1
Fotók: Cséfalvay Á. András
Megosztás
A korábbi koalíciós társai szerint megbuktat minden kormányt, amibe „csak beteszi a lábát”. Vannak olyan kérdések, amiben közelebb áll a Smerhez, mint a Progresszív Szlovákiához, amelyet viszont a legközelebbi politikai partnerének tart. A menekültválság kapcsán a határvédelmet tartja a legfontosabbnak, és akár a hadsereget is kivezényelné, hogy megvédjék. Korábbi gazdasági miniszterként saját érdemének tartja, hogy Szlovákiában az egyik legolcsóbb a villanyáram. Richard Sulíkkal, a Szabadság és Szolidaritás (Sloboda a solidarita – SaS) párt elnökével beszélgettünk.
Az interjúból megtudhatják:
- Richard Sulík szerint ki buktatta meg Eduard Heger kormányát?
- Nem lett volna jobb már tavasszal választást tartani?
- Pellegrinit vagy Matovičot választaná-e szívesebben koalíciós partneréül?
- Milyen kormánykoalíciót tart a „legfeketébb” verziónak a parlamenti választás után?
- Orbán Viktor „küldi-e” a menekülteket Szlovákiába?
- Lezárná-e a szlovák-magyar határt?
- Miért tartja antihumánusnak az Európai Unió menekültpolitikáját?
- Miért nem támogatta a parlament rendkívüli ülésének megnyitását, ami segíthette volna a menekülthullám megállítását?
- Kell-e a kormánynak pénzügyi segítséget nyújtania az energiaárak kompenzálására?
- Megadóztatná-e a Slonaftot vagy a bankokat?
- Hogyan segítené a nemzeti kisebbségeket?
- Miért tartaná „hülyeségnek”, ha Szlovákia nem támogatná tovább fegyverrel Ukrajnát?
Önök egy évvel ezelőtt, 2022. szeptember elején távoztak a kormányból, a koalícióból néhány hónappal korábban. Hogyan értékeli a Matovič- és Heger-kormányok, illetve a kormánykoalíció munkáját? Mit értek el? Inkább pozitívnak vagy negatívnak tartja a teljesítményt?
Hatalmas lehetőséget kaptunk 2020-ban a választóktól ahhoz, hogy jobbá tegyük ezt az országot. Ezzel a lehetőséggel a kormány nem élt, én nagyon sajnálom ezt. Ugyan ennek volt objektív oka is, ezek az elmúlt évek válságai, a járvány, az energiaválság, a háború.
De úgy vélem, hogy voltak szubjektív okai is: egyesekkel, főleg a kormány egyik tagjával nem lehetett normálisan együttműködni.
Ami az egyes minisztériumok teljesítményét illeti, én a gazdasági minisztériumot irányítottam, ott jó a mérlegem. Akár az új külföldi befektetéseket nézzük, a Volvo letelepedését Kassán, vagy a mohi atomerőmű harmadik blokkjának átadását, a szükséges fűtőelemek behozatalát, a vállalkozók életét megkönnyítő intézkedéseket, a rimaszombati ipari park betelepítését, a Bosch eperjesi letelepedését és még sorolhatnám.
A koalíciós partnerei szerint azonban ön az, aki szétverte a kormányt.
Butaságokat beszélnek.
Mindegyik volt koalíciós partnere? Ebben ugyanis egyetért az OĽaNO, a Sme rodina és a Demokraták is.
Aki azzal vádol, hogy szétvertem a kormányt, hülyeséget beszél. Mindannyian nagyon jól tudják, mi történt. Én nem vettem magamra azokat a sértéseket, amiket Matovič a fejemhez vágott, hogy például menjek sírokat ásni (Matovič Sulíkot hibáztatta a járvány áldozatainak magas száma miatt, mert szerinte nem szerzett be elég COVID-tesztet – szerk. megj.). Nyilvánosan idiótának nevezett, de ez is lepergett rólam, azt mondtam, nem számít, túlteszem magam rajta. De amikor hatalmas lyukakat kezdett bágerezni a költségvetésbe a fasiszták segítségével, azt már visszautasítottuk, nem voltunk hajlandóak vállalni érte a felelősséget. Választás elé állítottuk a miniszterelnököt: vagy „kivezeti” Matovičot a kormányból, vagy pedig mi vesszük a kalapunkat. Eduard Heger a szokásához híven homokba dugta a fejét, ezért augusztus végén távoztunk. Szerintem ez mindenki számára érthető volt. Még emlékezhetünk arra a színházra, hogy Matovič hirtelen előállt 10 feltétellel, először csak „valamilyen feltételekkel”, majd ezek hirtelen, egyik napról a másikra teljesen mások lettek.
Sajnos ez rendszeresen így működött abban a kormányban, minden „egyik napról a másikra készült”, óriási volt a káosz, és ezt Igor Matovič okozta.
Igen, de Eduard Heger szerint a kormány akkor is szétesett volna, ha „kivezeti” Matovičot, mert 37 képviselő ment volna vele.
Ez egyáltalán nem igaz. A kormánynak nem kellett volna megbuknia, az teljesen azon múlt volna, hogy Heger mit lép.
Viszont a végén Matovič tényleg „megtartott” 37 képviselőt, ami Hegert igazolja. Ha ők szeptemberben is Matovičcsal tartanak, akkor a kormány azonnal megbukik.
De egyáltalán nem biztos, hogy akkor távoztak volna. Ezt csak most mondják, ez csak mellébeszélés. A 37 képviselő többsége ma már csak álmodozhat a parlamentről. Miért mentek volna el? Miért rövidítették volna le a választási időszakot egy pszichopata miatt? Ennek nincs semmi értelme.
Végül a kormány decemberben bukott meg, önök azonban csak szeptemberre írták ki a parlamenti választást. Nem lett volna jobb már tavasszal választást tartani?
Korábban is megtarthattuk volna a választást, mi erre is készen álltunk, megszavaztuk volna a júniusi időpontot is. De az előrehozott választás megszavazásához előbb az alkotmányt kellett módosítani. Mi azt mondtuk, hogy a legegyszerűbb módosítást támogatjuk, de ezt a Smer és a Hlas elutasította. Így nekünk nem maradt más választásunk, mint az OĽaNO-val tartani. Az ő feltételük az volt, hogy rendben, legyen előrehozott választás, de csak szeptemberben. A választást tehát szeptemberre tűztük ki, az OĽaNO követelésére. Mi elfogadtuk ezt a feltételt, és mert a megállapodásokat mi betartjuk, ezért nem lehettek a választások júniusban.
Hogyan értékeli a Heger-kormány és a koalíció bukása óta eltelt időszakot? A Heger-kormány megbízott kormányként májusig működött, majd az Ódor-kormány vette át az ország irányítását.
A helyzet a szakértői kormány kinevezése óta kicsit megnyugodott, másfél hét múlva választás, most már előre kell nézni. Azt kell nézni, hogy kit választanak meg az emberek, és mit tudunk mit tenni annak érdekében, hogy minél több embert meggyőzzünk. A Saskának van a legjobb programja, és mivel tudjuk, hogy az emberek nem olvasnak, ezért felolvastuk, így podcastekben is meghallgatható.
Igen, de ha megnézzük a felméréseket, akkor azt látjuk, hogyha kormánypárt szeretnének lenni, akkor csak Pellegrinivel vagy Matovičcsal közösen lehet, esetleg mindkettővel.
Vagy megvárjuk a választás eredményét. Sokszor megtörtént már, hogy a választás eredménye teljesen más lett, mint a választás előtt két héttel nyilvánosságra hozott felméréseké. A legutóbbi választás előtt az OĽaNO-nak talán 7-8 százalékos támogatottsága volt, a választást mégis 25 százalékkal nyerték meg. Várjuk meg tehát az eredményeket. A választóknak azonban azt joguk van tudni, hogy kivel igen és kivel nem tudjuk elképzelni az együttműködést. Mi kizártuk a Smert és a ĽSNS-t, ezzel együtt a Republikát is, valamint az SNS-t. Erről a kongresszus döntött.
A többi párt többé-kevésbé elfogadható számunkra. A legelfogadhatóbb a Progresszív Szlovákia, de itt van a KDH is, és a Szövetség is elfogadható számunkra, ha bejutnak a parlamentbe. És végül itt van az OĽaNO is.
Ha választhatna, hogy Matovič vagy Pellegrini, akkor kit választana?
Ez olyan, mintha a legkedvesebb betegségemet kellene kiválasztanom. Pellegrini egyáltalán nem kívánatos partner. Főleg most, amikor a kampányukban az „erős államot” hangsúlyozzák. Ez szöges ellentétben áll azzal, amit mi akarunk. Mi karcsú államot szeretnénk, vagyis ez újabb konfliktusokat szülne. De meglátjuk, hogy a választás eredménye alapján milyen koalíciók születhetnek. A legsötétebb alternatíva Szlovákia számára a Smer-Hlas-Republika-SNS koalíció lenne. Ez lenne a legrosszabb, ami az országgal most történhet, mindent meg fogunk tenni, hogy ezt megakadályozzuk.
Az utóbbi hetekben a választási kampány legfontosabb témája a százával érkező menekültek lettek. Önök, hasonlóképpen, mint a Smer, a Hlas vagy a Republika a határok lezárását, pontosabban a szlovák–magyar határ lezárását követelik a rendőrségtől. Miben segítene ez? Az egész határt lezárnák vagy csak határellenőrzést vezetnének be?
Ha elég lezárni az átkelőket, akkor elég bevezetni az ellenőrzést, ha ez nem elég, akkor máshol is jelen kell lenni.
Igen, de a határ több száz kilométer hosszú. Hamran István országos rendőrfőkapitány szerint ezt lehetetlen lezárni, nincs hozzá elég ember és eszköz sem.
Van mintegy 20 ezer rendőrünk, 14 ezer katonánk. Az államnak minden fegyveres testületet mozgósítania kell, hogy meg tudja védeni az államhatárt.
De, ha a jelenlegi eszközökkel ez nem lehetséges, mert nincs kerítés a határon, nincs kiépítve műszaki határzár? Ha minden rendőr és katona a határon lesz, akkor ki látja el a többi feladatot a személyi igazolvány kiállításától, a gyorshajtók megállításán át a bűnüldözésig?
Ha nem lehet megvédeni az államot néhány száz menekülttől, akkor felteszem a kérdést, hogy
mire van hadseregünk, minek adtunk 2 milliárd eurót az F16-osokra, százmilliókat páncélos csapatszállítókra?
Akkor oszlassuk fel a hadsereget, ha nem tudjuk megvédeni néhány száz menekülttől a határt. Akkor adjuk fel, jöjjön ide aki akar, amikor csak akar.
A hadsereg nem arra szolgál, hogy menekültekkel harcoljon, gondolom ön sem akar F16-osokat és páncélosok bevetni a határon.
Hogyhogy nem arra szolgál a hadsereg? Dehogynem, arra szolgál, hogy védje meg az országot. Ha a menekültektől kell megvédeni, akkor a menekültektől védje meg. Az illegális migráció megengedhetetlen.
Látjuk, hogy a magyar–szerb határon négy méter magas kerítés áll, és a menekülteket az sem állítja meg, hiszen akik hozzánk érkeztek, azok ezt a kerítést már megmászták.
Ön szerint mindegyik átmászta azt a négyméteres kerítést?
Nem tudom, vannak, akik szerint átengedik őket. De a menekültek biztosan Szerbiából érkeznek, Magyarországon át, tehát a kerítés, a határzár nem állította meg őket.
Ezt én sem tudom, de azt igen, hogy a határt védeni kell. Én tehát minden mozgósítható erőt bevetnék. Szlovákia jelenleg nem áll háborúban senkivel, a hadsereg mozgósítható. És elkezdenék tárgyalni Orbán Viktorral arról, hogy védjük meg együtt a magyar–szerb határt.
A szlovák rendőrök már segítenek a szerb határon.
Jó, ha 50 rendőr van ott. Ennél nagyobb segítségre van szükség. Tényleg meg kellene védeni azt a határt.
Ön nem ért egyet az Európai Bizottság által a menekültválság kezelésére kidolgozott javaslattal sem, amely nagyobb szolidaritást vár el minden tagországtól.
Nem, mert nem tartom jó megoldásnak. A jó megoldás a határ védelme, és az Európai Unió kapui előtt menekültközpontokat kell létrehozni. Aki az unióban akar élni, aki úgy érzi, hogy erre megfelelő indoka van, akkor az ott kérvényezheti a menekültstátuszt. Ha megkapja, akkor biztonságosan elszállítjuk őt abba az uniós tagállamba, akitől menedékjogot kapott. Ha nem kap menedékjogot, akkor „sorry”, Európa nem lehet mindenkié.
Az amit jelenleg az unió tesz, az szerintem rendkívül antihumánus politika: gyakorlatilag ez egy „úszóverseny”. Aki gumicsónakon át tudja úszni a Földközi-tengert, az illegálisan beléphet az unióba. Ez szélsőségesen antihumánus megoldás.
Ez nem az EU hivatalos politikája, hanem a jelenlegi helyzet, ami valójában senkinek sem felel meg. És nem lehet ezt hivatalos menekültpolitikának nevezni.
Igen, ez rossz, meg kell változtatni, és megváltoztatni csak az EU tudja. Itt van a Frontex, amit felszereltünk, emberekkel, eszközökkel láttunk el, ennek meg kell védenie az unió határait. Ha tehát valakit kifognak a tengerből, akkor oda kell visszavinni, ahonnan elindult, nem pedig Olaszországba. Hiszen ez arra ösztönzi őket, hogy kihajózzanak a tengerre, hajózzanak 20 tengeri mérföldet, majd vészjelzést adjanak le, és jön egy hajó német fiatalokkal, akik ezt az egészet összekeverik egy kalandos nyaralással, kifogják őket és elviszik Olaszországba. A tengerjog szerint a legközelebbi kikötőbe kell őket szállítani, ami Tuniszban van. Vigyék őket oda. Ha ez így működne, senki sem szállna hajóra közülük.
Az afrikai államok nem túlságosan biztonságosak.
Tunisz biztonságos. Így lehetne megállítani őket. Ki fizetne 1000 dollárt egy jegyért egy gumicsónakba, ha tudja, hogyha kifogják őket, akkor visszaviszik őket oda, ahonnét elindultak. De nem Európába.
Visszatérve a Szlovákiába érkező menekültekre, akik a szlovák-magyar határon lépnek be: ön is feltette a kérdést, hogy valóban mindannyian átmásszák-e a négyméteres kerítést, egyes politikusok pedig nyíltan megvádolták már a magyar kormányt, Orbán Viktort, hogy szándékosan engedi a menekülteket Szlovákiába, mert így akarja befolyásolni a választást. Ön szerint is benne van „Orbán keze” a szlovákiai menekültválságban?
Nem tudom megítélni, nem tudom sem kizárni, sem megerősíteni ezt a lehetőséget, nincs ehhez elég információm. De én óvatos lennék más politikusok megvádolásával, viszont nekem is furcsának tűnik, hogy Orbán éppen a választások előtt engedett szabadon 1400 embercsempészt. Nem értem, hogy miért éppen most kellett ennek megtörténnie. Mivel azonban tényleg nincs elég információm, ezért inkább nem vádaskodok.
A rendőrség szerint a menekülthelyzet javításához ön és a pártja is hozzájárulhatott volna, ha megszavazza azt a kormányjavaslatot, hogy a rendőröknek ne kelljen kiállítani a „menekültmágnesként” is emlegetett „Szlovákiai tartózkodási igazolást”. Miért nem segített sem ön, sem az SaS képviselője megnyitni az ezzel foglalkozó parlamenti ülést?
Én ezt nagy butaságnak tartom. Hosszú telefonbeszélgetésem volt Ódor Lajos kormányfővel. Ők azzal érvelnek, hogy a menekültek itt kapnak egy igazolást, egy papírt, ami aztán valamilyen módon segíthet nekik a Németországba vezető útjukon. Az igazolás kiállítása önkéntes, tehát az olyan menekültek, akik eddig a papír miatt jöttek, ezután is érkezni fognak. De jönni fognak olyanok is, akiknek ez a papír nem kell, akik fütyülnek rá. Vagyis még többen jönnének. És nem is tudnánk, hogy ki jön ide.
Hamran nem azt mondja, hogy nem regisztrálnák a menekülteket, csak nem adnának róla papírt.
De azt nem értem, hogy miért csökkenne ettől a menekültek száma.
Mert a „papírért” jönnek, és ezt már nem kapnák meg.
Továbbra is jönnének a „papír” miatt, ha önkéntes lenne a kiállítása, akkor még mindig megkaphatnák.
De a rendőrség nem adná mindenkinek, csak annak, aki Szlovákiában akarja kérni a menekültstátuszt.
De kérni fogják, és aki a papír miatt jön, az jönni fog később is.
A rendőrség ezt máshogyan értékeli. Nem lenne jobb meghallgatni őket, és ha ezt kérik, akkor megtenni ezt nekik? Ez a képviselőknek nem kerülne semmibe.
Emeljék fel a feneküket, nem kell Érsekújvárban ülniük, menjenek a határra, Komáromba, Nagykürtösbe, a salgótarjáni átkelőhöz, és ellenőrizzenek mindenkit, aki Szlovákia területére akar lépni. És legyen ott a hadsereg is, és mondják meg nekik: sorry, Szlovákia nem tudja fogadni önöket.
Viszont önök nem segítették megnyitni azt az ülést sem, amely a gyerekorvosoknak segített volna. Miért?
Valóban, nem segítettünk, mert a kormány javaslatában az állt, hogy a jogszabály csak január 1-jén lép életbe. Azt mondtuk, hogyha csak januárban lép életbe, akkor megvárhatja az új kormányt. Oldják meg ők, akiknek már világos mandátumuk lesz a parlamenttől. Ráadásul a javaslat olyan technikai részleteket tartalmaz, amelyek nekünk nem tetszettek.
Valóban csak januárban lépne életbe, de ez egy megállapodás része, amit a jelenlegi kormány kötött az orvosokkal, akik enélkül nem akarják vállalni az ügyeleteket. Már most, nem januárban. Nem lehetett volna ennyit segíteni az orvosoknak?
Ugyanilyen megállapodást köthet az új kormány is, viszont az új parlamentnek sokkal erősebb mandátuma lesz. Ha várhat a törvény januárig, akkor megvárhatja az új kormányt is. A harmadik ülés megnyitását viszont támogattuk, ez a büntetőtörvénykönyvről szólt, viszont a mi szavazatainkkal sem volt meg a minimális 76 voks. Nem segítettük azonban a Smer által kezdeményezett ülések megnyitását sem, ezeket egyszerű cirkusznak tartjuk.
Az SaS számára a vörös vonal, amit nem lép át a koalíciókötés érdekében sem, az az adóemelés. Nem támogatják az adóteher minimális növelését sem. Ezt már korábban is nagyon szigorúan vették. Nem túlságosan szigorúak ebben a kérdésben? Tudjuk, hogy a költségvetés óriási hiányt termel, nem lehetne ezen valamilyen adóemeléssel segíteni?
Talán segítene, de kinek? A politikusoknak, akik több pénzt szórhatnának szét, olyan pénzt, ami nem az övék. Szigorúan vesszük ezt a kérdést, mivel nemcsak a hiányt látom, hanem az adó- és járulékterhek jelenlegi mértékét is, ami nagyon magas, olyan magas, hogy ne akarjuk ezt tovább emelni. Tehát vagy spórolni kell, és itt elég, ha nem szórjuk a pénzt, mert ami az utolsó két évben történt, az megengedhetetlen: teli marékkal szórta a kormány mások pénzét. A másik lehetőség a gazdasági növekedés gyorsítása, ami a hiány csökkentéséhez is hozzájárul.
Viszont még mindig a nyakunkon van az energiaválság, az infláció közel 10 százalékos. Hogyan segítenének önök az embereknek? Módosítanák a jelenlegi ártámogatási rendszert az energiaárak esetében?
A lakosságnak nem okoz problémát az energiaárak emelkedése, hiszen éppen mi, én és az államtitkárom Karol Galek hoztuk tető alá a megállapodást a Szlovák Villamosművekkel, amiről a konkrét szerződést a napokban írták alá. Megegyeztünk velük, hogy a háztartások ugyanolyan áron kapják a villamosáramot, mint 2022-ben.
De ez csak az áram termelői ára, ami a teljes ár fele.
Igen, de a másik fele teljesen a kormány kezében van, mert azok szabályozott árak. És ezek szintén nem nőttek túlzottan. Vagyis a lakosság számára az áram ára nem nagyon nőtt, szinte egyáltalán nem, az elektromos áram ára nálunk az egyik legalacsonyabb az egész EU-ban.
Ez az áram, de mi lesz a földgázzal?
A földgázt behozatalból tudjuk csak biztosítani, és hát sajnos ebben az esetben emelkednek az árak. Itt azt javasoltuk, hogy törvény írja elő a gáztartalék létrehozását. Sajnos ezt az utódom, Karel Hirman megvétózta. A tartalék abban segít, hogy az árak ne szálljanak el. De a földgáz ára jelenleg viszonylag alacsony. A kormánynak kell lépnie ebben a kérdésben.
Azzal egyetért, hogy a kormánynak bizonyos mértékben pénzügyileg is segítenie kell az embereket, hogy könnyebben el tudják viselni a magas energiaárakat?
A villanyáram esetében mint mondtam, nincs szükség pénzügyi segítségre.
Igen, de a vállalkozásokra az a megállapodás nem vonatkozik. Nekik nem kell segíteni?
A cégek képesek a magasabb energiaárakat beépíteni a termékeik árába. A cégek tudnak lépni, időben meg tudják venni az energiát. Most már nincsenek olyan szélsőséges árak, hogy 500 euró lenne egy MWh, vagyis enyhült a helyzet. A költségvetésben is vannak tartalékok a szélsőséges helyzetek kezelésére.
Tehát a jelenlegi válságok alapján sem látják indokoltnak az adóemelést?
Nem fogunk egyetérteni semmilyen adóemeléssel. Korábban is ezt ígértük, és ezt az ígéretünket betartottuk. Azt természetesen el tudjuk fogadni, hogy bizonyos adókulcs emelkedjen, ha egy másik csökken. Nőtt például az alkohol jövedéki adója, de megszüntettük a rádió és televízió üzembentartási díját, 20-ról 10 százalékra csökkent az áfa a vendéglátás esetében, a regisztrációs adó jelentősen csökkent. Tehát mi a teljes adó és járulékterhet nézzük, és ez nem nőtt az utóbbi időszakban.
Nem támogatják az egyes ágazati különadókat sem? Szó volt a Slovnaft vagy a bankok megadóztatásáról.
A bankadót éppen mi töröltük el, nem fogjuk újból bevezetni. Nem értünk egyet az ágazati különadókkal.
A Slovnaftot sem adóztatnák meg? Önt vádolták azzal, hogy a Slovnaftnak kedvez.
Igen, Matovič vádolt ezzel, emiatt fel is jelentettem rágalmazás miatt, igaz, a rendőrség ezt első körben elutasította, ami ellen panasszal éltem. De azt tudni kell, hogy bármilyen új adó bevezetése növeli a végtermék árát, vagy legalábbis akadályozza az ár csökkenését.
Viszont a Slovnaft jól keres azon, hogy viszonylag olcsón veszi meg az orosz kőolajat, a kész üzemanyagot viszont világpiaci áron adja el.
Ezért kell nyomást gyakorolni a Slovnaftra, hogy olcsóbban adja a gázolajat és a benzint. Ez a megoldás. Ezt el lehet érni, tudom, mert gazdasági miniszter voltam. Azt is elértem, hogy a villamosművek 61,20-ért adja a villanyáramot. A Slovnafttal is tárgyalni kellene és meg kellene egyezni.
Azonban azt látjuk, hogy az árak ugyanolyanok a benzinkutakon Szlovákiában, mint Ausztriában, Németországban vagy Csehországban.
Ez igaz, de tárgyalni kellene. Ha esetleg gazdasági miniszter leszek, ez lesz az egyik első feladatom.
Az SaS programja tartalmazza az egykulcsos adó újbóli bevezetését, 19 százalékos adókulccsal. Ezt hogyan képzelik? Egyes vállalkozóknak ez adóemelést jelentene.
Igen, a kisvállalkozóknak emelkedne egy kicsit az adó mértéke, de ők 20 ezer euró egyenköltséget leírhatnak. A 15 százalékos jelenlegi kulcs 50 ezer euró forgalomig érvényes, vagyis így is kevés adót fizetnének. De valamilyen módon kompenzálhatjuk ezt számukra. Az a fontos, hogy egyetlen adókulcsunk legyen bármekkora is a bevétel.
Mégis, melyek azok az intézkedések, amelyekre ön szerint szükség lesz a költségvetési hiány csökkentéséhez?
Az Európai Unió megköveteli, hogy a költségvetés strukturális hiánya évente 0,5 százalékponttal csökkenjen. Én minden lehetséges intézkedést sorba vennék, és a legkevésbé fájdalmasabbaktól elindulnék, amíg el nem jutnék 0,5 százalékig.
Milyen intézkedéseket tart a legkevésbé fájdalmasnak?
Például ha valamilyen hivatalt feleslegesnek találunk, és meg lehet szüntetni. Bizonyos állami kiadásokat csökkentenénk. De van elég állami szakértő, arra vannak, hogy tegyenek javaslatot. A politikusok nem azért vannak, hogy a megoldásokat keressék, hanem azért, hogy döntsenek, válasszanak közülük. Ha minden lehetséges változat az asztalon lesz, akkor majd lehet dönteni. Biztosan nem a szociális vagy az egészségügyi szférán fogunk spórolni, ezek lennének a legfájdalmasabb intézkedések.
A programjukban foglalkoznak a kisebbségekkel is, szerepel benne például a kisebbségi jogi törvény elfogadása, egy kisebbségi ügyi hivatal felállítása. De ez szerepelt a 2020 utáni mindkét kormány kormányprogramjában is, mégsem valósult meg. Miért?
Az a fontos, hogy jelenleg van egy emberünk, Ravasz Ábel, aki ezzel foglakozik. Ha bejut a parlamentbe – viszonylag jó helyen, a 31-en szerepel, tehát „felkarikázhatja” magát – akkor a kisebbségi programunk megvalósítása lesz a feladata.
A kisebbségi jogi törvényt azonban már előkészítette a kisebbségi kormánybiztos, csak éppen nem került a parlamentbe. Miért?
Annál könnyebb lesz elfogadni a választás után. Hogy a jelenlegi ciklusban miért nem sikerült? Nem mondanám, hogy nem volt egyetértés a kérdésben, inkább mindig jött valami más probléma, a COVID, az energiaválság, a háború stb. Több reformot is megvalósítottunk, a felsőoktatási reformot, az igazságügyi reformot. Inkább azt mondanám, hogy nem jutott rá idő.
Említette a háborút. Az SaS a választás után is támogatni fogja Ukrajnát? A fegyverszállítást is?
A katonai segítség nem jelent kiadást, az Ukrajnába szállított fegyverek árát fizeti az uniós békealap. Hülyeség lenne ezt visszautasítani. Ha leszállítjuk Ukrajnának a 16 Zuzana önjáró löveget, akkor ennek legyártása munkahelyeket teremt, és az árát is megkapjuk. Ha ezt nem tennénk, akkor valaki más vinné el helyettünk ezt az üzletet.
Ukrajna katonai támogatását az SaS elsősorban üzleti szempontból támogatja?
Mindig a pénz van az első helyen, vagyis a katonai támogatást nem szabad abbahagyni.
Csak viccelek: természetesen az a legfontosabb, hogy Oroszország ne Ungvárnál kezdődjön.
Lajos P. János