Rádiótévé-cirkusz
Nos, a kormány és az ellenzék a konfliktusok szaporításának ügyében talált magának egy újabb tárgyat. Mégpedig a közszolgálati tévérádiót (vagy rádióéstévét...).
Nem nyitnék vitát a színvonalról, s végképp nem az optimális nívóról, azt azonban meg kell jegyezni, hogy a sokéves korábbi átlagnál azért ez az intézmény az utóbbi időben láthatóan korrektebb műsorokat közvetít, egyértelműen értelmesebb struktúrában és modernebb technikai megoldásokkal.
Mivel azonban ez azzal jár, hogy már nem pusztán a kormány kiszolgálója e médium, hanem a korábbinál nagyobb mértékben tekinti feladatának a köz szolgálatát, ezen belül nyilván a tájékoztatását: akikről akad hír, azokról hírt ad. Persze a kormányfő és „uszályaˮ (a másik Robika), akikről akad hír, zokon veszi, hogy a hírek nem pozitívak (mint anno), tehát az intézmény szerintük nem eléggé közszolga. Ezért aztán szerinte és a másik médiasztár Robika szerint is (akik egymást agyba-főbe támogatják, de szép is ez a kapcsi, az erős barátság, és a kitartó hűség...) főnökváltás szükségeltetik. A kultuszminiszter szívesebben intézné az ügyet diszkrétebben, csak abból ugyebár nem származik, hogy e két Robika a nyilvánosság előtt keménykedve láttatja magát keménynek, s védi meg az ország lakosságát a rossz rádiótévé még rosszabb hatásaitól...
Persze, az ellenzéknek sem kellett több, azonnal védelmébe vette (egyébként ez a dolga) a kormányfő által ellenzékinek kikiáltott közmédiát. Az egyszerű embereket képviselő, bonyolult gondolatmeneteket profánul tálaló majdnempárt nem csupán beszólogat, hanem felmelegítette egy tavalyi javaslatát a finanszírozásról. Kapcsolt ugyanis, hogy annak fütyöl a madár, a rádió és a tévé, aki etetgeti (nem bízz senkiben...).
Na de akkor már a nemzet kapitánya is pénzügyileg intézkedne, sőt. Ő egyenesen megvédené a nemzetet a koncessziós díjaktól, vagyis kizárólag az államnak kéne a zsebébe nyúlnia. Tegyük hozzá, az állam pénze a mi pénzünk, viszont ő osztaná oda, ahová szerinte… Csakhogy az ilyen mentésnek van ám nem pénzbeli ára is, és a nemzeti párt egyre szociálisabb, a magukat (miért is?) szocdemeknek tartók elnökét balról előzve igenyöst ki is mondta, hogy a közszolgálatiság ne legyen cél.
Neki ugyanis állami tévé kéne. Ha az állam fizeti. Semmi közizé. http://spravy.pravda.sk/domace/clanok/425939-danko-chce-mat-z-verejnopravnej-televizie-statnu/?sc=art-426137 Olyat nem játszunk. Viszont az állami média szerinte nem az államot (aki fizeti, azaz az aktuális kormányt) fogja kiszolgálni. Nos, ha nem a közt, mert olyat nem játszunk és nem az államot, akkor kit? - kérdezhetnénk… (De nem tesszük, mert minek ezt kérdezni egy olyan államban, ahol ilyen embereket választanak meg.)
Bár akkor azt is kérdezhetnénk, hogy honnan vette Danko a 13. fizu bevezetése finanszírozhatóságát az állami szektorban… De ne kérdezzük, főleg ott nem, ahol pl. az állami oskolaügy épp éhen, az állami egészségügy meg étlen-szomjan… Viszont folyamatos reformok által deformálva. Helyette inkább ígérjünk valamit a népnek és nyerjünk választásokat. És akkor – a klasszikussal szólva – mindent megtehetsz. Akár még közszolga is lehetnél… Szóval bohóc. Ebben a cirkuszban, akin azért röhög mindenki, mert üres a zsebe, mint a tanítónak, egészségügyi nővérnek vagy a népművelőnek. Ja, és mert már a tévében is látszik üres zsebe alján a tátongó lyuk.
