Rigó: a regionális politikusok többet is foglalkozhatnának a kisebbségi kultúrával
A nemzetiségi kisebbségek kultúrájának fejlesztésére irányuló stratégia kidolgozásáról, valamint a Csemadok és a Fórum Intézet helyzetéről beszélt a Pátria Rádióban a kulturális minisztérium hidas államtitkára. Rigó Konrád szerint üdvös lenne, ha a parlament el tudna fogadni egy kisebbségekről szóló törvényt, ami a bennünket érintő szakpolitikák alapdefinícióit meghatározná. Annak meg sokkal jobban örülne, ha a magyarországi támogatások átláthatóbbak lennének.
2016-ban, amikor a Híd belépett a kormányba, egyetlen komoly kultúrpolitikai célkitűzése volt, mégpedi a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) létrehozása. Ezt a feladatot rögtön az első évben sikerült elérni, ami Rigó szerint azt jelenti, hogy biztosított az államtól független kultúra finanszírozása, és az alap autonóm módon működik.
Az államtitkár úgy véli, itt nem ér véget az állam feladata. Létezik "az a kulturális közeg, amit az államnak valamilyen szinten biztosítania kell", ez a szaktárca által kidolgozandó stratégia erről az oldalról szól. Konkrétan: mi az a hálózat, amit a központi államigazgatásnak állami, regionális vagy helyi szinten biztosítania kell, hogy a kulturális sokszínűségnek megteremtődjenek a feltételeit. Ez a nagyszabású dokumentum meghatározná az állam feladatait, hogy az összes kisebbségi kultúra fejlődhessen. Bízik benne, hogy a felvázolt, kidolgozott feladatokat a kormány márciusban elfogadja és aztán megvalósítja.
Az ilyen - a regionális és kisebbségi kultúrák fejlődését előirányzó - stratégiai anyag, ami több szakmai csoport bevonásával készül, Szlovákiában példátlan vállalkozás. Ennek folyamán tisztázásra szorulnak az alapfogalmak, ugyanakkor szükséges határozni az intézményi és a jogi kereteket.
Ami az intézményi háttéret illeti, Rigó elmondta: vannak profi színházaink, közművelődési intézményeink, múzeumaink, és ezen kívül létezik még a civil szektor - amelyik az államtól átvállal bizonyos kulturális feladatokat. "Ezt a harmadik pillért oldottuk meg a KKA-val." - jegyezte meg az államtitkár. Az első kettővel meg most foglalkoznunk a stratégiánk kapcsán. Ezzel összefüggésben a hidas szakpolitikus rámutatott, örülne, ha el tudnának fogadtatni egy kisebbségekről szóló törvényt, ami az alapdefiníciókat határozná meg.
Mivel a mi esetünkben teljes spektrumú kultúráról beszélünk, a feladatunk meghatározni, milyen intézményeket kell fenntartanunk, hiszen "az állam feladata a létezésük biztosítása".
Ennek kapcsán Rigó szólt a Csemadokról is, amelyik szerinte egy fontos szerepet betöltő közművelődési intézmény, de "1996-ban szerencsétlen módon elvágták az állami általános finanszírozástól". Hozzátette, "lehet, hogy 2018-ban nem arról kell gondolkodnunk, hogy a Csemadok visszatérjen az állami finaszírozási keretek közé, hanem most abban a helyzetben vagyunk, hogy megnézzük, mire van szükség", és olyan intézményeket hozzunk létre, ami a kultúránk fejlődését eredményezi.
A politikus kifejtette, az elmúlt 20 évben vissza lehett volna építeni a közművelődési hálózatot minden megyében, hiszen a területi önkormányzatoknak joga van létrehozni ilyen intézeteket, és a regionális politikusoknak oda kell hatniuk, hogy ezek foglalkozzanak a kisebbségi kultúrával is. Nem arról kell beszélni, hogy milyen borzasztó állapotban van például a Csemadok, hanem arról, hogy vannak olyan intézmények, amelyek ezt a feladatot el tudják látni, de azt a regionális politikusoknak kell elvégeztetniük. Arról nem beszélve, hogy akinek futja az erejéből, az él a lehetőséggel, mert a megye specializált nemzetiségi közművelődési intézményeket is létrehozhat.
Ami a Fórum Intézet illeti, annak képviselőivel az államtitkár két éve folytatott megbeszéléseket, hogyan lehetne az intézetet bevonni az állandó támogatási rendszerbe. Ám mivel az állam berkeibe való bevonás bizonyos kontrollmechanizmussal jár, erre a Fórum nem reagált pozitívan, ők inkább a függetlenségük megtartása mellett döntöttek, és pályázati forrásokra összpontosítanak. "Nem értem ezt a hozzáállást, például az Ifjú Szíveknél működik az", hogy a táncszínház a minisztériumhoz tartozik, de senki nem szól bele a munkájukba.
Rigó Konrád szólt a magyarországi kulturális támogatásokról is. "Erre úgy tekintünk, mint egy kellemes plusz, ennek örülünk, de sokkal jobban örülnénk, ha ez transzparens lenne, és nem politikai alapon ítélnék oda", hanem egy független testület hozná meg a döntéseket, mint például a már említett KKA esetében.
Ez lenne a megfelelő út, de nem tisztem akárcsak megítélni a magyar rendszer mechanizmusát -jegyezte meg a szaktárca államtitkára. Visszakanyarodva a minisztériumban az általa kidolgozandó stratégiához, a magyar partnerekkel az utóbbi időben is beszélt, és jelezte nekik, hogy hozzászólhatnak a a kidolgozás alatt álló anyaghoz, amely nézőpontot igyekeznek figyelembe venni. Mi úgy tekintünk a szlovákiai magyar kultúrára, mint ami része az egyetemes magyar kultúrának, ezért érdekel a magyarországi partnerek véleménye is - szögezte le a kultuszminisztérium vezető politikusa.
(para)
