Pozsonyra és Kassára is atombombát készültek dobni!

A hidegháború kezdetén, az 50-es években az Egyesül Államok és a Szovjetunió egymásnak feszülése atomháborúval is fenyegetett, ennek szovjetunióbeli, kelet-európai és kínai stratégiai fontosságú célpontjairól tettek közzé most egy listát az amerikaiak. Az első helyen Moszkva áll.

A titkosítás alól feloldott dokumentumok szerint az amerikai hadsereg tervezői 1956-ban elsősorban városi és ipari központok szisztematikus bombázását helyezték előtérbe. Ezek között volt az első helyeken Moszkva, Leningrád (Szentpétervár), Peking, az egykori Kelet-Berlin és Varsó. Az archívumokban szerepel, hogy a támadások polgári célpontokat is érintettek, holott a nemzetbiztonsági archívum szerint ez már akkor is ellentétes volt a nemzetközi jogokkal.

A "szisztematikus destrukció" 1200 várost érintett az akkori szovjet blokkban, az NDK-tól Kínáig, amelyre nukleáris csapást mérhettek volna. Mindegyik egy sorszámot kapott a jelentősége alapján, az első helyen Moszkva állt 179 célponttal, a második helyen pedig Leningrád 145-tel, köztük polgári célpontokkal.

A volt Csehszlovákiából a "legelőkelőbb" 61. helyen Prága állt 69 célponttal. A kelet-európai célpontok esetében a szovjetunióbeliekhez képest kisebb pusztító erővel bíró bombákat dobtak volna az archívumban szereplő adatok szerint.

Szlovákiából a pozsonyi, kassai, pöstyéni, trencséni és szliácsi reptér volt a célpontok között.

A legfőbb atomcsapást a mai Fehéroroszország területén fekvő Bychau és Orsa repülőterére mérték volna, ahol a szovjetek állomásoztatták a Tu-16-os gépeiket, amelyekkel a Nyugat-Európában állomásozó amerikai és szövetséges erőket veszélyeztették. A tervek szerint 1,7 megatonnás bombákat dobtak volna le itt. Az amerikai főparancsnokság ugyanakkor 60 megatonnás bombákkal is rendelkezett, amelyeket elrettentésként vetettek volna be egy hirtelen szovjet támadás esetén.

Összehasonlításképp, egyetlen megatonnás bomba ereje is hetvenszerese a Hirosimára dobott atombombáénak.

Noviny.sk/para