Rengetegen rohantak a lakáshitelekért, mielőtt szigorodtak a feltételek!

Összesen 687 millió euró értékben hagytak jóvá lakáshiteleket a bankok, és ez az összeg hozzávetőlegesen egyharmadával magasabb, mint tavaly ugyanebben a hónapban.

A szigorúbb feltételeket a Szlovák Jegybank vezette be, és elsősorban a lakáshiteleket érintették, leginkább azok nagyságát. A jegybank célja ezzel az volt, hogy csökkentse az emberek eladósodottságát, ám júliusban ez tulajdonképpen éppen ellenkező hatást váltott ki, ugyanis mindenki rohant a hitelért.

Szakemberek szerint azonban a júliusi növekedés mögött még azon hitelkérelmeket állhatnak, melyeket az emberek májusban vagy júniusban nyújtottak be. Pavel Škriniar, a Pozsonyi Közgazdasági Egyetem Vállalkozásmenedzsment Karának munkatársa úgy látja, hogy miután a média széleskörben eljuttatta az emberekhez az információt a hitelfelvétel szigorodó feltételeiről, sokan tarthattak attól, hogy már nem kapnak hitelt a jövőben jó feltételekkel, és ezért inkább felvették előbb. Maroš Ovčarik a Pénzügyi Iránytűtől (Finančný Kompas) úgy látja, hogy némely bank már a szigorítás előtt is ahhoz hasonló feltételekkel kínált csak hitelt.

A SME által megkérdezett szakemberek szerint két döntő tényező szól amellett, hogy az emberek ennyi hitelt vesznek fel – egyrészt még mindig meglehetősen alacsonyak a kamatok, a másik oldalon viszont egyre növekednek az ingatlanárak.

Az átlagos szlovákiai lakásárak négyzetméterenként 1720 eurót tettek ki az idei év második negyedévében, ami 39 euróval magasabb az előző negyedévhez viszonyítva, de 130 euróval több, mint tavaly ilyenkor.

Mário Jičínský a Capital marketstől úgy látja, hogy az egy-négyszobás lakások ára jelenleg a maximumát ostromolja. Várakozásai szerint az elkövetkezendő hónapokban elsősorban a kisebb lakások árai növekednek majd. A kamatlábak ugyanis attól is függenek, hogy az Európai Központi Bank mikor fejezi be tagállamai állampapírjainak felvásárlását. Mária Valachyová, a Posta Bank munkatársa szerint jövő évben emelkedhetnek a kamatok.

A szakemberek és a jegybank szerint is hamarosan csökkenni fog az érdeklődés a lakáshitelek iránt. Miután pedig ez történik, az ingatlanárak emelkedése is megállhat, vagy akár meg is fordulhat.

Az egyik szigorodó feltétel, hogy mekkora lehet azon új hitelek aránya az összeshez viszonyítva, melyek a megvásárolandó ingatlan értékének legalább 80%-át teszik ki. Ez az arány jelenleg 35%, októbertől azonban lecsökken 30%-ra, 2019 januárjától 25-re, míg 2019 júliusától 20%-ra. Ez azt jelenti, hogy egyre több embernek kell majd 10-20%-nál magasabb önrészt vállalnia a hitelfelvételnél, 90%-nál magasabb finanszírozású hitelt pedig a bankok már most sem nyújthatnak. Ha tehát valaki ma egy 100 ezer euró értékű ingatlant vásárolna, akkor 90 ezer eurónál magasabb hitelt már nem kaphat, és fokozatosan egyre csökken az esélye annak is, hogy 80 és 90 ezer közti hitelt kapna.

Egy másik feltétel a hitelkérelmező keresetét érinti, a jövőben ugyanis az éves tiszta jövedelmének legfeljebb nyolcszorsát veheti fel hitelként. Ez azt jelenti, hogy ha például valaki bruttó 700 eurót keresett, akkor kb. 552 euró érkezett a számlájára, az éves keresetének 8-szorosa így nagyjából 53 ezer euró. Ennél magasabb hitelt pedig nem kaphat. Bruttó 900 eurós fizetésnél ez a plafon 66 400 euró, 1200 eurós jövedelemnél pedig 86,6 ezer.

A bankok persze alkalmazhatnak kivételt, a hitelkérelmezők 20%-ának nyújthatnak éves tiszta keresetük kilencszeresének megfelelő hitelt is. októbertől viszont ez az arány is 15%-ra csökken, majd januártól 10-re, jövő év júliusától pedig 5%-ra.

A harmadik feltétel, amit a klienseknek teljesíteniük kell, a havi törlesztőrészlet nagyságát érinti. Ennek megítélésénél is a kérelmező tiszta jövedelmét veszik alapul, ebből le kell vonni a havi létminimumot, kb. 200 eurót, majd még a fennmaradó összeg 20%-át. Az ezután megmaradó összegből fizethet törlesztőrészletet, viszont ha ez nem elég rá, akkor a bank nem adhat hitelt.

(SME)