A koronatanú össze-vissza beszélt arról, miért adott át pénzt Peter Brhelnek

camera

1

A koronatanú össze-vissza beszélt arról, miért adott át pénzt Peter Brhelnek

Maroš Žilinka (TASR) 

Megosztás

Maroš Žilinka főügyész szerint a gyanúsított Peter Brhel kárára történt törvénysértés annak jogerős meggyanúsításával, emiatt ejtette az ügyet és utasításba adta, hogy vizsgálják meg újra.

A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség idén január 29-én gyanúsította meg kenőpénz átvételével Peter Brhelt, az ismert smeres oligarcha, a Vámszedő-ügyben (Mýtnik) gyanúsított Jozef Brhel testvérét, erre épült a Speciális Ügyészség ügyészének határozata április 19-éről, mellyel elutasította Brhel panaszát a gyanúsításával szemben.

Dalibor Skladan ügyészségi szóvivő továbbította a főügyész álláspontját az üggyel kapcsolatban, mely szerint nem teljesültek az ellene indított büntetőeljárás feltételei, mivel hiányoznak olyan bizonyítékok, melyek alátámasztanák a gyanúsítást, illetve a bűncselekmény tényállását, márpedig Žilinka szerint egy demokratikus társadalomban ez a törvényesség alfája és omegája.

Peter Brhelt eredetileg azzal gyanúsították, hogy Martin Fleischertől átvett 10 ezer eurót, melyről tudta, hogy törvénytelen tevékenységből származik. Fleischert az ügyben már elítélték a feleségével, Margarétával együtt. Vádalkut kötöttek, így megúszták felfüggesztettel, valamint 150, illetve 30 ezer eurós pénzbírsággal.

Žilinkát az aggasztotta, hogy Brhel ellen mindössze Fleischer vallomása szólt. Rámutatott ugyanakkor, hogy a "koronatanú" vallomásaiban diametrálisan eltér az az indok, amiért az említett pénzt egy borítékban átadta Brhelnek.

Az egyik alkalommal a választásokhoz való hozzájárulást említett, a másik alkalommal pedig valamilyen közelebbről meg nem határozott bérletet, mindeközben viszont a két verzió közötti ellentétet hitelt érdemlő módon nem tisztázta.

A koronatanú vallomásán belüli ellentmondás egy másik tanú, JUDr. Ľ. M. vallomásának szűrőjén keresztül azt is érintette, hogyan osztott szét Fleischer 30 ezer eurónyi kenőpénzt, amit ő maga vett át egy kelet-szlovákiai épület bérletével összefüggésben.

A 30 ezerből ugyanis az említett jogász kapott a vallomás szerint 10 ezret, a szintén együttműködő Ľ. M. szerint viszont Fleischer egy másik 10 ezres tételt nem Brhelnek, hanem a Péngyügyi Hatóság akkori elnökének, František Imreczének adott. Brhelék egyébként is elutasítják, hogy pénzt kaptak volna.

Žilinka pedig ezek alapján arra jutott, hogy a koronatanú Brhel elleni vallomása nemcsak vitás, de tulajdonképpen egyedülálló, és azt nem támasztja alá egyéb bizonyíték sem.

Emellett hozzáteszi, hogy Fleischer maga erősítette meg, hogy Peter Brhel, akinek azért adta a borítékot, mert oligarcha testvérét nem érte el, nem kért tőle pénzt, nem volt részese semmilyen egyezségnek és tudomása sem volt arról, milyen tevékenységből származik az a pénz, ez pedig azt támasztja alá az egyedüli tanú terhelő vallomásában, hogy ha Brhel át is vette a pénzt tartalmazó borítékot, nem tudta, mi van benne, vagy legalábbis azt, hogy Fleischer azt kenőpénzként kapta, ezáltal kizárható a szándékossága egy bűncselekmény elkövetésében.

A főügyész ez alapján úgy értékelte, hogy Peter Brhel meggyanúsítása korai volt.

(Aktuality.sk)

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program