Peter Pellegrini most ellenzéki szavazatokat is begyűjtve nyerné az elnökválasztást

2023. november 24. - 07:00 | Belföld

Négy hónappal az elnökválasztás előtt nagyon úgy tűnik, hogy ez Peter Pellegrini, a parlament és a Hlas-SD elnöke, valamint Ivan Korčok korábbi külügyminiszter csatája lehet. A többi lehetséges jelölt preferenciái legalábbis messze elmaradnak a két említettétől. 

Peter Pellegrini most ellenzéki szavazatokat is begyűjtve nyerné az elnökválasztást
Peter Pellegrini (Fotó: TASR)

Az AKO közvéleménykutató intézet a Joj TV számára készített felmérést ez ügyben, és azt Pellegrini az összes megkérdezett válasza alapján 34,9%-kal nyerné, míg Ivan Korčok 26,5%-kal végezne a második helyen. Štefan Harabint indulása esetén 7,7% választaná, Ján Kubiš korábbi smeres külügyminisztert 5,1%, Robert Mistríket, aki 5 éve Zuzana Čaputová javára visszalépett, mindössze 3,1%, a KDH európai parlamenti képviselőjét, Miriam Lexmannt pedig 1,7%. A megkérdezettek 8,3%-a úgy válaszolt, hogy a felsoroltak közül egyikre sem szavazna, azonban ez még nem a hivatalos jelöltek listája, még változhat.

Amennyiben a felmérés eredményét a biztos szavazókra szűkítenénk, akkor Pellegrini 40%-ot, Korčok 30,4%-ot, Harabin 8,9%-ot, Kubiš 5,8%-ot, Mistrík 3,6%-ot, Lexmann pedig 1,9%-ot szerezne.

Az indulók közül a Smer és a Hlas minden bizonnyal Pellegrinit támogatná, az ellenzéki pártok közül pedig az SaS és a PS Korčokot. Nem tudni, mit lép az SNS, saját jelöltet viszont nem terveznek indítani. A KDH csupán mérlegeli, hogy indítaná jelöltjeként Lexmannt, de egyelőre tisztázatlan az is, hogy mit lép a Slovenskora átnevezett OĽaNO, ugyanis léteznek olyan spekulációk, miszerint Igor Matovič is elindulna az elnöki posztért, noha a Denník N-nek a minap úgy nyilatkozott, hogy számára elég, ha marad "Szlovákia" (mármint a pártja) elnöke.

Az elnökválasztás Szlovákiában kétfordulós, míg a második körbe az első kör két legtöbb szavazatot szerző jelöltje jut be. Az AKO nem mérte fel, hogyan végeznének a második körben a jelöltek, az Ipsos novemberi felméréséből viszont az derült ki, hogy ott sokkal nagyobb az esélye a győzelemre Peter Pellegrininek, akire a megkérdezettek 40%-a szavazna, míg Ivan Korčokra 26%, 18% nem tudná kire, szavazzon közülük, 16% pedig el se menne szavazni.

Érdekesség, amire a Denník N elemzésében rámutatott, hogy Peter Pellegrinire az AKO felmérése szerint az ellenzéki pártok szavazóinak bizonyos hányada is voksolna. Ezen belül is talán a legizgalmasabb eredmény, hogy Igor Matovič pártjának szimpatizánsai körében ugyan Ivan Korčok volna a legnépszerűbb (47%), minden ötödik szavazójuk (20%) viszont Pellegrinit választaná. A KDH szimpatizánsainak 13%-át, a PS-éinek 9%-át és az SaS-éinek 7%-át győzné meg Pellegrini. A kormánypártok szimpatizánsainál is van némi szórás, a Hlasnál például csak 78% akarná, hogy Pellegrini legyen az elnök, 12%-nak megfelel Korčok is, 8%-nak pedig Ján Kubiš. A Smernél más a helyzet, szavazóiknak kétharmada (67%) választaná Pellegrinit, míg 17% Štefan Harabint. Az SNS szimpatizánsai közül pedig még alacsonyabb, csupán 32%-os Pellegrini népszerűsége, míg 29% Harabiné, 11, illetve 10% pedig Korčokra vagy Kubišra voksolna.

További érdekes részlet, hogy Pellegrini a nők jelöltje, a női szavazók 44%-a ugyanis őt választaná, míg Korčokot csak 32%-uk. Pellegrini átlag felett teljesít a 66 év feletti, legidősebbek kategóriájában, míg Kočok a legfiatalabb, 18-33 éves korosztályban. A volt külügyminiszterre nagyobb arányban szavaznának a főiskolai végzettségűek, lakhely alapján viszont csak Pozsony megyében és Trencsén megyében győzné le Pellegrinit.

Az elnökválasztáson rendszerint alacsonyabb a részvételi arány, mint a parlamenti választások során. 2019-ben az első fordulóban a szavazásra jogosultak 48,74%-a vett részt, a második fordulóban pedig már csak 41,7%. A mostani parlamenti választásokon 68,5% vett részt. Zuzana Čaputová öt évvel ezelőtt 1 056 582 szavazattal lett államfő, tíz éve Andrej Kiska viszont még 1 307 065 szavazattal. Az ő ellenfele viszont Robert Fico volt és a választási részvételi arány is magasabb volt az elnökválasztás második fordulójában, amikor a szavazásra jogosultak 50,48%-a ment el voksolni, miközben az első fordulóban még csak 43,4% volt.

(Denník N)