Párkányban mostantól van abszurdabb a zenélő háznál, úgy hívják: Štúr-szobor

Több százan sereglettek össze vasárnap délután a párkányi Duna-parton, hogy részt vegyenek Ľudovít Velislav Štúr mellszobrának avató ünnepségén. Még Liptószentmiklósról is jöttek érdeklődők buszokkal, hogy saját szemükkel lássák, sikerült a jelképes térfoglalás. Mától tehát annak a szlovák nemzetébresztőnek emlékműve kémleli az esztergomi bazilikát, akinek pont annyi köze van a városhoz, hogy vagy hetven éve a nevét minden alap nélkül ráerőltették a településre.

Párkányban mostantól van abszurdabb a zenélő háznál, úgy hívják: Štúr-szobor
Fotó: Paraméter

Díszes társaság gyűlt össze Párkányban a Štúr- szobor avatóján: eljött Ivan Gašparovič, korábbi államfő, az összeesküvés-elméletek mečiarista pápája, Štefan Harabin, az SNS-es Jaroslav Paška, meg Marian Kotleba fasisztoid pártjának néhány prominens képviselője. Nem is csoda, hogy Szabó Eugen polgármester nem kívánt helyet foglalni a felsorolt  “méltóságoknak” fenntartott sorban, csak a színpad oldalán állva követte az eseményeket.

Pedig Marek Hanuska, a Matica slovenská első alelnöke üdvözlő szavaiban még akár pozitív gondolatokat is lehetett találni, ha az ember nagyon figyelt a beszédére. Azt megtudhattuk, hogy a szlovák irodalmi nyelv megteremtőjének nem a magyarok voltak az ellenségei, hanem a buta emberek. És különben is: éljen a bazilika és Štúr szomszédsága még ezer évig. “Keszenem uram, isten veled” – hangzott a gesztusértékű magyar nyelvű üdvözlet a kulturális szervezet tisztségviselőjétől.

A város vezetője portálunknak elmondta, aggódott, hogy ne legyen szélsőségesek megnyilvánulásának színtere a rendezvény helyszíne.

Reméli, nem válik ez a hely olyanná, amit majd a szélsőséges elemek látogatnának. A Mária Valéria hídon kifeszített, a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom (KDSZ) szlovák nyelvű transzparensét, miszerint Štúrt megalázták azzal, hogy itt állítottak fel neki szobrot, azzal kommentálta Szabó, hogy bár tény, hogy a nemzetébresztő sosem járt Párkányban, de az is tény, hogy a szlovák nemzet szempontjából fontos egyéniségről van szó.

Mint ahogy arról már korábban beszámoltunk, a Štúr-szobor felállítása több mint húsz éve téma a Duna-parti városban. Az építkezési engedélyt idén január elején adta ki az illetékes hivatal. A település vezetése nem értett egyet azzal, hogy az emlékművet a folyó partján állítsák fel, ezért tavaly novemberben állásfoglalást fogadtak el az önkormányzati képviselők a Matica kezdeményezésével kapcsolatban.

Ide illeszkedik az az ízléses performansz, amit szintén a KDSZ emberei produkálták Štúr szülőfalujában, Zayugrócon, ahol a helyi szlovákokkal mondatták el ugyanazt, ami a párkányiak meggyőződése lehet évtizedek óta.

Ezt továbbgondolva, illetve a vasárnap délutáni maticás programra vonatkoztatva helytálló a megállapításuk: erőszakos névadást nem lehet erőszakos szoborállítással legitimálni.

(sp)