Polgári személyek is kötelesek voltak igazolni, hogy védőoltásban részesültek a ragály ellen (1915)

2021. január 31. - 18:01 | Kultúra

Csallóközi lenyomatok CLXXXVI.

Polgári személyek is kötelesek voltak igazolni, hogy védőoltásban részesültek a ragály ellen (1915)
Archív felvétel

Komárom vármegyei mindennapok a Nagy Háború árnyékában című helytörténeti alsorozatunkkal fel- és megidézzük olvasóinknak, hogyan zajlottak a hátországi emberek mindennapjai, ill. hogyan alakult a tájhoz kötődő személyiségek élete és munkássága az Alsó-Csallóközben az 1914–1918. évi világégés idején. Forrásunk a korabeli regionális sajtó.

(LVII. rész)

Tekintettel a harctérről hazatért sebesültek között előforduló himlő-betegedésekre, a had- és belügyi kormányzat elrendelte, hogy a sebesülteket szállító vonatok megérkezésekor vagy átvonulásakor csak azok a katonai és polgári személyek tartózkodhatnak a pályaudvarokon, akiknek jelenléte a szolgálat érdekében okvetlenül szükséges. Az üdítőszolgálatra, a sebesültek étellel-itallal való ellátására és a sebesültek elszállítására alkalmazott személyek kötelesek voltak igazolni, hogy himlő ellen sikeres védőoltásban részesültek. Azok a személyek, akiknek a betegekkel és sebesültekkel közvetlen érintkezésbe kellett jutniuk, szolgálati tevékenységük egész ideje alatt mosható, egész ruházatukat betakaró felsőruhát kellett hordaniuk, s azt megfelelő módon tisztítani és fertőtleníteni.

*

A Komáromi Első Polgári Betegsegítő Egylet 1915. február 14-én délután 3 órakor tartotta XXV. közgyűlését a városházán. Az egyesület 370 tagot számlál, vagyona 17 000 koronára rúg. Ügyeit Alapi Gyula dr. elnök, Tóth Imre alelnök, dr. Csukás István orvos, Mészáros Lajos helyettes jegyző, Praschek Rezső pénztáros, Kiss István ellenőr intézik.

*

Felhívás: „Lelkes honleányok, esdő szóval kér benneteket a komáromi Vöröskereszt Egylet, hogy újra gyűjtsenek férfi fehérneműt a sebesülteknek, mert az eddigi készlet a sűrű mosás miatt már jórészt hasznavehetetlen. Mindenkinek van pár használt és nélkülözhető fehérneműje, adja jó szívvel azonak, akik vérükkel védnek meg bennünket.”

*

Az izraelita kántorok nagyszabású művészestélyt rendeztek Budapesten, melynek tiszta jövedelméből hadicélokra 1545 korona 66 fillér, menekülők segélyezésére 950 korona jutott. A műsorban Kurczmann Sámuel, a komáromi izraelita hitközség kántora is szerepelt, aki „gyönyörű szólóénekkel mutatta be széles körben elismert művészi képességeit”.

Lelkes Vince