Rigó Konrád: Mi tesz magyarrá Szlovákiában?

2020. február 26. - 09:35 | Régió

Szlovákiai magyarnak lenni cselekvés és nem választás. A választási kampányban nem sokat hallunk arról, hogy mit kell tennünk kulturális téren. Marginális téma – gondolják sokan.

https://parameter.sk/sites/default/files/blog/unnamed.jpg

Számomra a kultúra sokkal fontosabb holmi hangzatos választási szlogennél vagy fennkölt szövegelésnél. Szerves eleme hétköznapi életünknek. Egy régió gazdasági erejét növeli. Munkahelyeket teremt. A kreativitást ösztönzi az oktatásban. Megértésre és toleranciára tanít. Ezért tartom nélkülözhetetlennek.

Rigó Konrád vagyok. Férj, apa, közgazdász, kreatív szakember, kulturális államtitkár. Életutam a problémák és lehetőségek felismeréséről, a megoldások kereséséről és a megvalósításhoz szükséges bátorságról szól. Erre van szükség a politikában is, hogy képesek legyünk cselekedni is, ne csak beszélni!

Kulturális államtitkárként a vízióikat tettek és eredmények követték az elmúlt négy évben. Vitathatatlan előrelépések történtek – és ez igaz akkoris, hacsak a munkánk magyar nemzetiségre vetített kimenetét nézem.

Elkészítettük a regionális és nemzeti kisebbségi kultúrák fejlődését előirányzó 2030-ig szóló stratégiai anyagot. Ez az első dokumentum, amit Szlovákia kormánya nemzetiségi kultúra területén jóváhagyott. A kulturális minisztériumban 8 év után újonnan megalakítottuk a nemzeti kisebbségi osztályt. A megduplázott műemlékek felújítását támogató dotációs rendszernek köszönhetően emblematikus műemlékeinket sikerült megújítani – a Komáromi Erődöt, a galántai Esterházy kastélyt, a Füleki várat, az alsósztregovai Madách-kastélyt, a tallósi kastélyparkot, illetve számos templomunkat. Az utóbbi időszaknak köszönhetően az RTVS, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és az Ifjú Szivek állandó állami dotációja jelentősen megnőtt. Ennek köszönhetően létrejöhetett és minden nap nyitva tart a Márai Sándor Emlékkiállítás Kassán, valamint a Grendel Lajos Olvasóterem Pozsonyban. Az öt új FM frekvenciának, a digitális adásnak és a rádióban dolgozók fizetésemelésének köszönhetően jobb a Pátria helyzete, ahogy a tévében is új műsorok születtek, nőtt a műsoridő. Az Ifjú Szivek székháza pedig teljesen megújul.

Ha számba veszem, hogy emelett létrehoztuk az egyetlen törvény által garantált nemzetiségi kulturális szervezetet, a Kisebbségi Kulturális Alapot, ahol két éve többségében választott képviselők döntenek a megduplázott pénzkeretről, akkor én nagyon komoly esélyt látok magunk előtt a szebb jövőre. Az is igaz, hogy minden említett területen vannak még kihívások és újakkal is foglalkozni kell, legyen szó művészetről vagy közművelődésről. A lehetőséget viszont nem elég meglátni, élni is kell vele.

Nem gondolom, hogy identitásunk bármiféle jelzővel megbélyegezhető. Egy illúzió, ha definiálni akarjuk, hogy mi a magyar vagy ki a jó magyar.

Döntéseink, cselekvéseink és eredményeink számítanak, nem a hangzatos szavak. Nyitottságunk, európaiságunk, több kultúrában való jártasságunk és jövő felé fordulásunk a meghatározó érték.

Másként beszélünk Gömörben, mint Csallóközben. Más problémákkal küzd a királyhelmeci, mással a komáromi. Szlovákiában magyarok, Magyarországon (cseh)szlovákok vagyunk. A sokszínűség és rétegzettség a realitásunk - ami összeköt bennünket, hogy szlovákiai magyarok vagyunk. Dobban a szívünk a himnusz hallatán, és tudjuk, hogy a sztrapacska káposztával készül, nem juhtúróval. Ismerjük Grendel Lajost, ha akarjuk, csehül nézzük Menzel filmjeit, és megértjük Tamási Áron Ábeljét. A szlovákiai magyar tudja, hogy a gyűlöletkeltés és a kirekesztés nem járható út. Számunkra világos, hogy Európa ellen nem lehet harcolni, mert Európa mi vagyunk. Ez mind szlovákiai és magyar.

A kultúra tesz emberré, ahogy a kultúra tesz magyarrá is. Szlovákiában is. Nélkülözhetetlen. Ezért fogok dolgozni a jövőben is.

Ehhez azonban az Ön támogatására van szükségem. Szavazzon rám február 29-én, hogy ez így legyen!

Rigó Konrád, kulturális államtitkár

(PR-cikk)