1
Ravasz Ábel és Ravasz József (Fotók: Paraméter)
Megosztás
Továbbra sem úgyanúgy gondolkodik a romák integrációjáról Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos, és Ravasz József, a Romológiai Kutatóintézet igazgatója – akit nemrég roma hercegi címmel tüntetett ki egy magyarországi szervezet.
“Ami a roma herceget illeti, és a nemzetegyesítési törekvését, ez egy baromság”
– jelentette ki Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos egy dunaszerdahelyi pódiumbeszélgetésen a múlt héten.
A kormánybiztos egy roma néző kérdésre válaszolva fejtette ki a véleményét a nemrégiben roma herceggé választott, dunaszerdahelyi Ravasz Józsefről. A kérdező nehezményezte Ravasz József nemzetegyesítési törekvéseit – mivel elmondása szerint roma és roma között óriási különbségek vannak. Ravasz Ábel egyetértően válaszolt.
“Szlovákiában éppen azt kéne megérteni, hogy rengeteg fajta roma él itt. Én ezt egy kicsit más szemszögből nézve úgy szoktam kategorizálni, hogy a romák 95 százaléka a romungrókhoz tartozik – akikből van szlovákul, magyarul, meg roma nyelven beszélő –, öt százalék pedig az oláh cigányok aránya, akiknek teljesen más a kultúrája, attitűdje, mint a többi romának” – véli a kormánybiztos.
Ravasz Ábel szerint éppen arra kéne törekedni, hogy minden közösségnek más-más megoldásokat javasoljanak, nem arra, hogy összemossák ezeket a csoportokat. A hallgatóság tagja arra is kíváncsi volt, mit gondol Ravasz Ábel arról, hogy Ravasz József hercegi címmel büszkélkedik, mivel elmondása szerint a híren sok roma felháborodott.
Ravasz Ábel és Rigó Konrád a dunaszerdahelyi pódiumbeszélgetésen (Fotó: Cséfalvay András)
A kormánybiztos erre röviden ennyit mondott:
“Azt, hogy valaki hercegnek nevezi magát, nem is kommentálom. A romáknak soha nem volt hercegük, de ha lehetne, az akkor sem ez az úr volna.”
Ravasz József ugyanakkor úgy gondolja, hogy a roma nemzetegyesítés helyénvaló.
“A romák történetéből kell kiindulni. A romák az indiai őshazában egységben éltek” – jelentette ki a Paraméternek Ravasz József, aki szerint a Nemzetközi Roma Unió ’70-es évekbeli létrejöttekor annak alapítói is a nemzetegyesítést szorgalmazták.
Ravasz József hangsúlyozta, hogy a romaügyi kormánybiztos kijelentésével ellentétben a romáknak igenis voltak hercegeik.
A Romano Kraj szervezet hercege és királya: középen Ravasz József, mellette jobbra Horváth József (Fotó: Paraméter)
“Amikor a romák egy része elvándorolt az őshazából, nem vajdák, hanem királyok, hercegek, grófok, fejedelmek vezették őket. Vajdákat először csak az 1700-as években, Rákóczi fejedelem idején neveztek ki” – véli a Romológiai Kutatóintézet vezetője.
"Ravasz Ábel a fiam, de lehet, hogy az unokám lehetne, és nem tartom részéről méltányosnak ezt a kijelentést. Én soha nem akartam herceg lenni, herceggé választottak. Ez rendkívül megtisztelő, de nem fogom használni soha ezt a címet"
– tett ígéretet portálunknak nyilatkozva Ravasz József.
A romológus hozzátette: nem ért egyet azzal, hogy a romaügyi kormánybiztos tisztségét egy nem roma nemzetiségű személy tölti be.
Ravasz József (Fotó: Paraméter)
Korábban is volt már nézeteltérésük
Ravasz Ábel nem először került konfliktusba a Romológiai Kutatóintézet vezetőjével. A kormánybiztos márciusban adott interjút a Paraméternek, akkor arról beszélt, hogy a dunaszerdahelyi Karcsai úti romatelep lakói ki vannak szolgáltatva a telepet működtető közegnek – Ravasz Józsefnek és körének –, és hogy egy ilyen szegregált nyomortelep működtetése rendkívüli kockázatokkal jár.
Hájos Zoltán polgármester és Ravasz József akkor annyira megkütköztek a kormánybiztos szavain, hogy sajtótájékoztatón dícsérték a Karcsai úti romatelepet, amely egy többlépcsős rendszerben segíti az ott élő romák integrációját. Bár sikerről beszéltek, ugyanakkor elismerték: az utóbbi tíz évben legfeljebb nyolc család jutott el addig, hogy képes legyen elhagyni a nyomortelepet, és visszaköltözzön a városba.
(parameter/db)