„A régi konyharendszer már szinte csak azért működik, mert a szakácsnénik szívüket-lelküket beleadják”
Hivatalosan is átadták az új dunaszerdahelyi iskolakonyha-rendszer első fontosabb mérföldkövét a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Alapiskolában. A lurkók is ma étkezhettek itt első alkalommal, marhahúslevest és bolognai spagettit. Nyami!
A hivatalos, ünnepélyes átadón a délelőtti órákban még a városvezetés, az önkormányzat, az oktatási intézmények, állami szervek, illetve a kivitelezők meghívott képviselői töltötték meg az étkezdét.
Kapcsolódó cikk:
Napokon belül átadják a dunaszerdahelyi iskolakonyha-forradalom első mérföldkövét!
„Ezzel az intézménnyel vezetjük be iskolakonyháinkat a 21. századba. Ez egy olyan beruházás, amely túlmutat egy választási megbízatáson – ezt akkor is tudtuk, amikor belevágtunk” – mondta az átadón Hájos Zoltán polgármester.
Az iskola- és óvodakonyhák elmaradottságának problémája mintegy két évvel ezelőtt jutott el odáig, hogy a városvezetés felvázolja a központi konyhák és ételkiadók rendszerét. A folyamatról a polgármester is beszámolt az átadón, mi viszont ezt már ITT korábban epizódról epizódra megtettük.
Hájos kiemelte, hogy a folyamat végén politikai hovatartozástól függetlenül a képviselők túlnyomó többsége megszavazta, hogy az öt alapiskola közül kettőben modernizálják a konyhát, a fennmaradó háromban pedig ételkiadót hozzanak létre, míg az ovik esetében az 1+8-as rendszer mellett döntöttek.
„Pénzügyileg és a fenntarthatóság szempontjából is előnyösebbnek tűnt a központi konyhák, valamint ételkiadók kialakítása. Hiszem, hogy ezt minden iskolában és óvodában meg fogjuk tudni valósítani, ugyanis az elsődleges szempont az, hogy a gyermekek egészséges és finom ételt kaphassanak a 21. század technológiája segítségével” – húzta alá.
„Azokat a konyhamúzeumokat, amelyek a dunaszerdahelyi óvodákban és általános iskolákban találhatók, záros határidőn belül fel kell újítani. Ez a rendszer már csak azért tud működni, mert az ott dolgozó szakácsnénik szívüket-lelküket beleadják”
– ezt már Horváth Zoltán alpolgármester nyilatkozta kérdésünkre, aki egyúttal a konyhareformot végrehajtó, városi tulajdonban lévő Gastro DS Kft. egyik ügyvezetője.
A másik ügyvezető, Sebők Pál független városi képviselő szintén abban látja legfőbb előnyét az új iskolakonyhának, illetve a létesítendő rendszernek, hogy az végre leváltja a 70-es, 80-as évekből itt ragadt régit.
„Aki megnézi a többi iskola berendezését, aztán megnézi a Szabó Gyuláét, meglátja a fő különbséget”
– fűzte hozzá.
Horváth szerint ugyanakkor egy másik fontos szempont a higiénia, és a konyhák felújításával megelőzhetők azok a problémák, „amelyek várhatnak ránk, ha tétlenül szemléljük ezt a helyzetet”.
A Hradec Králové-i példára hívta fel a figyelmet a Gastro DS felügyelő bizottságában a szülőket képviselő Miške Tamás.
„Amit ott láttunk, az már működött, tehát itt nem egy kísérletről van szó, hanem egy működőképes rendszerről, amit átemeltünk ide. Ami pedig itt megvalósult, az még évekkel modernebb, mint ami Csehországban volt“ – hangsúlyozta érdeklődésünkre.
Horváth Zoltán emlékeztetett, hogy olyan berendezéseket állítanak hadrendbe, amelyekről az azt használók saját tapasztalataik alapján nyilatkoztak nagyon pozitívan. „A technikai biztonság is az, amit szerettünk volna elérni. Nem beszélve arról, hogy ez mind energiatakarékos berendezés, és legalább már a Szabó Gyulában le tudtuk cserélni a korábbi energiafalókat” – fogalmazott. Hozzátette, a jövőben az energiatakarékosság által eredményezett megtakarítás megjelenhet az ebéd árában is, így kevesebbe kerülhet a szülőknek is gyermekük iskolai étkeztetése – ugyanakkor ez az igyekezet tárgytalanná válhat, ha januártól valóban bevezetik az ingyenes ebédet az iskolásoknak és az óvodák utolsó évfolyamaiban.
Sebők Pál szerint nem hagyatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a gyerekek egy vizuálisan is sokkal tetszetősebb, otthonosabb közegben fogyaszthatják el ebédjüket.
A Szabó Gyulában az előző tanévben kb. 450 ebédet főztek naponta, az új berendezésekkel viszont a kapacitása napi 1100-1200-ra nőtt. Ezt a kapacitást a jövőben úgy használják ki, hogy itt főznek majd a Smetana ligeti, illetve a Kodály Zoltán Alapiskola diákjaira, míg ott ételkiadót létesítenek a jelenlegi konyha helyén.
„Ahhoz, hogy a berendezéseket a legeffektívebben ki tudjuk használni, minél előbb el kell érni a csúcskapacitást. A Smetana ligeti és a Kodály két nagyon rossz állapotban lévő konyhájában első lépésben egy olyan ideiglenes kiadónak kell létrejönnie, mint amilyen az átépítés alatt a Szabó Gyulában volt. Ezt nagyon gyorsan ki lehet alakítani, és akkor annak a két konyhának az energiafaló berendezéseit is le tudjuk építeni” – magyarázta Horváth Zoltán, kiemelve, hogy ha ez beindul, akkor jöhet egy következő feladat, a két iskolakonyha átalakítása modern ételkiadóvá.
A következő mérföldkő pedig az első modern óvodakonyha létesítése lesz, mely a most felújítás alatt álló Október utcai intézményben valósul majd meg, várhatóan a jövő évben. Ennek a konyhának nyolc másik ovit kell kihasználnia. Az ovikban nagyságrendileg kevesebb a gyermek, mint egy alapsuliban, a legnagyobb gondot viszont a logisztika jelentheti, hogy mégis hogyan juttassák el az ételeket időben mindegyikbe.
„Egy centrális konyha el tudja látni a többit, logisztikailag viszont a működés elindításáig még át kell rágni, hogyan. De ezt a rendszert sem mi fogjuk kitalálni, mivel máshol már működtetik, azt próbáljuk meg átemelni és megtanulni” – fogalmazott ennek kapcsán Sebők Pál.
A két iskolai és egy ovikonyha költsége összesen 2,3-2,5 millió eurót tehet ki, tekintettel arra, hogy a Szabó Gyulában kb. 830 ezer euróra rúgott a teljes költségvetés. Ebből kb 455 ezret emésztett fel a konyha és az étkezde átépítése, kb. 370 ezret pedig a technológiai berendezések. Horváth Zoltán elmondása szerint a technológiai tétel a kiadóknál nagyságrendekkel kevesebb, az átépítés költsége viszont az egyes konyhák és étkezdék aktuális állapotától függ, ami változó. A rendszer teljes átalakításának folyamatát jelenleg 3-4 évre becsülik.
Végezetül maradna az, hogy mi a véleménye minderről a gyerekeknek.
„A gyermek ízvilága más, mint a felnőtté, és nagyon reménykedem abban, hogy a főszakács és a csapata ezt az ízvilágot meg fogja találni. A saját gyerekem is nagyon válogatós, és számomra az lesz a legnagyobb bizonyíték, ha ő hazajön, és azt fogja mondani, hogy apa, mindent megettem, nagyon finom volt!” – vélekedett Miške Tamás.
Az eredményre sokan voltak kíváncsiak a számukra csak kiöltözött idegen, felnőtt nénikkel és bácsikkal szemben a gyerkőcök is. Tanító nénijeik kíséretében délben birtokba is vették a helyiséget, és remélhetőleg mostantól nap mint nap tíz ujjukat megnyalva távoznak innét. Ha mégsem, akkor azt úgyis megírjuk...
(SzT)
