Peking szerint a világjárvány nem köthető a vuhani virológiai laboratóriumhoz

2020. április 24. - 18:46 | Tech

A kínai álláspont szerint az új koronavírus okozta világjárvány nem köthető a közép-kínai Vuhanban működő virológiai laboratóriumhoz, jóllehet, az intézményben foglalkoztak a denevérekben fellelhető koronavírusok tanulmányozásával.

Peking szerint a világjárvány nem köthető a vuhani virológiai laboratóriumhoz
Fotó: TASR - illusztráció

A Vuhani Virológiai Intézet részeként működő Vuhani Nemzeti Biológiai Biztonsági Laboratórium nem csupán amiatt vált a vírus eredetéről szóló elméletek szereplőjévé, mert a járvány kitörésének helyszínéül szolgáló kínai nagyvárosban található, hanem azért is, mert alig 16 kilométerre fekszik az első gócként ismert vuhani hal- és húspiactól. A laboratóriumban ráadásul különféle zoonotikus kórokozókat, köztük a koronavírusok családjába tartozó SARS-vírust is tanulmányozták.

A laboratóriummal kapcsolatban két elmélet látott napvilágot. A szélsőségesebb szerint - amelyet azonban számos virológus és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is megkérdőjelez, - a világjárványt okozó új koronavírust (SARS-CoV-2) a vuhani intézményben biológiai fegyverként hozták létre. Fadela Chaib, a WHO szóvivője kedden Genfben közölte: "Minden rendelkezésre álló bizonyíték arra utal, hogy a vírus állati eredetű, és nem laboratóriumban vagy egyéb helyen módosították vagy alakították ki".

A másik elmélet szerint az új koronavírust a vuhani laboratóriumban tanulmányozták, és egy baleset vagy hanyagság folytán került ki a külvilágba. A létesítményben - Kínában nem egyedülállóan - ugyan valóban folytatnak kutatást koronavírusokkal, de Jüan Csi-ming, a laboratórium igazgatója a CGTN kínai nemzetközi hírcsatornának április 18-án adott interjúban úgy nyilatkozott: a vírus egészen biztosan nem az intézményből származik. "Szigorú előírásokhoz, és a kutatásra vonatkozó magatartási szabályokhoz tartjuk magunkat" - fogalmazott, és hozzátette: munkatársaik a járvány kitörése óta a vírus eredete mellett annak ellenszerét kutatják. Si Cseng-li, a Vuhani Virológiai Intézet igazgatóhelyettese, aki egyebek mellett éppen a denevérekben előforduló koronavírusokkal foglalkozik, márciusban a Scientific American című tudományos lapnak úgy nyilatkozott: eredetileg benne is felmerült az aggodalom amiatt, hogy esetleg a laboratóriumból szivároghatott ki a vírus, de a járványt okozó új koronavírus genomja nem mutatott egyezést az ott tanulmányozott, kínai barlangokban élő denevérekből vett mintákkal.

A Nature című tudományos lap 2017 februárjában közölt cikket az akkor még működési engedélyre váró laboratóriumról, amelyben már említést tettek arról, hogy tervezik a SARS-vírus tanulmányozását, amit a szerző azzal kommentált, hogy ehhez nem szükséges a 4-es biztonsági fokozat. A laboratóriummal kapcsolatos aggodalmakat mindazonáltal épp a SARS-szal kapcsolatos kínai kutatások fűtötték a leginkább: Pekingben működő, szintén magas biztonsági fokozatú laboratóriumok esetében ugyanis több alkalommal előfordult, hogy a SARS-vírus kikerült a létesítményből.

A világ legveszélyesebb kórokozóinak tanulmányozására létesített vuhani laboratórium mintegy 300 millió jüanból (14 milliárd forint) épült fel - a biztonsági szempontokat figyelembe véve jóval az árvízszint fölött, s olyan eljárással, hogy az épület egy 7-es erősségű földrengést is kiálljon. A WHO referencialaboratóriumaként működő intézmény kialakítását a Kínai Tudományos Akadémia 2003-ban hagyta jóvá. A legmagasabb szintű biológiai biztonsági fokozattal (BSL-4) bíró laboratórium a működését hosszas előkészületek után 2018 januárjában kezdte meg, ám már a 2017-es Nature cikk is említést tett arról, hogy megnyitása egyes külföldi tudósokban aggodalmat ébresztett a kórokozók kiszabadulásának lehetősége miatt.

A kínai szárazföldön ez az első, 4-es biztonsági fokozattal bíró laboratórium, de a tervek szerint 2025-re további 5-7, hasonló intézményt kívánnak létesíteni az országban. A Kínai Nemzeti Szabványellenőrzési Akkreditációs Szolgálat 2017 januárjában igazolta, hogy a vuhani laboratórium megfelel a BSL-4 előírásainak, miután megvizsgálták a létesítmény infrastruktúráját, felszerelését és működtetését. Az igazolás alapján az egészségügyi minisztérium hagyta jóvá a működési engedélyt.

A BSL-4 a legszigorúbb biológiai elszigeteltségi feltételeket írja elő, a többi között a légszűrésről, a víz- és hulladékkezelésről, valamint a laboratóriumban használt védőruházatokról, és a kutatók higiéniai óvintézkedéseiről rendelkezik. A Nature rámutatott: a BSL-4-es laboratóriumok létesítése az Egyesült Államokban (ahol 13 ilyen működő vagy működtetni tervezett laboratórium van) és Európában is ellenállásba ütközött.

A Nature említést tett arról is, hogy a laboratórium tervezése és felépítése egy 2004-es, a fertőző betegségek megelőzéséről és kezeléséről szóló együttműködési megállapodásnak megfelelően francia közreműködéssel - egyebek mellett a fertőző betegségek elleni küzdelmet támogató Mérieux Alapítvány, valamint a Pasteur Intézet bevonásával - történt. A laboratórium munkatársai közül pedig többeket a lyoni VirPath, szintén BSL-4-es virológiai laboratóriumban képeztek.

A Washington Post című amerikai lap egy múlt heti cikkének állításai szerint az amerikai nagykövetség az intézmény megnyitása idején két ízben is figyelmeztetést küldött diplomáciai csatornákon arról, hogy a létesítményben biztonsági hiányosságok merülnek fel.


(MTI)