1
-illusztráció- (Fotó: TASR/AP)
Megosztás
A voksok becsültnél is több, 38,4 százalékát szerezte meg a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon a Sebastian Kurz volt kancellár vezette Osztrák Néppárt az előzetes végeredmények szerint.
A második helyen végző Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) számára történelmi mélypontot jelentő 21,5, a harmadik Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a Néppárt korábbi koalíciós partnere 17,3 százalékot szerzett.
A parlamentbe visszakerülő Zöldek pártja 12,4 százalékot, a NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) pedig 7,4 százalékot kapott.
Ez az összesítés nem tartalmazza a rendkívül nagy számú – csaknem 1,1 millió – levélszavazatot, amelyet a hét első felében számolnak össze.
A választási részvétel a levélszavazatok nélkül 60,6 százalékos volt, szakértők szerint ezeket hozzáadva végül 75 százalék felett lesz, némelyest elmaradva a 2017-es 80 százaléktól.
Az előzetes végeredmény szerint az ÖVP 73, az SPÖ 41, FPÖ 32 mandátumhoz jutott. A Zöldek 23, a NEOS 14 képviselőhelyet szerzett a törvényhozás 183 fős alsóházában, a Nemzeti Tanácsban
A legutóbbi, 2017-es választásokon az ÖVP 31,5, az SPÖ 26,9, az FPÖ 26 százalékot ért el (61, 52, illetve 50 mandátumot szerezve), a Zöldek nem kerültek be, a NEOS 5,3 százalékhoz és 10 képviselőhelyhez jutott.
A vasárnapi előrehozott választásokon kiesett a Zöldek pártjából korábban kivált JETZT (MOST), amely a 4 százalékos bejutási küszöbtől jelentősen elmaradva 1,9 százalékot kapott. Ez azt jelenti, hogy ötpárti parlament alakul Ausztriában.
Alexander Van der Bellen államfő korábban bejelentette, hogy jövő héten kezdi meg a tárgyalásokat a pártok képviselőivel.
Ausztriában május 17-én robbant ki kormányválság, miután két német lap nyilvánosságra hozott egy, az akkori alkancellárt, Heinz-Christian Strachét, a kormánykoalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét súlyosan kompromittáló videofelvételt. Strache az Ibizán készült rejtett kamerás felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért. Strache lemondásra kényszerült.
A válságba Kurz kancellár is belebukott, az előrehozott választásokig átmeneti kormány vezette az országot Brigitte Bierlennel, az alkotmánybíróság addigi elnökével az élén.
(MTI)