1
A raktárak még mindig tele vannak (Fotó: TASR - illusztrációs felvétel)
A kormány hétfői ülésén döntött bizonyos mezőgazdasági termények ukrajnai behozatalának ideiglenes leállításáról. A döntés hatásáról Patasi Ilonával, a Szlovákiai Agrárkamara elnökével beszélgettünk.
A kormány mától (kedd) megtiltotta bizonyos ukrán termékek behozatalát, tilos importálni a gabonafélék és egyéb mezőgazdasági termékeket. Az agrárkamara támogatja ezt a döntést?
Igen, mindenképpen, mivel ezt indokolja a jelenlegi helyzet. A gabonafélék tekintetében, és itt elsősorban búzáról beszélünk, Szlovákia önellátó.
Búzából átlagosan kétmillió ötszázezer tonna terem évente, ha nem volt valamilyen nagy természeti csapás, és ebből a malomipar körülbelül a szlovák szükségletre mintegy 600 ezer tonnát használ fel.
Korábban a takarmányozásra, az állatok számára is szükség volt mintegy 600 ezer tonnára, a többit pedig exportálták. Mivel az állatállomány az utóbbi években csökkent, így még több búzát, gabonát exportált Szlovákia. Ugyanezt elmondható a kukoricáról is, és ez vonatkozik az olajos magvakra, a repcére, a napraforgóra is. Szlovákiában nincs étolaj-feldolgozás, sajtolás, így ezekből a magvakból általában Csehországban és Magyarországon készül étolaj. Ez tény. De a Covid és az energiaválság azt hozta, hogy tavaly, az energiaválság kezdetén a mezőgazdaság bemenetei, gondolok itt elsősorban a műtrágyákra, rettenetesen megdrágultak.
Egyes műtrágyafajtáknak ára nem 5 vagy 10 százalékkal, hanem 200-300 százalékkal is megnőtt. Főleg a nitrogén-, a foszfor- és a káliumtartalmú műtrágyák ára emelkedett, ezeknek az egekbe szökött az ára.
De nőtt más bemenetek ára is, hiszen a gázolaj is drágult, és emelni kellett a fizetéseket is, ha meg akarták tartani a munkásait a gazdálkodó. Így a termények ára is gyors emelkedésnek indult a korábbi évekhez viszonyítva. Később azonban a trend megfordult, a bemenetek ára csökkenni kezdett, esett az energia ára, csökkent a műtrágya ára, ma már egyes termékek esetében olyan árakat tapasztalunk, mint tavaly ilyenkor. Viszont ősszel, a betakarítás után, még elég magas volt a termények ára. Jóval drágábbak voltak, akár a tavaszi, akár az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítjuk.
Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke (Fotó: TASR)
Ez egy elviselhető állapotnak tűnik a gazdálkodók szempontjából.
Igen, de akkor jött az ukrán árudömping: az ukrán mezőgazdászok a terményeikért sokkal kevesebbet kértek: például egy tonna búzáért 50 eurót, míg nálunk ennek az ára 350 euró volt. A szlovák termelők pedig inkább megtartották a terményeiket, nem csökkentettek az áraikon, így a kereskedők, a feldolgozók kevesebbet vásároltak tőlük, inkább megvették az olcsóbb ukrán alapanyagot.
Most már oda jutottunk, hogy a feldolgozók a szlovákiai lakosság szükségleteit el tudják látni, és nem a hazai termést veszik, hanem inkább az ukrán behozatalból dolgoznak.
A terv az volt ugyan, hogy az ukrán gabona csak átmegy az országon a nyugati kikötőbe, és onnét jut el az unión kívüli harmadik országokba. A valóság az, hogy a java része itt maradt a közös uniós piacon, és így az általunk megtermelt termékek a raktárakban maradtak. Három-négy hónap múlva itt az aratás, és a raktárak még tele vannak.
Tehát önök teljes mértékben támogatják azt az intézkedést, hogy tiltsuk meg az ukrán gabona behozatalát?
Természetesen, egyértelműen. Igaz, sokkal korábban kellett volna meghozni ezt a döntést, de hát jobb későn, mint soha. Már tavaly ősszel szükség lett volna rá, amikor már tudtuk, hogy a piacot ellátják Ukrajnából alaptermékekből is, vagyis nemcsak búza, kukorica, árpa vagy olajos magvak érkeznek, hanem olyan árucikkek is, mint a tojás vagy a liszt. A hús behozatala nem olyan jelentős, a tojás és a baromfi pedig általában lengyel közvetítéssel, átcsomagolás után érkezik az országba.
Vannak szakértők, akik szerint ma már szinte felesleges a tiltás, mivel már itt van az ukrán gabona, a piac telített, a malmok már megvették, ami nekik kell, és a szlovákiai termelőkön ez már nem segít, már így sem fogják tudni eladni saját termésüket. Van még értelme ennek a tiltásnak, vagy inkább más segítségre lenne már szükségük a gazdáknak?
Ezzel a tiltással biztosan nem oldódik meg minden probléma. A minisztériummal kapcsolatban állunk, a terméktanácsban javasolni fogjuk, hogy az állam a tartalékalapba vásárolja fel a hazai gabonát, legalábbis annak egy részét, bizonyos mennyiséget, bizonyos feltételek mellett. Ezzel elkerülhető lenne, hogy a szlovák piacon a hazai gabona eladhatatlanná váljon.
De a legfontosabb az lenne, ha megtalálnánk a WTO (World Trade Organization), a nemzetközi kereskedelmi szervezet közvetítésével azt az utat, amin keresztül ez a gabona eljuthatna a világ legszegényebb országaiba, az éhező emberekhez.
Arra lenne szükség, hogy az a mennyiség, amit az éhező országokba szántak, hagyja el az Európát, hiszen ott van erre szüksége a lakosságnak.
Valamilyen exporttámogatásra gondolnak, hogy a szlovákiai gazdáknak ki tudják vinni a termésüket?
A legfontosabb, hogy ez a gabonamennyiség hagyja el az országot. Mindegy, hogy milyen formában, milyen üzleti modell segítségével, de hagyja el az országot, ürüljön ki az ország.
Az ukrán behozatal tiltásának egyik vetülete a hazai gazdák védelme, a másik oldalon viszont ott vannak az emelkedő élelmiszerárak. Nem járulhat hozzá ez a tiltás ahhoz, hogy újra meglódulnak az élelmiszerárak? Nem okozza ez az alapélelmiszerek, a liszt, a pékáru, az étolaj stb. további gyors drágulását?
Ettől szerintem már nem kell tartani, ez ugyanis már nem lenne indokolt.
A termeléshez, tenyésztéshez szükséges alapanyagok esetében nem látok olyan veszélyt, hogy az árak tovább emelkednek majd.
Az alaptermelés, a feldolgozók szempontjából pillanatnyilag nem indokolt, nem fognak erre elindulni, mert nincs okuk újabb áremelésre. Ez már csak üzletpolitika lenne az eladók részéről.
Lajos P. János