Osztrák mintára alakítaná át az oktatási minisztérium a hazai felsőoktatást, az egyetemek ellenállnak
A kormány egyik legfontosabb érve felsőoktatási reform elindítására, hogy a hazai egyetemek nagyon rosszul szerepelnek a nemzetközi összehasonlításokban, kimaradnak a nemzetközi tudományos vérkeringésből. A színvonal javítása érdekében elsősorban az egyetemek irányítását akarják átalakítani, visszafognák az egyetemi szenátusok jogkörét, és bővítenék az oktatási minisztérium beleszólását elsősorban a rektor kinevezésébe. Ez utóbbi akkora felháborodást váltott ki az egyetemeken, hogy egy kicsit az oktatási minisztérium is meghátrált.
Alacsony a hazai felsőoktatás színvonala, ezért mindenképpen kell a reform, állítja Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter.
„A hazai középiskolások 16 százaléka előnyben részesíti a külföldi egyetemeket, amikor kiválasztja, hogy milyen egyetemen akar tanulni” – érvel a változás érdekében Gröhling. – A reform célja a szlovákiai főiskolák és egyetemek színvonalának javítása, a rendszer megnyitása külföldi szakemberek előtt, a diákok jobb felkészítése és a színvonalasabb egyetemek anyagi motivációja.”
A miniszter szerint a reform megírásakor a francia és a brit példát követték, de a legnagyobb hatással az átalakításra az osztrák felsőoktatási rendszer volt. Az osztrák egyetemektől "lopták" a vezetőségi tanács hatásköreinek az erősítését, és az akadémiai szenátos jogköreinek szűkítését.
A reform egyik célja, hogy elismert külföldi egyetemi oktatókat hozzanak Szlovákiába, ennek érdekében bevezetik a gyakorló docensi és egyetemi tanári pozíciókat. „Ha ma jönne tanítani egy oxfordi professzor, akkor nálunk nem lenne »professzor«, végig kellene járnia a szlovákiai szamárlétrát, meg kellene szereznie a szlovákiai egyetemi tanári titulust” – magyarázza Gröhling.
A távutas diákoknak is kedveznének azzal, hogy a nappali tagozatos hallgatókkal azonos hosszúságúra rövidítenék a képzés hosszát.
Jelenleg ugyanis a távutasoknak 4+3 évig tart a magiszteri cím megszerzése, míg nappali tagozaton csak 5 év. A reform eredményeképpen a távutasok is elvégezhetnék az egyetemi képzést 5 év alatt.
A miniszter pénzt is ígér a reformra, a felsőoktatás fejlesztése ugyanis bekerült a szlovákiai helyreállítási tervbe. A miniszter 200 millió eurót lobbizott ki az egyetemeknek, amit részben kiegészít még a tudományra és a kutatásra fenntartott 400 millió euró. Módosítaná ugyanis az egyetemek finanszírozását, figyelembe véve az egyes intézmények színvonalát. „Több pénzt szerezhet az az egyetem, amelynek oktatói színvonalas kutatásokban vesznek részt, és egyben átadják a tudásukat a diákoknak” – magyarázza az elképzeléseit Gröhling.
Már vannak kisebb változások
Amiről azonban kevesebbet beszél Gröhling, az az, hogy a minisztérium nagyobb befolyást szerezne például a rektor kinevezésébe. A rektort a minisztérium javaslata szerint az akadémiai szenátus választaná közösen az egyetem vezetőségi tanácsával.
A vezetőségi tanács felét pedig a minisztérium nevezné ki, a másikat az egyetemi szenátus. Habár a szenátusnak továbbra is többsége lett volna, de a vezetőségi tanács vétózhatott volna, ami nem tetszett az egyetemeknek.
Ezen a ponton sikerült kompromisszumra jutniuk a feleknek, a rektor megválasztása így továbbra is az akadémiai szenátus kezében marad. Ugyanilyen eredmény, hogy marad az egyetemek karokra való felosztása is, a minisztérium ugyanis lehetővé tette volna a karok megszüntetését. A minisztérium azonban továbbra is kitart amellett, hogy az egyetem költségvetéséről ne az akadémiai szenátus, hanem a rektor dönthessen.
Petíció az akadémiai szabadságért
Az egyetemek oktatói és diákjai november elején petíciót indítottak a reform ellen és az akadémiai szabadság megőrzése érdekében. A felsőoktatási törvény módosításáról ebben a petícióban keveset írnak, mert mint mondják, alapvetően elutasítják, habár az „értelmes reformokat támogatnák”.
Úgy vélik, hogy a reform valójának az egyetemek „átpolitizálását” jelentené, mivel a „veszélyes jogköröket adna politikai jelöltek kezébe, akik így teljesen átvehetnék az irányítást a főiskolák felett, kezükbe kerülne ezek vagyona és blokkolhatnák az összes fontos döntéshozatali folyamatot”.
A petíciót november eleje óta több mint 20 ezren írták alá azt követelve a minisztériumtól, hogy a jelenlegi törvényt vonja vissza, és kezdjék újra a tárgyalásokat a lehetséges reformról. A petíciós bizottság tagja több rektor és egyetemi tisztségviselő. November 16-án több ezren tüntettek a reform ellen.
A minisztérium nem tervezi a reform leállítását
A reform mellett kiállt azonban több ismert és elismert egyetemi oktató, korábbi közszereplő is. Többen közülük gyengének, elégtelennek is tartják a reformot, sokkal nagyobb változásokat tartanának szükségesnek. „Az egyetemeink színvonalának emelése, a jobb körülmények biztosítása, valamint a tudomány és a kutatás szerepének erősítése miatt is elkerülhetetlen” – véli Iveta Radičová, a Páneurópai Főiskola dékánja, korábbi miniszterelnök. De ugyanígy vélekedik Ivan Mikloš volt pénzügyminiszter, azzal, hogy ő kevésnek tartja az előkészített reformot.
„Alapvetően egyetértek vele, de szerintem a javaslat lehetne radikálisabb, mivel a felsőoktatásban alapvető, rendszerszintű reformra van szükség. A rendszer zárt, meg kellene nyitni, jelenleg a tehetetlenség viszi előre, és a középszerűséget támogatja” – mondta Mikloš a Denník N hírportálnak.
Kell a változás, de …
Alapvetően támogatja a felsőoktatási rendszer átalakítását Lovász Bálint, a Szlovák Felsőoktatási Akkreditációs Ügynökség Végrehajtó Tanácsának tagja. Elismeri azt is, hogy a jelenlegi rendszer teljesen zárt, kívülről alig átlátható, nincs mobilitás.
„Az egyetemeknek mindenképpen szükségük van reformra, változásra. A szlovákiai egyetemek nagyon zártak, és ezt nemcsak a minisztérium mondja, több nemzetközi és hazai elemzés is ezt bizonyítja – mondta a Paraméternek Lovász.
Nem engednek beleszólást a gazdasági élet, az ipar képviselőinek az egyetem működésébe, nem engednek belelátást az egyetem minőség-ellenőrzési folyamataiba.”
Szerinte azonban nem most kellene elkezdeni és nem így. „Önmagában még a karok esetleges megszüntetése sem lenne probléma, ha az egyetem önmaga dönthetné el, hogy milyen karok működjenek, milyen struktúrában, milyen szervekkel” – magyarázta Lovász.
Évente egyszer prémiumot szavaznak meg a rektornak
Lovász fontosnak tartja a vezetőségi tanács átalakítását is, mivel ezek eddig sem működtek jól.
„Sok egyetem vezetőségi tanácsa eddig sem működött példás módon. Nem is volt komoly komoly kompetenciája ennek a szervnek, sokszor csak jóváhagyta a szenátus által már elfogadott költségvetést, és a rektornak szavazott meg év végi jutalmat” – mondta Lovász.
A minisztérium által javasolt átalakítást elégtelennek tartja. „A minisztérium valójában csak egy nagyon egyszerű változást vezet be: a vezetőségi tanács tagjainak felét a miniszter fogja kinevezni” – mondja Lovász. Szerinte azt sem határozták meg rendesen, hogy kiket nevezhet a miniszter a vezetőségi tanácsba. „Néhány kritérium ugyan van: másodfokú egyetemi végzettséggel kell rendelkeznie, nem lehet politikai párt tagja, de ez kevés, semmi sem garantálja, hogy ezek az emberek valóban értenek majd az egyetem működéséhez” – mondta Lovász.
Év végéig a kormány elé kerül
Branislav Gröhling a komoly tiltakozás ellenére nem állt félre, folytatni akarja a felsőoktatás átalakítását. A törvényhez csaknem 900 módosító javaslat érkezett, amelyből több mint 500 alapvető jelentőségű. A tárcaközi egyeztetés kiértékelése jelenleg is folyik, a minisztérium folyamatosan tárgyal a véleményező szervezetekkel. Az oktatási miniszter szeretné, ha a kormány még karácsony előtt rábólintana a a tervezetre, és jövő év elején a parlament is elkezdené tárgyalni.
Lajos P. János
