagyobb visszhangot kapott. Amikor a kollektív bűnösség elvéről, annak a jogrendben való szerepéről beszélünk, mindig azt mondják, hogy az már elévült. Nem évült el, itt van napi szinten. Aki polgármester az tudja.

Ön indul a pártelnöki posztért?

Nekem egy politikai célom van, a magyar egység megteremtése, minden szereplővel, aki ezt tudja támogatni.

Most még egy picit képlékeny a helyzet, ezért nem akarok erre válaszolni. Majd ötödikén, ha már a járások jelöltjeit ismerjük, akkor nyilatkozom ebben a kérdésben, akkor majd kiderül.

Az OT nyilatkozata és a tárgyalásról kiadott sajtóhír sem szól azonban arról, hogy hogyan viszonyul a párt a jelenlegi kormánykoalícióhoz. Pedig a hírek szerint vannak ajánlataik a Matovič-kormánytól, akár kisebbségi ügyi biztos posztját, akár egyes járási pozíciókat vesszük. Erről nem is tárgyaltak?

Én már ezt többször elmondtam, hogy az MKP senkit sehová nem jelölt. Ha a kormány egyes személyeket kooptál állami pozícióba, az más kérdés.

Ha a kormány vagy egyes képviselői megkeresnek egyes embereket, az nem ugyanaz, mint amikor a kormány egy másik politikai szubjektumot keres meg azzal, hogy adjon javaslatot.

Az MKP hivatalosan semmilyen formában, sehová nem jelölt senkit.

Szóba sem került ez a téma?

Nem hiszem, hogy azzal nekünk, az MKP OT-nak kellene foglalkoznia, hogy a kormány megkeres-e egyes embereket, és beemel-e valamilyen pozíciókba. Nekünk most a kongresszus megszervezése volt a legfontosabb.

Lajos P. János

Címkék: MKP, Őry Péter