A regény nem iskola

Szabó Dezső magyar író, kritikus, publicista, a két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású képviselője 1925. október 7-én a budapesti Zeneakadémián Jókai Mórról tartott érdekes előadást. A Csallóközi Hírlapban, annak Irodalom és Művészet rovatában (CONDÉ) számolt be az eseményről. A szignót feloldani egyelőre nem tudjuk, az ismertertést azonban teljes terjedelmében, változtatások nélkül közöljük. Íme:

„A másfélórás, szenvedelmes előadás bővelkedett szubjektív momentumokban, egyéni kitörésekben, fulánkos megjegyzésekben. Éles nyilakat röptetett a keresztény kurzus jelszavas politikája felé, mely szavai szerint megöli a magyarságot, maró gúnnyal tárgyalta a beteg magyart, aki a gondviseléstől vár mindent, miközben egyebet sem tesz, csak táplálkozik bőségesen. Megmondta véleményét a sajtóról is, kijelentette egy lapról, mely támadja őt, hogy nem lap, hanem »rongy«. Leszögezte, hogy akik ma támadják, holnap a lába előtt henteregve fogják dicsőíteni és közben nagy koncepciójú magvas előadást tartott Jókairól.

Mindenekelőtt rámutatott az antagonizmusra, mely Jókai és kritikusai között van, akik ötven év óta egyebet sem tesznek, mint devalválják a költő-óriás értékét. A regény, mondotta, a kor szükségletei szerint változik. Volt kalandos történet, mikor a kornak az kellett. Volt az udvari levegő kivetődése, volt szociális tartalom, volt romantika stb. A romantikus Jókai felett a pszichológia munkásai mondottak ítéletet. Iskola ütötte az iskolát. Holott a regény nem iskola. A regény az író maga, a vágyai, a belső makulátlan énje, aki miután nem a külső életet éli, nem is kénytelen kompromisszumokat tenni. Hősei a belső énje. Aki akkor lenne, ha nem lennének a valóságos élet megalkuvásra késztető körülményei. Az életben is csak angyalok és ördögök vannak. Mennek kiszabott egyenes útjukon előre, neki a falnak, s vagy ők dőlnek le, vagy a falak. A nevelés csak nyesegetni tud, de a vele született angyali vagy ördögi lélektől magszabadítani nem.

Ha Jókainak van hibája, ez a szerelmi maschohszmusa és a magyar betegsége. Hogy a regényében meglátja a hibákat, a problémákat, de azokat megoldani nem igyekszik. Két szerelmes találkozik, egyesül és a regénynek vége. De ez nem tehet számot felmérhetetlen értékei mellett. Jókai az integer Magyarország.

Szabó Dezső előadását a szép számmal megjelent közönség nagy tetszéssel fogadta.”

Lelkes Vince