1
Illusztráció -TASR
Megosztás
A múlt héten volt hír, hogy az Egyesült Államok, miután a USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozót és kötelékét a kelet-mediterrán vizekre küldte, a USS Dwight D. Eisenhowert is a térségbe irányítja. Elrettentésül, szem előtt tartva az eszkaláció lehetőségét – ha a Hamász (nem mellesleg Putyin születésnapjára időzített) mészárlása után északon a Hezbollah egy másik masszív frontot készülne nyitni Izrael ellen. E hét eleji bejelentés szerint a Pentagon további erőket is küld a térségbe. Ez jelentős erőkivetítés az USA részéről.
Az iráni iszlám rezsim fent említett két legjelentősebb csápjával (vannak további, kevésbé ismertek is) Izrael egyébként elbírna; az Iszlám Állam embertelenségét is felülmúló Hamászból belátható időn belül valószínűleg nem sok marad, a terroristakeltetőként funkcionáló Gázai övezet éppen romhalmazzá válik, és hogy mi lesz kétmillió palesztinnal, az nehéz kérdés.
Az ilyen volumenű amerikai jelenlét indoka: a Közel-Keletnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy rövid idő alatt önmagán túlmutató komplex konfliktusgóccá váljon. Ami most ukrán szempontból is szerencsétlen fejlemény lenne, mert ez véges amerikai erőforrásokat, pl. hírszerzési kapacitásokat kötne le, és a közfigyelem egy részét is elterelheti az orosz rezsim ukrajnai vérengzéséről. (Ennek megfelelő volt a Hamász vérengzésének orosz fogadtatása. Ha a Kreml propagandagépezetének reakcióját röviden kell összefoglalni, a tenyérdörzsölés a kifejező szó.)
A régió terrorizmusának gócpontja az iráni rezsim. A siíta állam a mai napig nem állt el attól a deklarált céljától, hogy eltörölje Izraelt. Mindenekelőtt ennek érdekében pénzeli és látja el fegyverekkel terrorszervezetek hálózatát a Közel-Keleten és az Arab-félszigeten. És elsődlegesen e célból kíván szert tenni nukleáris fegyverre, és van előrehaladott rakétaprogramja.
Amit Irán folytat Izrael ellen, az a terrorizmusnak és a háborúnak egy speciális ötvözete. Ez egy aszimmetrikus háború, olyan vonatkozásban, hogy az iráni rezsim kvázi fedezékből, proxi-terrorszervezetek által törekszik megvalósítani Izrael-ellenes háborús és népirtó céljait. Valamint érdemes megemlíteni azt is, hogy a retorika szintjén a rezsim USA- és Nyugat-ellenes pszichotikus kirohanásainak négy és fél évtizedes története van.
Emellett Irán a legfontosabb hadiipari segítője az orosz rezsim ukrajnai „műveletének”, ami azon túl, hogy háború, egyben állami terrorizmus és népirtás is. Ezzel kapcsolatban helytálló az a megfogalmazás, hogy az orosz rezsim a háború és a terror módszereit és eszközeit egyidejűleg alkalmazza eredeti és hosszútávú célja, az ukrán entitás eltörlése érdekében.
A szakirodalom és a közbeszéd eddig is beszélt globális terrorizmusról (pl. bő másfél évtizede az ENSZ-nek is van Globális Terrorizmus Elleni Stratégiája). Klasszikus értelemben a terrorizmusnak ismérve valamilyen politikai, vallási, ideológiai cél elérése, kieszközölése, kikényszerítése. Bár nem vagyok terrorizmus-szakértő, az a meglátásom, hogy a globális terrorizmus koncepcióban az a – kimondott vagy kimondatlan – felismerés is kezd valamilyen formát ölteni, hogy a cél már nem annyira valaminek az elérése, hanem sokkal inkább valaminek az eltörlése. A globális terrorizmus fogalmához jellemzően asszociálódnak az iszlamizmus, iszlám fundamentalizmus, dzsihádizmus fogalmak. (Újabban, esetenként a globális terrorizmus tárgykörébe sorolódnak a nem iszlám világban a szélsőjobboldali fanatizmus mentén elkövetett erőszak megnyilvánulásai is.)
Ha ez a típusú terrorizmus esetleg lebegtet is valamilyen reális, „elérendő” célt, arról kiderül, hogy porhintés. (Vélhetően pont azért, mert ha az megvalósulna, az magát a tevékenységet, a terrorista „szakmát” tenné okafogyottá.)
Talán vannak, akik emlékeznek – 2000 nyara, Camp David: Jasszer Arafat Nobel-békedíjas palesztin terrorista vezetőnek egy aláírásába került volna a palesztin állam, az Ehud Barak izraeli kormányfő által felajánlott részben elfogadható, részben pedig nagyvonalú feltételek mellett. Arafatnak és a Palesztin Hatóságnak viszont nem volt érdeke a palesztin állam.
Viszont a jelenség, ami éppen kibontakozóban van, a korábbi évtizedekhez képest szintlépés. Egyszerre különböző módokon hadviselő, közöttük terrorizmust is folytató állami szereplők vannak jelen és fognak együttműködésbe, első ránézésre elkülönülő frontokon. Bár a hadviselés hagyományos, katonai eszközei vagy a fizikai pusztítás más módjai tekintetében a hadszínterek körülhatárolhatók, viszont egyéb vonatkozásokban a háborújuk meghatározott értékekkel szemben globális, a célkitűzésük pedig totális: a megsemmisítés.
Az orosz rezsim hibrid háborúja a Nyugattal – választások, népszavazások befolyásolása pénzzel és propagandával, szeparatizmusok felszítása, a pszichológiai, dezinformációs hadviselés a nyugati társadalmakkal szemben azok szétforgácsolása céljából – a meteorológiából kölcsönzött szóhasználattal makroskálán zajlik.
Míg a nyugati értékrend, életmód elpusztítása a korábbi évtizedekben jellemzően terrorszervezetek agendája volt (ez a kör kiegészül az iráni rezsimmel), jelenleg egy küszöbperiódusban vagyunk, annak a kornak a küszöbén, amikor államok lépnek szövetségre ezen érdek által vezérelve, és léphetnek át majd újabb tabukat, konvenciókat. A Teherán-Moszkva tengely a Nyugat elleni háborújában egyre mélyebben nyúlhat majd a terrorizmus eszköztárába is.
Végső soron e két rezsimnek, az orosznak és az iráninak azonos a célja: a nyugati életminőség és értékrend elpusztítása.
Ez az attribútum teszi indokolttá és fontossá, hogy mindkét rezsim esetében ki legyen mondva: Nyugat-ellenes anticivilizációval van dolgunk. Az orosz esetében nemcsak a rezsimre, hanem a rezsimet masszívan támogató és céljaival azonosuló orosz létformára (ahogy ott nevezik: russzkij mir) is indokolt a vonatkoztatás. A Nyugat elpusztításra való törekvésük motívuma pedig az, hogy e rezsimek veszélyeztetve érzik magukat egy olyan értékrend és társadalmi berendezkedés által, amely az összes (és az nem kevés) hibájával, társadalmi egyenlőtlenségeivel, elidegenedésével, (reformra) szorulásával együtt is összehasonlíthatatlanul több kiteljesedést tud kínálni, mint az övék, nem utolsósorban azáltal, hogy nem mászik bele a létezésnek a legszemélyesebb szféráiba, és nem kíván az elmétől a rezsimhelyes nemiszervhasználatig mindent a kontrollja alatt tartani.
Minden okunk meg kell hogy legyen arra a következtetésre, hogy ezt a kesztyűt elkerülhetetlen felvenni.
Visszatérve az amerikai haditengerészethez: van, amit nem említenek a hírek közvetítői az USA földközi-tengeri felvonulása kapcsán. Azt, hogy Washington ezzel a török rezsimnek is üzen. Mégpedig azt, hogy fogja magát vissza a kurdok elleni csapásokkal Északkelet-Szíriában és Iraki Kurdisztánban. Az Erdogan-rezsim igyekszik a több tízmilliós kurd populációt úgy en bloc a Kurd Munkáspárt (PKK) bázisaként láttatni, és a terrorizmus hivatalára kikiáltva őket hosszú évek óta sportot űz a gyilkolásukból. (A térség négy országában élő kurd közösségek esetében szó nincs bármilyen értelemben vett egységről.)
A kurd tényező mindenesetre nem mellékszál, és globális dimenzióban is szerepet kaphat a terrorizmus visszaszorításában. Itt érdemes visszaemlékezni Donald Trump szélsőségesen nárcisztikus exelnök totálisan elhibázott politikájára: a 10-es évek végén az amerikai csapatok kivonásával cserben hagyta az Iszlám Állam (ISIS) ellen harcoló szíriai kurdokat, odalökve őket Erdogannak, ezt követően a török hadsereg létrehozott egy török szempontból úgynevezett „biztonsági sávot” a török-szír határ kurdok lakta déli oldalán.
A térség stabilizálására és a globális biztonságra való tekintettel az USA-nak szüksége lesz a Közel-Keleten a kurdokkal való szoros együttműködésre. Az sem mellékes, hogy a soknemzetiségű Irán második legnagyobb etnikai csoportja az azeri után a kurd (zömében mindkét közösség az ország északnyugati tartományaiban él), a kurdok Irán populációjának körülbelül a 10%-át teszik ki. Az iráni rezsimet a belső államterror tartja egyben. Még emlékezhetünk a tavaly ősszel Irán-szerte kirobbant rezsimellenes lázadáshullámra azt követően, hogy az egyébként a kurd etnikumhoz tartozó Mahsza Aminit a rezsim erkölcsrendőrsége brutálisan meggyilkolta.