Radičová: A Smer és az SNS is elfogadhatatlan, a Hídnak egyáltalán nem kötelező választania

Az egykori miniszterelnök szerint három okból kifolyólag született ilyen meglepő eredmény a választásokon.

– Egyrészt azért, mert a politikai szereplők nem a programokat ütköztették, hanem személyes támadásokat folytattak riválisaik ellen.

– A második ok a lakosság reális élethelyzete – azon problémák, melyeket a pártok oldottak, renkdívül távol álltak az emberek mindennapi gondjaitól.

– A harmadik faktor az az óriási feszültség és gyülölködés, ami a menekültválság és annak kezelése miatt jelent meg társadalmunkban.

A Smer népszerűségének csökkenését Radičová abban látja, hogy Ficoék sem foglalkoztak a választók mindennapi problémáival, melyeket az olyan szociális "ajándékok", mint az ingyenes vonatozás, vagy a gázdíj-visszatérítés egyáltalán nem oldanak meg. Az emberek kaptak valamit, de ettől nem lett jobb a légkör, nem lett rendbetéve az egészségügy, ráadásul ha valami könnyen jön, az ember már várja is a következő "adagot".

Radičová szerint Kotleba térnyerése mögött a szlovák társadalom frusztráltsága állhat.

"Az emberek nagyot csalódtak a politikai képviselet működésében, amit az egymásra való mutogatás éltetett. Ezek a minden oldalról érkező támadások az egész politikai elitet megbélyegezték, rendszeresen bukkantak elő a korrupciós botrányok. Kotleba 10 évig dolgozott azon, hogy támogatást szerezzen, és ezért nem misére járt vasárnaponként, hanem meglátogatta a legszegényebb régiókat, ahol sikerült támogatást szereznie."

Radičová szerint egyébként Andrej Kiska államfő hibát követett el azzal, hogy a többi párttal ellentétben Kotlebát nem hívta meg az elnöki palotába.

"Meggyőződésem, hogy az elnöknek minden parlamenti párt képviselőjét fogadnia kellett volna. A Kotlebával történő rövid találkozón kihasználhatta volna az alkalmat, hogy egyenesen Kotlebával közölje azt, mit gondol pártjáról. Ez lehetett volna az első és az utolsó találkozásuk. Ha Kotleba pártját az ellene érkező feljelentések alapján nem tiltják be, akkor az egy legálisan működő párt. Elutasítom a radikalizmust, de kifogásainknak hangot kell adnunk, és szemtől szembe megmondanunk a véleményünket a szélsőséges pártok képviselőinek. Ha ignoráljuk őket, akkor épp az ellenkezőjét érjük el, növeljük népszerűségüket."

Az SNS-ről és a Smerről szólva Iveta Radičová leszögezi: kisebbik rossz nem létezik. "Az olyan volna, mint a kisebb igazság. Nincs kisebb igazság, csak igazság és hazugság létezik. A kisebbik rossz az rossz. (…) Az SNS alapjában véve nem változott. 2006-tól 2010-ig a liberális demokrácia ellenségének tartottuk őket, és ezzel kapcsolatban azóta semmi nem változott."

Az egykori kormányfőt arról is kérdezik, mit gondol a Híd nehéz helyzetéről – hiszen Bugár Bélának az SNS és a Smer között kéne választania, amit nagyon alaposan meg kéne magyaráznia választóinak.

Radičová szerint Bugárnak csak akkor kell magyarázkodnia, ha mindenáron kormányozni akar.

"Mindannyian abból az elhallgatott feltételezésből indulunk ki, hogy a kormányban kell lennie. Azonban van itt egy másik megoldás is, nem kell kormánypozícióban lenni. Nem fogadom el azt, hogy a Hídnak muszáj választania. Itt nem a Híd és az SNS történelmi megbékéléséről van szó, hanem a kisebbségek – és elsősorban a magyar kisebbség – helyzetének kérdéséről, a kisebbségek kulturális, oktatási jogainak garanciájáról, tehát a polgári elvekről. Az SNS nemzeti elvek alapján működik. Nem két párt megbékéléséről van szó, hanem arról, hogy ezek a pártok tudják-e egyeztetni programjukat. Ha az SNS egyetért a Híd elveivel, elveszti arcát, és ez oda-vissza érvényes. 25 éve mondjuk, hogy etnikai alapon definiált, nem standard pártjaink vannak. De miért etnikai alapon definiáltak? Mert bizonyos kisebbségek még mindig veszélyben érzik magukat, olyan törvényünk van, ami egyes polgárokat megfoszt állampolgárságától. Az első Fico-kormány idejéből származó szlovák-magyar vita nem múlt, hanem az élő jelen.

Nem lehet kormányt alakítani, ha a pártok nem választanak a Smer és az SNS közül. Ön mit választana? – kérdezik Radičovától, aki így válaszol:

"Ez nem felhozatal. A választók patthelyzetbe állították a politikusokat. Nem tartozom azok közé, akik mindenáron kormányt akarnak, és szerintem ezt nem is kell bizonygatnom. Megvannak a korlátaink, és a patthelyzetre standard megoldások léteznek. (…) Olyan helyzetben vaguynk, amikor reálisan szóba jöhet a kisebbségi kormányzás, a szakértői kormány vagy az előrehozott választások. Mindet sima megoldásnak tartanám az adott helyzetre, anélkül, hogy atipikus koalíciók létrehozásával hazardíroznánk."

(para/N)