Róla nevezik el az új európai marsjárót

Rosalind Franklinről, a DNS-molekula megfejtésében úttörő munkát végző kutatónőről nevezik el az európai marsjárót, amely jövőre indul útnak a vörös bolygóra. 

Róla nevezik el az új európai marsjárót
Fotó: ESA

Tim Peake amerikai asztronauta közölte a Mars első európai roverének nevét csütörtökön a Londontól északra lévő Airbus gyárban, ahol a műszer készült. 

A Cambridge-ben diplomát szerzett Franklin "segített nekünk megérteni a földi életet és most az ő névrokona ugyanezt fogja tenni a Marson" - mondta Chris Skidmore brit tudományos miniszter a marsjáró "keresztelőjén". 

A briliáns munkát végző, bár sokáig el nem ismert, 20. századi brit tudós nevét egy nyilvános szavazással választották ki, amelyben mintegy 36 ezren vettek részt. 

"Ugyanúgy, ahogy Rosalind Franklin számos akadályt legyőzött karrierje során, remélem, Rosalind, a marsjáró is állhatatosan kitart ebben az izgalmas kalandban, inspirálva a jövő női tudósainak és mérnökeinek generációit"

- emelte ki Skidmore. 

Rosalind Franklin kutatásait felhasználták a DNS szerkezetéről alkotott 1953-as hipotézis felállításához. A kutatónő 1958-ban, 37 éves korában rákban meghalt. Négy évvel később Maurice Wilkins, James Watson és Francis Crick Nobel-díjat kapott az elméletért, köszönőbeszédükben azonban meg sem említették Franklint. A kutatáshoz való jelentős hozzájárulását a tudományos könyvekben egészen az 1990-es évekig nem vették figyelembe. 

Az új marsjáró a tervek szerint 2021-ben száll le a Marson az ExoMars program keretében. Ez az Európai Űrügynökség (ESO) és az orosz Roszkoszmosz közös projektje. 

A hatkerekű jármű "az élet nyomati keresi a Földön túl" - mondta David Parker, az ESA tudósa. Két méter mélyre fog lefúrni a bolygó felszínén, hogy mintákat vegyen a talajból és elemezze azt. 

Napelemek használatával és optikai szenzorok segítségével fogja bejárni a kijelölt terepet. A tudósok közlése szerint bizonyos szintű "intelligenciával" fog rendelkezni, amely révén egyes alapvető döntéseket önállóan hozhat meg. 

A rovernek még egy sor komoly teszten kell átesnie, hogy a szakértők biztosra vehessék, hogy túléli a szélsőséges hőmérsékleti viszonyokat és rezgéseket, melyeket el kell tűrnie a több mint 55 millió kilométeres út során.

(MTI)