Pellegrini sara, hogy nem javult Szlovákiában a korrupciós helyzet, ami meg Pozsonynál is lejjebb van, az a Budapest-Bukarest tengely

2021. január 29. - 15:11 | Belföld

Szlovákia korrupciós fertőzöttsége globálisan Jordániával és Örményországgal, Magyarországé pedig Dél-Afrikával, Jamaicával és Tunéziával van azonos szinten a Transparency International éves jelentése szerint.

Pellegrini sara, hogy nem javult Szlovákiában a korrupciós helyzet, ami meg Pozsonynál is lejjebb van, az a Budapest-Bukarest tengely
Illusztráció (wikipédia)

Szlovákia 2020-ban 49 pontot szedett össze a 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött országokig) terjedő skáláján és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 60. helyén végzett. Alig akad olyan európai uniós tagország, ahol rosszabb lenne a helyzet, de azért akad ilyen is. Például a 44 pontot összegyűjtő Magyarország, amelyik a 69. helyezéssel holtversenyben továbbra is Bulgáriával és Romániával áll egy szinten, és így közösen osztoznak az EU-n belüli rangsor utolsó helyén. Ami a V4 csoport többi országát illeti: Csehország 54 ponttal a 49., míg Lengyelország 56 ponttal a 45. helyen végzett.

A legfrissebb szlovákiai adat még a Peter Pellegrini vezette kormány ténykedésének, azaz a 2019-es esztendőnek a tükre, és az Igor Matovič irányította kabinet munkáját majd a következő lista értékeli.

A Transparency felméréséhez feldolgozták a hazai vállalkozók és a külföldi befektetők tapasztalatait, ahogy a különböző politológusok és szakértők véleményét is. Jövőre valószínűleg jobb eredményt ér el az ország ebben a "versenyszámban", mert a Matovič-kormány első éve sikeres volt a korrupció elleni küzdelem terén.

Például az elmúlt esztendőben megvesztegetés miatt több személlyel szemben indítottak eljárást, és emeltek vádat, mint korábban. A rendőrség és az ügyészség is szabad kezet kapott az eddig érinthetetlennek tartott vállalkozók (Norbert Bödör, Zoroslav Kollár, Jaroslav Haščák), és állami tisztséget betöltő személyek (Monika Jankovská exállamtitkár, Tibor Gašpar a Milan Lučanský korábbi országos rendőrfőkapitányok vagy Dusan Kováčik speciális ügyész) elleni eljárások terén. Matovičék hozzájárultak ahhoz is, hogy átláthatóbb legyen néhány fontos tisztség vezetőjének (például a főügyész és a speciális ügyész) megválasztása.

A másik oldalon a korrupció elleni küzdelmet hátráltatja a politikai kultúra alacsony szintje. A szervezet kritikusan látja azt, hogy a kormányfő sokszor kritizálja a (járványügyi) szakemberek véleményét, és az sem viszi előbbre az ügyet, hogy következmények nélkül maradt a kormánypártok több politikusának plágiumügye is.

A világranglista élvonalában hosszú évek óta jobbára ugyanazok az országok találhatók. 2020-ban Dánia (88 pont), Új-Zéland (88), Finnország (85), Svájc (85), Svédország (85) és Szingapúr (85) alkották az élbolyt és a lista alján 2020-ben Jemen (15), Venezuela (15), Szíria (14), Dél-Szudán (12) és Szomália (12) található, amely országok hosszú évek óta rosszul szerepelnek. Ezekben az államokban diktatúra vagy anarchia van, és az állami intézményrendszer nem képes vagy nem is törekszik a közjó szolgálatára.

(telex/para)