1
belgrad_koszovo
Megosztás
Pristina provokációnak, a belgrádi kormány a főváros és a szerbek lakta Észak-Koszovó újbóli összekötésének, míg a szerb ellenzék inkább az elnökválasztási kampány kezdőmotívumának tartja, hogy szombaton útnak indították a "Koszovó Szerbia (része)" felirattal ellátott vonatot Belgrádból az észak-koszovói Kosovska Mitrovicába.
Belgrád és a felerészt szerbek lakta Kosovska Mitrovica között 1999-ig, a koszovói konfliktus kicsúcsosodásáig létezett vasúti összeköttetés. A harcok lezárása után a feszült viszony miatt, 2008 után pedig azért nem ment vonat a szerb fővárosból oda, mert a hajdani szerb tartomány kikiáltotta függetlenségét.
A vasúti közlekedés azóta Belgrád és Pristina megállapodásán múlik. Jelenleg a szerbiai Kraljevo és Kosovska Mitrovica között 2013 óta van rendszeres vasútforgalom, naponta kétszer közlekedik vonat a két város között.
A szerbiai vezetés szombaton bejelentette, hogy 18 év után újra jár vonat Belgrád és Kosovska Mitrovica között, arról azonban nem esett szó, hogy a koszovói felet nem értesítették a járat indulásáról. Ezt a lépést nevezte Pristina provokációnak és szuverenitása agresszív megsértésének, ugyanis míg Szerbia továbbra is saját déli tartományának tartja Koszovót – ezért nem is nevezi nemzetközinek ezt a járatot -, a terület önállóságát a világ több mint száz országa elismeri.
A szombat délelőtt indult járat végül a koszovói határ előtt tíz kilométerrel állt meg, majd a szerb kormányfő utasítására visszafordult Belgrádba, az utasok pedig több mint 18 órát töltöttek a szerelvényen.
Aleksandar Vucic szerb kormányfő azzal indokolta döntését, hogy értesülései szerint a koszovói albánok megpróbálták aláaknázni a síneket, majd kivezényelték a különleges rendőri alakulataikat, hogy összecsapásokat provokáljanak, a koszovói rendőrség pedig le akarta tartóztatni a vonatvezetőt és az utasokat. A koszovói sajtóban megjelent információk szerint a letartóztatás oka illegális határátlépés lett volna.
A koszovói különleges rendőri alakulat megjelenése a brüsszeli közvetítéssel megkötött 2013-as szerb-koszovói megállapodást is sérti, amelyben rögzítették, hogy a különleges egység kizárólag a NATO és a helyi (szerb) vezetés engedélyével léphet be Észak-Koszovó területére. A rendőrségnek ezt a fegyveres egységét általában tömegrendezvényekhez, valamint tüntetésekhez vezénylik ki, de ők védik a koszovói vezető politikusokat, valamint az országba látogató állam- és kormányfőket is.
Tomislav Nikolic szerb elnök szerint a kormányfő döntése akadályozta meg, hogy nem fordult komolyra a helyzet, és nem történtek véres összecsapások. Azt hangoztatta, hogy a koszovói különleges rendőri alakulat megjelenése azt jelzi, hogy az albánok háborút akarnak. Leszögezte, szükség esetén – "ha szerbeket gyilkolnak" -, akkor a szerb hadsereget is kivezénylik, hogy a helyi szerbek életét megvédje. Hozzátette ugyanakkor, hogy Belgrád nem akar háborút.
Hashim Thaci koszovói elnök Tomislav Nikolic szavaira reagálva közösségi oldalán azt írta, hogy "azok a szerb fenyegetések, amelyek a háborúra és a hadsereg bevetésére vonatkoznak, egyértelműen bizonyítják, hogy Szerbia céljai ugyanazok, mint a kilencvenes években, (Slobodan) Milosevic (szerb, majd jugoszláv elnök) vezetése idején voltak".
A koszovói elnök szerint az ortodox ikonokkal is díszített, a szerb zászló színeiben pompázó szerelvény elindításának célja feszültségkeltés volt, és kizárólag propagandaként szolgált. A vonattal küldött üzenet pedig, miszerint Koszovó Szerbia része, nem összeegyeztethető a koszovói alkotmánnyal és a nemzetközi megállapodásokkal.
Isa Mustafa koszovói miniszterelnök azokra a szerb kommentárokra is reagált, amelyek szerint a koszovói albánok megfélemlítik a helyi szerbeket. "Nem kell Belgrádnak védenie a koszovói szerbeket, megvédi őket Pristina" – fogalmazott. Szerinte minden kérdéses ügyet párbeszéddel lehet megoldani, és úgy vélte "a provokáció, az összetűzések és a háborúk ideje lejárt". A kormányfő provokációnak tartja azt is, hogy Szerbia elfogatóparancsot adott ki Ramush Haradinaj volt koszovói kormányfő ellen, amely alapján a hónap elején elfogták őt a francia hatóságok. Szerbia kérte Haradinaj kiadatását.
A szerb ellenzék, illetve a kormánykritikus lapok a menetrenden kívüli Belgrád-Kosovska Mitrovica járat indításának időzítését bírálták. Szerintük a szerb propaganda elemeit viselő vonat a tavasszal esedékes elnökválasztás kampányának kezdete volt. Mivel a szerb kormányhoz közeli források szerint az elnökválasztással egy időben akár előrehozott parlamenti választást is tarthatnak, így egyáltalán nem zárható ki, hogy a vonat kampánycélokat szolgál. A Balkánon a politikusok évtizedek óta a választások során időről időre a nacionalista eszmékre alapozzák a kampányukat, és a legtöbb esetben ezzel meg is nyerik a választást. Tavaly a szerb és a horvát parlamenti választás, valamint a boszniai népszavazás idején lángoltak fel ismét az ellentétek a térségben, így nem zárható ki, hogy az idei szerb kampány a szerb-koszovói konfliktus "felmelegítésére" épít majd.
Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának több mint 90 százaléka albán nemzetiségű, a helyi szerbség főként az északi, Szerbiával határos részen él, ám van néhány szórványtelepülése is a helyi szerbeknek. A megközelítőleg 50 ezer főt számláló szerb kisebbség nem Pristinát, hanem Belgrádot tartja fővárosának, illetve Szerbiához tartozónak vallja magát. Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd. A közeljövőben tárgyalások egyik témája lesz közt a vasúti közlekedés is.
(MTI)