Polgári engedetlenség és általános sztrájk a diktatórikus Venezuelában
Kiürültek Venezuela-szerte az utcák csütörtökön a 2002 óta tartott első általános sztrájk kezdetekor, sok helyen úttorlaszokat állítottak fel a polgári engedetlenség jegyében. A megmozdulást szervező ellenzék Nicolás Maduro elnök távozását és előrehozott elnökválasztás megtartását követeli, és meg akarja akadályozni az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztását, mivel szerinte az alkotmányreform a diktatúra bebetonozását eredményezné.
Sok üzlet zárva maradt helyi idő szerint reggel hat órakor, a 24 órás sztrájk kezdetekor, így kívánva nyomást gyakorolni a kormányzó Szocialista Pártra.
"Jó volt a kezdés. Nincs mozgás, minden zárva, mindnyájunknak meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt, hogy megszabaduljunk ettől a zsarnoktól" - mondta az egyik tüntető, kezében "Nemet mondunk a diktatúrára" feliratú táblával az egyik kihalt főútvonalon felállított torlasznál.
A tizenöt évvel korábbi általános sztrájk kis híján Maduro elődjének, a karizmatikus Hugo Cháveznek a bukásához vezetett. Azóta a néhai Chávez elnök Szocialista Pártja a venezuelai gazdaság nagy részére rátette a kezét, megnehezítve az ellenzék számára, hogy leállítsa az ország gazdaságát, amely az olajárak zuhanása, a korrupció és a rossz vezetés évei miatt ingatag lábakon áll.
A 24 órás általános sztrájkkal a tüntetők Maduro terve ellen tiltakoznak, aki július 30-ra alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztását írta ki. Az elnök által tervezett alkotmánymódosítások megerősítenék a kormánypárt befolyását a még megmaradt néhány független intézmény felett. Az ellenzék bojkottálja a választást.
Az ország legnagyobb munkáltatói tömörülése, a Fedecámaras óvatosságból nem állt ki teljes mellszélességgel a sztrájk mellett, tagszervezetei közölték az alkalmazottaikkal, hogy nem büntetik meg őket, ha felveszik a munkát. A Fedecámaras vezető szerepet játszott a 2002-2003. évi sztrájkokban, amikor Chávez politikai vetélytársai és magánszektorbeli ellenzői összefogtak a megbuktatására.
Chávez végül győzedelmesen került ki az ellenzéki megmozdulásokból, és több évi államosítással, szigorú szabályozással és a kőolajexport árából finanszírozott behozatallal kiterjesztette az ellenőrzést a magánszektorra. Venezuelai üzleti körök becslése szerint 150 ezer vállalkozás szűnt meg az elmúlt 15 év során.
Az állami kézben lévő vállalatok nem vesznek részt a sztrájkban, Néstor Ovalles munkaügyi miniszter pedig bejelentette: a Maduro-kormányzat szigorúan megbünteti a sztrájkkal szimpatizáló magáncégeket.
Carlos Larrazábal közgazdász, a Fedecámaras elnöke szerint a sztrájk korlátozott időtartamú lesz, mert nem akarják tovább súlyosbítani az élelmiszerekből és az alapvető fogyasztási cikkekből amúgy is meglévő hiányt. Hozzátette, hogy nagyon bizonytalanok a beruházások, és az ellátó hálózatok erőteljesebb részvétele súlyos gondokat okozna.
Az ellenzékkel jó kapcsolatot ápoló venezuelai Munkásszövetség szakszervezet viszont bejelentette, hogy 20 tagszervezete közül 12 részt országszerte részt vesz a sztrájkban. Caracasban sok magán szállítóvállalat csatlakozott a sztrájkhoz, sok család nem küldte gyermekét iskolába.
A sztrájk kezdete előtt egy nappal faágakból és autóabroncsokból úttorlaszokat állítottak fel Caracasban. A torlaszépítők közül sokan kijelentették: addig nem adják fel, amíg Maduro meg nem bukik. "Eltorlaszoljuk az utcákat, és egész héten ezt fogjuk tenni" - mondta Ester de Moreno, az egyik tüntető. "Addig folytatjuk, amíg ez az ember le nem mond" - tette hozzá.
Szemtanúk szerint a biztonsági erők csütörtök hajnalban több helyen könnygázzal próbálták meg feloszlatni a torlaszépítő tiltakozókat.
Április óta mindennaposak az összecsapások Venezuelában, amióta a Demokratikus Unió nevű ellenzéki pártszövetség és a fiatalokat tömörítő Ellenállás mozgalom utcai megmozdulásokat szervez. Csütörtökre 96-ra nőtt azoknak a száma, akik a kormányellenes tüntetéseken vesztették életüket. Emellett több százan sebesültek meg és több ezer tüntetőt állítottak elő a biztonsági erők és a tüntetők közötti összecsapásokban.
Az ellenzék az elnökválasztás mellett a bebörtönzött több mint 400 ellenzéki aktivista szabadon bocsátását, a törvénykezés autonómiának biztosítását és a külföldi segélyek beengedését követeli.
(MTI)
