Ravasz Ábel: Dunaszerdahelyen nemcsak utakon, hanem múlton és csontokon is taposunk

camera

1

Ravasz Ábel: Dunaszerdahelyen nemcsak utakon, hanem múlton és csontokon is taposunk

Ravasz Ábel (Fotó: Paraméter) 

Megosztás

A roma holokauszt emléknapján megemlékezést tartottak Dunaszerdahelyen.

A roma holokauszt emlékművénél megtartott eseményen tiszteletét tette Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter, Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos, az elnöki iroda képviseletében annak vezetője, Štefan Rozkopál, továbbá politikai pártok, vallási és társadalmi szervezetek, illetve számos ország nagykövetségének, konzulátusának képviselői.

Augusztus 2-án emlékezünk meg a roma holokausztról, 72 évvel ezelőtt ennek a napnak az éjszakáján számolták fel az auschwitz-birkenaui tábor azon részét, ahol a romákat tartották fogva, kivégezve annak mintegy 2900 megmaradt lakóját. Ezen a napon emlékezünk meg arról is, 1945-ben Vásárút és Nyárasd között a Kis-Duna partján mészároltak le 60 romát. Megemlékezünk továbbá Janovics Ödön dunaszerdahelyi esperes plébánosról, akinek köszönhetően 1945 elején a dunaszerdahelyi romák megmenekültek a deportálástól.

Ravasz József

A dunaszerdahelyi megemlékezésen Ravasz József, a Romológiai Kutatóintézet igazgatója beszédében kihangsúlyozta, hogy Európában a roma nemzet ismételten veszélybe került, több helyen gyilkosságokat és rasszista indíttatású bűncselekményeket követtek el velük szemben.

„Ma a roma értelmiség figyelmezteti Európát arra a a rasszista megnyilvánulásokból következő veszélyre, ami tragédiát okozhat az Európában diaszpórában élő roma nemzetnek… A roma holokauszt emléknapján a humanizmus jegyében, nemzetközi összefogással üzenetet küldünk Európa azon haladó szellemű intézményeinek, amelyek sokat tehetnek azért, hogy a szélsőségesen gondolkodók táborát identifikálják, és azok sárga lapot kapjanak” – szögezte le.

Lucia Žitňanská

Lucia Žitňanská arra emlékeztetett, hogy viszonylag nem történt régen, amikor a gyűlölettől eljutottunk a népirtásig. „Az emberek növekvő radikalizációja idején egész Európában kétségbe vonták az olyan emberi értékeket, mint az emberi méltóság… Az emberek másságával szembeni gyűlöletnek sajnos sem Európában, sem a világon nincs vége” – fogalmazott.

Úgy véli, „az emlékmű nagyon súlyos üzenet mindazok számára, akik ebben az országban élnek, hogy ne feledjék a faji és etnikai gyűlölet tragikus következményeit”.

„A történelem sajnos megismétlődhet”

– húzta alá.

Hájos Zoltán

Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester felhívta a figyelmet, hogy a politikai pártok közt is vannak olyan erők, amelyek az egyént nem a cselekedetei alapján ítélik meg, hanem aszerint kategorizálják, hogy milyen a származása, a vallása vagy épp a szexuális irányultságra.

„Ezek a politikai erők próbálnak hatni a közvéleményre is. Az út, amilyet sugallnak, nagyon veszélyes… Nem szabad, hogy a humanizmus és a szolidaritás útjáról letérítsenek bennünket. Nem lehet eleget beszélni a holokauszt szörnyűségeiről, hiszen

a fiatalok hajlamosak tévútra sodródni, és támogatni olyan eszméket, amelyek az extrémizmust követve oldanának meg társadalmi problémákat”

– figyelmeztetett.

Beszédet mondott Ravasz Ábel kormánybiztos is, aki az európai térség tragédiájának nevezte a holokausztot. „Minden áldozat az elviselhetetlen szenvedés története. Minden sors mögött egy név és egy élet állt. Kevés ember tudja, hogy Szlovákiában a romák csatlakoztak a fasisztákkal szembeni ellenálláshoz, a partizán mozgalmak részét is képezték. Nemcsak áldozatok, hanem a sorsuk alakításában is részt vettek, sokan pedig emiatt az életüket adták. Ezért nem szabadna elfelejtenünk, emlékeztetnünk és oktatnunk kellene a gyerekeket arra, hogy ismerjék és megismerjék elődeik, nemzetük keserű múltját” – hangsúlyozta.

Utalva dunaszerdahelyi származására kifejtette, hogy „Dunaszerdahely egy súlyos múlttal rendelkező város”.

„Nekünk, akik itt járunk, tudatosítanunk kell, hogy nemcsak utakon, hanem múlton és csontokon is taposunk. Zsidókén, romákén, magyarokén, szlovákokén, a többiekén”

– szögezte le. Úgy véli, az emlékezés mellett fontos, hogy másokat is emlékeztessünk. „És főleg, hogy ne hátráljunk meg, ne adjuk át a terepet, a közbeszédet, a képviseletünket a szélsőségeseknek. Aki uszít, az a múltat felejti el, az nemet mond a múlt megismerésére. A jövő pedig csak a békés együttélésé lehet” – hangsúlyozta.

A megemlékezés koszorúk elhelyezésével zárult.

(para)

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program