Pedagógusokból pisztolyhősök

camera

1

Pedagógusokból pisztolyhősök

Fotó: TASR 

Megosztás

Egy észak-amerikai - állítólag - úgy értelmezi fegyvertartási jogát mint az önvédelemhez való jogot. Most abba ne menjünk bele, hogy ez a hagyomány, amelyet - valljuk be - elég sok vérben pácolt a történelem, tehát nem indokolatlan, logikus-e még ma.

Ne menjünk bele, mert kikapunk minimum azoktól, akik manapság is kedvüket lelik abban, hogy a 21. században varrt népviseletbe öltöztetett lányokat fürdessenek vödörből… Egy csomó hagyománynak nincs értelme, de – ismét csak valljuk be – van identitásképző szerepe. Ezek szerint egy amerikait a fegyverviselésben vagy -birtoklásban korlátozni olyan lehet, mint levágatni egy kőrocker haját, tüllszoknyát adni egy bernáthegyi kanra vagy Kotlebával Thomas Mannt olvastatni.

Magyarországon is elmúltak azok az idők, amikor mindenki a klotyóra is lovon járt. Van erre más közlekedési eszköz és más identitásképző státuszszimbólum. Azért még a lovakat szerethetjük és tisztelhetjük. De nem engedjük a sztrádán ügetni, mentőautót húzni, sem a kórház parkolójába szarni, sem pedig lelegelni a botanikus kertet. Van, ahol a ló hasznavehetetlen vagy egyenesen veszélyes.

Annak elérésére, hogy az amerikai iskolákban ne legyen több fegyveres támadás több módja is lehetne, Floridában mégis a pedagógusokat fegyverzi fel az állam (ha maguk is akarják). A floridaiak adójából ugyanis nem képes kampuszon kívül tartani a fegyvereket a rendőrség, az FBI, nemzetközi terroristák esetében a CIA, sem a hadsereg, sem semmilyen biztonsági szolgálat. Amerikában nincs megfelelő technika a szűrésre, nincsenek kamerák, szkennerek. Egész biztosan áram sincs mindenhol… Ezért aztán fittyet hányva a fenti felsorolt illetékesek baromi drága kiképzésére, akármilyen összegű havi fizetésére, az ipari és IT-forradalomra nem marad más hátra, mint előkapni a jó öreg hatlövetűt és azokat, akik humán értékekre nevelik és tanítják a gyerekeket profi, akár emberre lőni képes dzsíájdzsókká alakítani. Feltételezhetően az adódollárokból… Már látom magam előtt a nyugdíj előtt álló, picit már bicegő Irénke vagy Aranka tanító nénit a sok-sok széthullajtott ecsetjével és színes ceruzájával, ahogyan hátraszaltót ugorva még a levegőben fél kezének negyed mozdulatával előkapja a fokozottan amcsi hagyományos 1848-as Colt Dragoont kockás szoknyája alól, gyilkos arcjáték közepette megforgatja mutatóujja körül négyszer, majd pedig Tarantino-filmeket megszégyenítő vizuális élményt permetezve halálra rémült környezetére csuklóból homlokon csapja vele a baltás gyilkost az iskolai kápolna küszöbén.

Mert minél több fegyvert halmozunk fel az iskola belterületén, annál nagyobb a biztonság, azaz annak esélye, hogy ott nem sül el fegyver. Logikus. Ehhez lásd még: Arisztotelész és a többiek.

Arról nem szólt a hír, hogy eközben a biztonsági erők kapnak-e jól irányzott kiképzést képzőművészeti nevelésből, filozófiatörténetből, földrajzból, matematikából vagy szemiotikából. De talán jobb is. Nem biztos, hogy az ilyen információkat a hagyományos floridai (jelentsen ez bármit) szülők lelki trauma nélkül lennének képesek feldolgozni.

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program