Pánikra semmi ok! – üzeni a dunaszerdahelyi válságstáb
A környező régiókban talált madárinfluenzás tetemek, illetve egy Vásárútnál elpusztult hattyú miatt a járási hivatal elöljárója összehívta a válságtanács tagjainak, illetve az érintett falvak polgármestereinek ülését.
2006 óta az elmúlt hetekben találtak először madárinfluenza miatt elpusztult szárnyasokat a régióban, illetve a Dunaszerdahelyi járás közvetlen közelében. Mintegy tíz évvel ezelőtt egy vándorsólyom, illetve egy kis bukó pusztult el a betegség miatt Bősnél.
„A járásunkat most két konkrét eset érinti, egy esetben pedig a megfigyelési terület átnyúlik Magyarországról”
– jegyezte meg Morvay György, a hivatal elöljárója, aki fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy aggodalomra semmi ok.
Morvay György
A két említett eset egyike az Ekecs és Szilas közti úton talált hattyú, amelynél egy héttel ezelőtt igazolódott be, hogy madárinfluenzával volt fertőzött.
A másik eset Vásárúthoz kapcsolódik, ahol egy helyi lakos tett bejelentést egy hattyútetemről.
Miriam Mintálová, az állat-egészségügyi felügyelet regionális kirendeltségének igazgatója ennek kapcsán elmondta, hogy a tetemet elküldték a zólyomi vizsgálati központba, és egyelőre annyit tudni róla, hogy kimutatták az influenzavírus jelenlétét, de még nem ismert, hogy pontosan melyik típusról van szó. Megjegyezte, 90%-ban biztos, hogy a H5N8-as madárinfluenzáról.
Mivel vadon élő madarakról van szó, ezen esetekben három kilométeres védelmi körzetet vezettek be, illetve vezethetnek be a közeljövőben, ami érinti Vásárút mellett Felsővámost is.
A magyarországi eset a Győr-Moson-Sopron megyében található Ásványráróhoz kötődik, ahol az MTI tudósítása szerint egy tenyésztyúktelepen mutatták ki a vírust. A fertőzött állományokban megemelkedett elhullást tapasztaltak, továbbá megjelentek a betegségre jellemző klinikai tünetek is. A fertőzött gazdaságok körül 3 kilométer sugarú védőkörzetet és 10 kilométer sugarú megfigyelési körzetet rendelt el a magyar állat-egészségügyi szolgálat. Az ásványrárói telepen a kimutatott vírus miatt közel 30 ezer szárnyast kell leölni.
A tíz kilométeres körzet érinti Bőst, Bakát, Szapot és Csiliznyáradot.
Éppen ezért e községek polgármesterei is megjelentek a találkozón. Bertalan György, Baka polgármestere arról tájékoztatott, hogy a hétvégén három hattyú tetemét találták meg a község és Dercsika közti út mentén. Ezeket az illetékes szakemberek begyűjtötték és vizsgálják.
Mintálová közlése szerint a helyzet a régióban egyáltalán nem riasztó. „A legtöbbeket az érdekli, hogy az ember megfertőződhet-e. Ilyen esetet egyelőre sehol sem igazoltak, de ezt kizárni sem lehet” – jegyezte meg. Hozzátette,
sokan tartanak attól, hogy a galambok terjeszthetik szét a legtöbb településre a madárinfluenzát, ugyanakkor ez sem igazolódott be.
Kifejtette, hogy az ember megfertőződésénél még az is valószínűbb, hogy adott esetben egy házi szárnyas az otthoni sertést fertőzi meg. A védelmi vagy megfigyelési körzetbe tartozó falvak önkormányzatai intézkedési javaslatokat kapnak, mely szerint például össze kell írniuk a baromfitartókat, és felbecsülni azt is, hogy nagyjából hány szárnyast tartanak otthon.
Miriam Mintálová
„Lehetőség szerint le kell zárni a tenyésztési területet, csak bizonyos órákban szabadon engedni a baromfit, valamint begyűjteni az ételüket, mivel téli időszakban vadmadarak is megtalálhatják” – fogalmazott.
A találkozón jelen volt az Állami Természetvédelmi hivatal regionális kirendeltségének igazgatója, Izsák Gábor, aki kifejtette, hogy a szabadon élő madarak ellenőrzése az ő hatáskörükbe tartozik, így ha olyan esetet találnak, amely gyanús, akkor azonnal értesítik az állat-egészségügyieket.
Az említett védőkörzetekben tilos az élő szárnyasok szállítása, kiállítása és áruba bocsátása, a tiltás ugyanakkor nem vonatkozik a termékekre, a tojásukra, húsukra. Ezeken a területeken nem szabad a vadon élő madarakra vadászni sem.
Mintálová emlékeztetett egy tömegesként bejelentett madárpusztulásra is. Alistál és Nyárasd között mintegy egy tucatnyi halott madarat találtak jégbe fagyva. A felügyelet igazgatójának közlése szerint azonban a madarak mintegy egyhónapos intervallumban vesztették életüket, így nem tekinthető hirtelen tömeges pusztulásnak.
Elárulta azt is, hogy
több esetben folyik vizsgálat, számos tetem esetében azonban beigazolódott, hogy nem madárinfluenza-fertőzésről volt szó. Ilyen tetem származott Somorja-Telfaluról, illetve Nyékvárkonyból is.
Mintálová elmondása szerint a megfigyelési sávok mintegy egy hónapig biztosan hatályban maradnak, ugyanakkor a vírus teljes visszahúzódása eltarthat a melegebb tavaszi hónapokig.
Čandal Tibor, a járási tűzoltóság igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy tavasszal, amikor a fagyok visszahúzódnak, oda kell majd figyelni arra, hogy a Duna és a Kis-Duna, valamint az ágaik árteréből esetleg előkerülő további tetemek ne okozzanak majd ismételten problémát.
(SzT)
