Pokolba a pokolba vezető vezetőkkel

camera

1

Pokolba a pokolba vezető vezetőkkel

Szlovákia parlamentje - TASR 

Megosztás

Miután a szlovák parlamentben a fasiszták támogatásával (amire kijelentése szerint Matovič büszke) és egy kormánypárt ellenkezésével átkalapálták a pénzügyminiszter állítólag inflációellenes, de azért többek szerint inkább csak az országot eladósító milliárdos csomagját, nem férhet hozzá kétség, ez a koalíció már nem működik, csak van. Nincs már korrekt koalíciós egyezség, korrekt egyezkedés sincs (lásd az ellenzék legrosszabbjainak bizonyára nem ingyenes bevonását az ilyen döntésekbe), nincs kormányprogram, csak ad hoc ötletelés. „Örömmel” állítanám, hogy visszatértünk a Heger éra előttre, amikor ugyanúgy, mint ma, Matovič irányított, de nem tehetem. Ma már ugyanis Matovič sem irányít, csak sodródik egyik ügytől a másikig. Ez nem kormányzás, csak az aktuális gárda túlélése, amely együtt jár az ország tönkretételével.

A fasisztákkal való összefogás, együttszavazgatás normális embernek nem érdeke.

Az olyan segélycsomag elfogadása, amelyből nem részesülnek a nyugdíjasok, normális embernek nem érdeke, normális politikusnak duplán nem.

Az olyan intézkedések jóváhagyása, amelyeknek hála az önkormányzatok kevesebb részadóhoz jutnak majd – miután a tesztelést, az oltóközpontokat, a menekültek ellátását is ők (vagyis a lakosság) szívták meg –, egyenlő az országban még működő demokratikus struktúrák elleni merénylettel. Ami meg egy lakosság elleni merénylet, mert a lakosságot legelsősorban, hozzá legközelebb az önkormányzat tutujgatja, látja el, szolgálja ki. Ugyanakkor a közszféra bértáblázatának bal felső foltja minimálbér alatti, a tanárhiány szépen terjed Pozsonytól kelet felé…

Az állam pedig nem működik rendesen, lásd az egészségügyet, a közlekedést, a társadalombiztosítást stb.

Eközben a pokolba vezető útra tévedt és másokat is magával rántani készülő vezető rohamszerű felhorgadásában azzal az ötlettel állt elő, hogy előírja a médiának, kiket hívjanak meg a politikai vitaműsorokba (pl. a fasisztákat). A sajtó lábbal tiprásával védené a sajtó szabadságát. Miként Putyin az ukrajnai civilek legyilkolásával az ukrajnai civilek érdekében denacifikálja Ukrajnát – mekkora álszent képmutatás! Oké, ez így tautológia, de így is kevés a jelenség leírására! Végtelen cinizmus!

Nincs szakmai megegyezés, nincs tárcaközi egyeztetés, nincs társadalmi konszenzus, nincs háromoldalú érdekegyeztetés (Tripartita), nincs semmi, csak egy ember megálmodja a tutit és azt bármi áron a partnerei ellenében is rákényszeríti az országra. Ez így nem demokrácia.

Minél többször lép ilyet a kormány, annál több okot ad a lakosságnak, hogy Fico és bandája erősödjön, míg a végén gyakorlatilag Matovič fogja őt rehabilitálni. Hiszen így a lakosság eljut Fico visszasírásához. Márpedig annál nagyobb tragédia ezt az országot az állam modern történetében nem érheti. (Oké, mondjuk Mečiar…)

Gondolhatnánk, hogy abba a székbe majd Fico sem kívánkozik vissza, ahol már nem lesz mit ellopni, mert ez az alak mindent elherdál, de ne legyenek illúzióink. A szomszédban háború dúl, a nemzetközi átrendeződések korát éljük – ebből lesz mit kihalászni. Márpedig Fico saját jogán is ügyes a zavarosból hálóval, horoggal, zsarolással, egyezkedéssel hasznot (ki)húzásban, időközben viszont megtanulta a leckét a környék más hasonló hajlamú führerjeitől. Gyakorlatilag mind a nemzeti szélsőjobbon, mind az államcentralista szélsőbalon, mind pedig a kleptokrata kapitalizmusban otthon érzi magát, ha a bűnüldöző szervek le nem kapcsolják, politikai meglepetés nem érheti.

Amennyiben Matovič és köre sürgősen ki nem józanodik, akkor minden út a pokolba vezet. És ő vagy Fico bele vezet minket.

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program