Őry Péter: a "viszályrendszer" megszüntetését tartja legfontosabb feladatának, a kormánnyal konstruktív ellenzéki kapcsolatot tartana

2020. július 16. - 16:08 | Belföld

Az MKP Dunaszerdahelyi járási konferenciája Őry Pétert, az OT elnökét, Csallóközcsütörtök polgármesterét jelölte a párt elnöki posztjára. Habár ez akár 37 voksot is jelenthet a szombati tisztújító kongresszuson, kevés a megválasztáshoz. Őry abban bízik, ahogy a küldöttek értékelik majd négyéves munkáját az OT élén.

Őry Péter: a "viszályrendszer" megszüntetését tartja legfontosabb feladatának, a kormánnyal konstruktív ellenzéki kapcsolatot tartana
Fotó: Paraméter

A dunaszerdahelyi járási konferencia jelölte önt az elnöki posztra, milyen elképzelésekkel vágna neki a pártelnökségnek, ha megválasztják? Szinte minden jelölt hangsúlyozza az egység megteremtését, köztük ön is. Miben lenne más elnök, mint a többi?

Azt látom, hogy vannak olyanok, akik egymást után akarnak megegyezni a többi párttal, szerintem viszont minden olyan politikai szubjektummal meg kell egyezni, amelyik hatékonyan meg tudta szólítani az itteni magyarságot. Kivételt képeznek a szlovák pártok magyar platformjai.

Vagyis a magyar közösség összes politikai és társadalmi szereplőjének az egységére szükség van.

Nem lehet azt csinálni, hogy majd szakaszosan tárgyalunk, előbb megegyezünk az egyikkel, majd nem egyezünk meg a másikkal. Én nagyon sokszor elmondtam már ősztől, hogy a sikernek egy kulcsa van: az itteni magyar politika valós, nem látszatmegoldásokon alapuló egységesítése. Ha visszatekintünk a 90-es évekre, akkor azt látjuk, hogy akkor voltunk sikeresek, amikor egy közös irányban haladtunk. Meg kell szüntetnünk a „viszályrendszert”, mert ha ez fennmarad, akkor a választások előtt könnyen kényszerpályára kerülhet bármelyik szubjektum, és könnyen csatlakozhat valamelyik szlovák párt listájához. Én ezt szeretném elkerülni. A társadalom több mint nyolc százalékát kitevő magyar kisebbség szerintem ki tudja termelni a politikai képviseletét, ebbe belefér többféle ideológia is.

A kongresszus egy évre választ vezetést, ez elég lesz az egység megteremtésére?

Én úgy gondolom, hogy ennél sokkal gyorsabban kellene eredményt elérni.

Februárban népszámlálás lesz, addigra olyan üzenetet kell küldeniük a szlovákiai magyar politikai vezetőknek a választók felé, hogy megszűnt a viszály, egy irányban indul el az itteni magyar közösség.

Természetesen vitás kérdések maradhatnak, ilyen a társadalom, de alapkérdésekben addigra meg kell egyeznünk. Az egy éves mandátum csak ajánlás a kongresszus számára, de azt hiszem, hogy ezt elfogadják majd a küldöttek. Ez egy átmeneti időszak lehet, el kell készíteni egy alap-szabálymódosítást is, és a tisztújítást is.

Tehát a népszámlálás az elsődleges cél?

Igen, ez az egyik mérföldkő előttünk a közeljövőben, a másik viszont a 2022-es önkormányzati választások, amikor helyi és megyei önkormányzati vezetőket is választunk. Akkorra már nagyon egy irányban kellene húzni, mert különben nem lesznek eredmények. Megyei és helyi szinteken is komoly gondok lehetnek. Sőt, én azt sem tartom kizártnak, hogy addig parlamenti választás is lehet, hiszen elég gyakori az üzengetés a kormánypártok között. Az 1990-es években az egység létrehozása több évig tartott, utána is maradtak vitás kérdések, most viszont néhány hónap alatt meg kellene valósítani.

Ha ön lesz az elnök, az MKP hogyan viszonyul majd a jelenlegi kormánypártokhoz?

Azt látom, hogy az előző hónapokban nemcsak az MKP, hanem több más magyar szubjektum is kapott ajánlatokat, megkeresést a kormány részéről, viszont most azt látom, hogy a kormánypártok egy-két magyar képviselője veszi át az irányítást. Arra számítok, hogy a következő hónapokban egyre kevesebb lesz a magyar közösség irányába tett kormányzati lépés.

Úgy vélem, hogy egy parlamenten kívüli párt nem lehet koalíciós szereplő, mindig ellenzéki pozícióból kell tartania a kapcsolatot a kormánnyal.

Választhat azonban, hogy konstruktívan áll a kormányzati politikához, elismerve annak pozitív elemeit, vagy kizárólag ellenzéki szerepet vállal. Szerintem az MKP-nak konstruktív ellenzéki politikát kell folytatnia.

Ennyi elnökjelöltje talán még nem volt a pártnak eddigi történelme során. Sokan önt és Forró Krisztiánt tartják esélyes jelölteknek. Ön együtt tudna működni vele, ha ő lesz az elnök, illetve ön számítana-e Forró Krisztián segítségére, ha önt választják?

Én úgy gondolom, ha engem bíz meg a kongresszus a párt irányításával, akkor mindenkire számítani fogok, és mindenkire számítani is kell. Azokra is akik talán máshogy vélekednek az elmúlt hónapok eseményeiről, mint én. De az MKP-ban egy dolgon mindenképpen változtatni kell: ha egy kollektív szerv, például az elnökség hoz egy döntést, akkor azt konzekvensen végre is kell hajtani. Nem lehet két hét múlva egy másik döntést hozni, mert éppen másik irányból jönnek impulzusok. De hangsúlyozom, hogy mindenkire számítok, és mindenkire szükség van, aki a párt munkáját segíteni akarja.

A döntések módosításával a tavalyi „összefogásos” tárgyalásokra utal, amikor már megegyeztek, majd hirtelen minden megváltozott?

Arra, hogy az elnökség tavaly megbízott egy tárgyalás lefolytatásával, majd két hét múlva teljesen ellenkező kérést kaptunk az elnökségtől, amivel megzavartuk a választóinkat is. Ha egyszer megegyezünk valamiben, és elindulunk egy úton, akkor azt az utat szerintem végig kell járni.

Sok eltérő döntést hozott abban az időben a párt vezetése, sokszor változott az irányvonal, ami nem tett jót sem a pártnak, sem a magyarságnak.

Önt egy járás jelölte, igaz, a legnagyobb, a Dunaszerdahelyi. Milyennek tartja az esélyeit?

Szerintem a küldöttek a paraván mögött bölcsen döntenek majd. Az nem jelent semmit, hogy kit hány járás jelölt, az sokkal fontosabb, hogy hány küldött ismeri el az eddigi munkáját, hányan fognak rá szavazni. Én újra csak azt hangsúlyozom, hogy nem szabad fenntartani a jelenlegi „viszályrendszert” a magyar kisebbségben, mert ennek a legnagyobb kárvallottja a magyar közösség. Ha egymással leszünk elfoglalva, egymást fogjuk támadni, akkor nem fogunk tudni eredményt produkálni.

- lpj -