Rigó Konrád: A kultúra belépője az új évtizedbe

Hadd kezdjem egy gondolati kísérlettel. Kulturális államtitkárként Pozsonyban dolgozom. Tegyük fel, az egyik ebédszünetemben az utcán felmérést készítek. A kérdés, amit a járókelőknek felteszek, a következő: „Mi a kultúra? Mit ért Ön ez alatt a szó alatt?"

Valószínűleg kis felmérésem azt eredményezné, hogy a kérdésre nem egyszerű egyértelmű választ adni. A kultúrát gyakran használjuk a művészet szinonimájaként, utalhat a képzőművészetre, a zenére és az irodalomra. Magába foglalja a tradícióinkat, tudományos, vallási, nemzeti és filozófiai világnézetünket de étkezési szokásainkat, öltözködési stílusainka is.

Tehát a kultúra mindent felölel, ami az ember és közösség szellemi és tárgyi alkotóképességén alapul. Mindent, amit létrehozunk. Így mindannyiunkat érint, és mindannyiunknak megvan benne a szerepe és a feladata.

De mi az állam szerepe? Hogy előmozdítsa és megteremtse az cselekvés lehetőségeit a kultúra minden területén, az optimális kibontakoztatás lehetőségét és a megfelelő keretrendszer megteremtését.

A magyar kultúra helyzete Szlovákiában további kérdéseket vet fel. Hogyan lehet biztosítani fejlődését? Mi kell ahhoz, hogy nyitott legyen, ugyanakkor megőrizze identitását? Miként segíthet az állam, és vajon mi magunk tudjuk-e, hogy mit szeretnénk elérni, és azt hogyan érhetjük el. A törvénybe iktatott Kisebbségi Kulturális Alap megkerülhetetlen és hatalmas eredmény, ám csak az egyik sarokköve a kulturális önrendelkezésnek. Ettől tovább kell lépni, további elemekkel kell erősíteni a nemzetiségi kultúra és művészet intézményi hálóját, hogy egy igazán működőképes rendszert alkossunk. Lássuk, mit kell tenni!

Az államnak a művészet és a közművelődés terén van dolga. Létre kell hozni a Nemzeti Kisebbségek Művészeti Központját, az ArtMinort, ami a legfontosabb művészeti nemzetiségi alkotásokat hivatott bemutatni. A másik nélkülözhetetlen intézmény pedig az ennek alapot adó, szélesebb értelemben vett kultúrával, vagyis a közművelődéssel foglalkozik. Régi vagy új alapokon, de megújult tevékenységgel.

A 20-as évek kihívásainak csak akkor tehetünk eleget, ha egyetértés születik az állam, a közösségek feladatvállalása kérdésében a kultúra területén. A fejlődés záloga a nyitottság, a kor kihívásaira való reflektálás, átgondoltság és cselekvőképesség. A kultúrán belül pedig mindez politikától mentesen kell, hogy megvalósuljon. Ez az állam, közösségek és egyének közös felelőssége. Mindannyiunk felelőssége. Sem több, sem kevesebb. Ne csak beszéljünk róla, tegyünk is érte.

Rigó Konrád, kulturális államtitkár

(PR-cikk)