1
Fotó: Penta/nemocnica-bory.sk
Megosztás
Idén márciusban megnyitja kapuit a Penta eddigi legnagyobb kórháza, a pozsonyi Bory, amely múlt héten megkapta a működéshez szükséges engedélyeket. A Penta számára viszont fontos, hogy elegendő személyzetet biztosítson. Az egészségügyi dolgozók egy része a Pozsonyi Egyetemi Kórházból kerülhet át az új intézménybe, ezért az az államtól pénzt kért egy egyszeri járulék kifizetésére, amivel „biztosítaná” személyzetét, de egyelőre nem járt sikerrel – írja az Aktuality.
A Bory kórház márciustól fokozatosan megnyitja az egyes részlegeket, először a sugárdiagnosztikát, a sugáronkológiát és a nukleáris medicinát. Tavasszal elérhetővé válnak a műtők és a fekvőbeteg részleg. Utolsóként pedig ősszel a sürgősségit és a dialízis központot nyitják meg.
A személyzet toborzása is fokozatosan zajlik, ez egészen 2024-ig tart majd. A végső fázis szerint a kórháznak 1500 alkalmazottja lesz – 329 orvos, 440 nővér, 470 egyéb egészségügyi dolgozó, valamint 270 adminisztratív, illetve üzemeltetésért felelős munkaerő. A tervek szerint 400 alkalmazottal akarják megnyitni a kórházat.
Mivel Szlovákiában nagy a hiány az egészségügyi munkaerőből, az új intézmény óriási konkurenciát jelent majd az állami kötelékben lévő Pozsonyi Egyetemi Kórház (UNB) számára. Alkalmazottainak egy része épp a Boryban köthet ki, például azért is, mert az állam évtizedek óta képtelen saját új, modern kórházat építeni a fővárosban.
Jana Fedáková, a Svet zdravia szóvivője szerint a Boryba az ő kórházhálózatuk mellett Szlovákia más kórházaiból, klinikáiból és külföldről is érkeznek alkalmazottak, de olyanoknak is munkát adnak, akik csalódtak az egészségügyi rendszerben, ezért más területen kezdtek dolgozni. Alexander Mayer, az UNB igazgatója tavaly ősszel megerősítette, hogy a Penta megszólítja az ő alkalmazottaikat is. Azt nem tudta megmondani, hogy hányan rendelkeznek közülük valamilyen átmeneti szerződéssel, de állítólag néhányan elgondolkodtak a távozás lehetőségén. Eva Kliská, a kórház szóvivője szerint már távoztak bizonyos alkalmazottak, de nem nagy mértékben, és a felmondások okát sem ismerik.
Az UNB igazgatója kijelentette: nem tudják hogyan megtartani az alkalmazottaikat, a meghatározott fizetéseknél többet nem tudnak nekik adni. Ezért segítséghez fordultak az államhoz – egy egyszeri járulék kifizetését kérték, amit akkor kaptak volna meg a dolgozók, ha önkéntesen öt évre elkötelezik magukat az UNB mellett. A nővéreknek és a szülészasszisztenseknek 20 ezer eurót, az egészségügyi asszisztenseknek 15 ezer eurót, a higiéniai dolgozóknak 10 ezer eurót, a segéddolgozóknak pedig 7 ezer eurót javasoltak. Amennyiben ebbe minden egészségügyi dolgozó beleegyezett volna, 46 millió euróra lett volna szükségük az államtól.
Az állam időközben ugyan bevezetett egy úgynevezett stabilizációs járulékot, de sokkal kisebb összegben, mint amit az UNB szeretett volna. Hónapok teltek el, a kórház pedig továbbra sem tudja, hogy megkapja-e a pénzt a javaslatra. Az állam részéről egyelőre nem érkezet sem elutasító, sem megerősítő válasz.