Pásztor László: Régen Nagymegyer és Komárom között 7-en voltunk háziorvosok, most 4 orvos van ugyanazon a területen – Interjú

camera

1

Pásztor László: Régen Nagymegyer és Komárom között 7-en voltunk háziorvosok, most 4 orvos van ugyanazon a területen – Interjú

Fotó: TASR 

Megosztás

Nem oldja meg az orvoshiányt az egészségügyi minisztérium 10 millió eurós tervezett pályázata, amely 60 ezer euró támogatást adna azoknak az orvosoknak, akik olyan körzetben nyitnának rendelőt, ahol nincs orvos. Pásztor László háziorvos, a Magánorvosok Társulásának tiszteletbeli elnöke szerint sokkal nagyobb a probléma annál, hogy ezt ilyen egyszerűen meg lehetne oldani.

Hatvanezer eurót kaphat egy orvos, ha olyan járásban, településen nyit rendelőt, ahol orvoshiányt mutatnak a minisztérium számai. Mekkora vonzóerőt jelent ez az orvosoknak, mire elég ez a 60 ezer euró?

A hatvanezer euró gyakorlatilag semmire nem elég. Praxist venni belőle nem lehet, esetleg akkor elég lehet, ha egy új praxist akar felépíteni valaki, de oda más kedvezményekre is szükség lenne. De a kérdést nem is így kell feltenni.

Ez az az eset, mintha egy úszni nem tudót kérdeznénk, hogyha adunk neki 60 ezer eurót, akkor fog-e tudni úszni. Természetesen nem fog tudni. Rendelőt nem nyithat olyan orvos, akinek nincs háziorvosi vagy gyermekháziorvosi szakvizsgája.

Tehát hiába kínálunk 60 ezer eurót, kínálhatnánk akár egymilliót is, ez nem segít a helyzeten, mert nincs orvos. Én ezt egy látszatmegoldásnak gondolom. De most talán még nem is annyira rossza a helyzet, vagy legalábbis a betegek ezt még sok helyen nem érzik, mert egy orvos visz akár több praxist is. Viszont nagyon magas az orvosok átlagéletkora.

Igen, erről szó van a minisztérium elemzésében is. A felnőtt-háziorvosok 41, a gyerek-háziorvosok 48 százaléka idősebb 63 évnél. Ezzel mit lehet kezdeni?

Ez is azt mutatja, hogy rossz a minisztérium programja. Pénzt kínál rendelő nyitásához, de nincs, nem lesz aki ezt megpályázza. Az évekkel ezelőtt indított rezidensprogram is nagyon gyenge eredménnyel működik, évente néhány háziorvost képeznek. Most már a gyerekorvosokból is láthatóan kevés van.

A Korponai járásban, Korpona és Zólyom között például egyetlen gyerekorvos dolgozik, aki lassan már 6-7 körzetet kell egyedül vinnie.

Miért ilyen kevés a háziorvos? Miért nem vállalják ezt a a képzést a fiatalok?

Sajnos nem tudnak normális jövőképet mutatni egy fiatal háziorvosnak, nem tudják azt mondani, hogy megéri háziorvosnak tanulni, mert jól meg fogsz élni belőle. A gyerekorvosoknak még úgy-ahogy megvan a a társadalmi pozíciója, de a felnőttháziorvosnak nincs.

Ha én Hollandiában vagy Angliában azt mondom, hogy háziorvos vagyok, akkor tisztelettel néznek rám. Ha ugyanezt mondom Szlovákiában, Csehországban vagy Magyarországon, akkor hülyének néznek, aki semmi másra nem volt jó, csak arra, hogy beüljön a rendelőbe és beutalókat töltsön ki.

Ezt gyorsan nem lehet megváltoztatni. A háziorvosok kompetenciája ugyan már változott, bővült, de még mindig nem elég széles. Amikor én vettem évekkel ezelőtt egy EKG-t a rendelőmbe, sokakat megbotránkoztattam, mert úgy gondolták, hogy háziorvosként hogy jövök én ahhoz, hogy EKG-t használjak, készítsek, kiértékeljek.

Lenne gyors vagy legalább gyorsabb megoldás is?

Az amiről már beszéltem: a pontos és pozitív jövőkép kidolgozása, és ennek bemutatása harmadikos, negyedikes, ötödikes orvostanhallgatóknak. Őket kell rávenni arra, hogy a háziorvosi szakot válasszák, de ezt teljesen elhanyagolja a minisztérium. Át kell gondolni a finanszírozási rendszert is, abban is kevés a motiváció, de már nem annyira rossz, mint évekkel ezelőtt. A finanszírozáson kicsit segített a már említett rezidensképzés, ami bizonyos segítséget jelent a szakorvosi vizsgára készülőknek. Hiszen aki sebésznek, belgyógyásznak, bármilyen más szakorvosnak készül, azt felveszik segédorvosnak a kórházba, ahol fizetést kap a szakvizsga előtt is. Aki korábban háziorvosnak készült, annak 3,5 évig nem volt munkája, nem volt fizetése.

Csak a minisztérium felelőssége, hogy ilyen a helyzet? Mások is segíthetnének a rendszer átalakításán?

Az orvoshiány mindig nagyobb a városoktól távolabb, és itt lenne szerepük az önkormányzatoknak. Régebben is voltak orvoslakások, amit az önkormányzatok biztosítanának. Ez minden országban probléma, de Németországban például a nemzeti parlament, a Bundestag szintjén kezelték ezt a kérdést. És nemcsak orvoslakásról van már szó, akár ösztöndíjat is adhatna az önkormányzat vagy több település közösen. A polgármestereknek évekre előre kellene gondolkodniuk.

Ha van egy háziorvosuk, aki már 70 év felett van, akkor ideje lenne elkezdeni keresni az utódját, mert a képzés 6 plusz 3,5 év, vagyis 10 évet kell várniuk a fiatal orvosra.

Ez is azt mutatja, hogy hiába kínálnak most 60 ezer eurót egy orvosnak, ha egyszerűen nincs orvos. 600-700 háziorvosra lenne szükség.

Ennyi orvost hogyan és milyen határidővel lehet pótolni?

Gyorsan, néhány éven belül sehogyan. De egy komoly, jól finanszírozott programmal 10 év múlva elérhető lenne, hogy legyen 700 felnőttorvosunk és 300 gyerekorvosunk. De ehhez több százmillió euró kellene. Célzottan kellene meghirdetni helyeket az orvosi egyetemeken is, akár úgy, hogy évente 50 helyet azoknak biztosítanak, akik biztosan háziorvosok lesznek, amit ösztöndíjjal lehet támogatni. Régen Nagymegyer és Komárom között 7-en voltunk háziorvosok, most 4 orvos van ugyanazon a területen.

Lajos P. János

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program