A regisztrált párkapcsolat engedélyezése csak egy a melegjogi szervezetek követelései közül

A regisztrált partnerkapcsolat csak egy az Inakosť kezdeményezés több követelése közül, amelyek megvalósítás szerintük biztonságosabbá tenné az életet az LMBTQ közösség tagjai számára. A javaslataikat az Életünk a tét (Ide nám o život) című felhívásban tették közzé, amelyet már több tízezren aláírtak, csütörtökön pedig több ezren tüntettek Pozsonyban a végrehajtása érdekében.

Az SaS partneri együttélésről szóló törvényjavaslatának elutasítása után az új igazságügyi miniszter, Viliam Karas vállalta, hogy egyeztet a témában aktív szervezetekkel, de azt nem árulta el, hogy pontosan kivel. Az biztos, hogy az egyik szervezet az Inakosť kezdeményezés, amely az említett felhívást közzé tette.

Regisztrált partneri kapcsolat

A felhívás szerint a regisztrált partnerkapcsolat lehetővé tétele csak egy a sok javaslat és követelés közül. Ebben a kérdésben is tovább mennek azonban, mint amit az SaS elutasított javaslata tartalmazott. Egyrészt az SaS csak partneri együttélésről beszélt, míg az Inakosť regisztrált párkapcsolatot szeretne, de emellett kérik a gyermekek örökbe fogadásának az engedélyezését is bizonyos feltételek mellett. Nem általános örökbefogadási lehetőséget kérnek, hanem csak annyit, hogy ha a partnerek együtt nevelik az egyikük gyerekét, akkor azt a másik örökbe fogadhassa.

A gyűlöletbeszéd korlátozása a parlamentben

Az Inakosť javaslata a párkapcsolat mellett érinti a parlamenti képviselők mentelmi jogát, a büntetőtörvénykönyv szigorítását, az iskolai felvilágosítást és a szélsőségesek elleni küzdelmet is. Fegyelmi eljárást kérnének például a plénumban elhangzott gyűlöletbeszéd miatt a parlamenti képviselők ellen. Nemcsak az LMBTQ-közösség elleni gyűlöletbeszéd, hanem minden olyan parlamenti felszólalás miatt, amely a faji, nemzetiségi, etnikai, vallási és egyéb hovatartozás miatt kelt gyűlöletet valaki ellen. A partneri együttélésről szóló törvény tárgyalása során például Filip Kuffa (ex-ĽSNS) a melegjogi aktivistákat olyan alkoholistákhoz hasonlította, akik az alkoholfogyasztást, és részegen való autóvezetést népszerűsítik.

„Igyál alkoholt, ülj a volán mögé, menj, ne félj, még ha ölni is fogsz” – mondta el Kuffa, hogy minek tartja az LMBTQ közösség egyes tagjait.

Kuffa és apja egyébként jelenleg a koalícióst támogatja Tomáš Tarabával együtt. A képviselőknek egyébként már régen el kellett volna fogadniuk a képviselők etikai kódexét, ebbe lehetne beleírni például a gyűlöletbeszéd tiltását a parlamentben, állítja az Inakosť.

Fasisztákkal is egyeztetnek a melegek jogairól?

A minisztérium nem beszél arról, hogy Kuffékkal és a ĽSNS korábbi vagy jelenlegi tagjaival tárgyalna-e a témában, de a miniszter állásfoglalása alapján ezt sem lehet kizárni. Viliam Karas azt írja, hogy

a témában megkérdezi minden olyan szervezet képviselőjének véleményét, akik ezzel a „témával hosszú ideje foglalkoznak többféle nézetből”.

Az igazságügyi minisztérium tájékoztatásából egyébként nem az látszik, hogy a melegjogi szervezet követeléseit felvállalná. „Tudatosítjuk a szemben álló felek nézeteinek fontosságát, ami azonban engem sajnálattal tölt el, az a kommunikáció és a vélemények radikalizációja” – írta állásfoglalásában Viliam Karas igazságügyi miniszter, miután vállalta a közvetítést a témában. Szerinte ugyanis kölcsönös megértésre kell jutnia a két oldalnak, különben nem lesz társadalmi béke.

A jogok bővítése a cél

A miniszter állásfoglalása sok konkrétumot nem tartalmazott, azt azonban szerencsére leszögezte, hogy a jogok bővítése a célja.

„A legkevesebb, amit el akarok érni, hogy megkezdjük azoknaka társadalmi korlátoknak a megszüntetését, amelyek értelmetlenül vagy ok nélkül nehezítik azoknka az embereknek az életét, akik csak kölcsönösen közelinek tartják egymást” – írta Karas.

Szerinte ez a polgárjog mellett érintheti az egészségügy, a szociális bebiztosítás területét. A miniszter azonban azt is hozzátette, hogy számára fontosak egyéb társadalmi csoportok jogai is, mint például a menekültek, a rabok, a vallási felekezetek tagjai és a meg nem született gyerekek is.

Karas nem árulta el, hogy mely szervezetekkel tárgyalt már, és kikkel fog még, de ma délután az Inakosť kezdeményezés képviselőit fogadta. A megbeszélésről a cikk elkészültéig egyik fél sem adott tájékoztatást.

De az egyes szervezetekkel folytatott megbeszélések eredményéről a minisztérium nem is akart tájékoztatni, de a szervezeteknek ezt nem tiltja semmi. A szaktárca szerint az egyeztetési folyamat legkorábban november második hetében fejeződhet be, ők akkor összegzik az egyeztetések eredményeit.

– lpj –