A roma világnapra a roma keretstratégiával kedveskedett a kormány a mintegy 417 ezer szegregált romának
Mintegy 417 ezer, többé-kevésbé szegregáltan élő románka próbál majd segíteni a kormány által a héten elfogadott roma keretstratégia 2030. A dokumentum a 2011 és 2020 között érvényes elődjét váltja fel, de azt sem sikerült teljes mértékben megvalósítani. A pénzt még hozzá kell rendelni, ami nem lesz könnyű feladat.
A kormány szerdán fogadta el a „Roma egyenlőség, inklúzió és participáció stratégiája 2030-ig” keretstratégiát, ami elsősorban a marginalizált közösségekben élő mintegy 417 ezer roma helyzetén kíván segíteni. A dokumentum az oktatás, a lakhatás, a foglalkoztatás, az egészség és a romákkal szembeni rasszizmus elleni küzdelem területén tartalmaz javaslatokat a romák helyzetének javítására.
„A kormányaink ezt a problémát sokáig nem kezelték. A romák közül sokan olyan szegénységben élnek, amilyet senkinek sem kívánunk, például élet ivóvíz nélkül” – mondta Eduard Heger kormányfő
a csütörtöki Roma világnap alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Szerinte azonos startvonalat kell biztosítani a romáknak is, ehhez kell az oktatás, a foglalkoztatás és a jobb lakhatási körülmények.
A pénzt az uniótól várja a kabinet
Andrea Bučková romaügyi kormánybiztos szerint a dokumentum a kormány által vállalt kötelezettség, amely meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek a romák egyenjogúsága és társadalomba való beilleszkedése érdekében valósít majd meg a kabinet. „A stratégia elfogadása az egyik alapfeltétele az Európai Unió implementációs mechanizmusának előkészítése során” – tájékoztatott Andrea Bučková. – Bízom benne, hogy a kormány a stratégia elfogadása azt jelenti, hogy a kormány valóban foglalkozni akar ezzel a problémával.”
Vagyis a stratégia megvalósításához szükséges pénz legnagyobb részét uniós támogatásokból akarja majd előteremteni a kormány. A stratégia a korábbi időszakhoz képest Bučková szerint egy nagyon fontos területtel egészült ki, ez a romákkal szembeni rasszizmus elleni küzdelem.
Čaputová: Az oktatásba kell befektetni
Csütörtökön Zuzana Čaputová köztársasági elnök is a roma kisebbség képviselőivel találkozott. Kiemelte, hogy a szegregált roma közösség helyzetének a javítására jut pénz az Európai Unió Újjáépítési Alapjából is. A kormány már elfogadta a felhasználási tervet, ami alapján el akarja költeni a következő években Szlovákia számára fenntartott több mint 6 milliárd eurót. Čaputová szerint fontos, hogy a kormány az oktatásra összpontosít.
„A műveltségbe való befektetés nemcsak a roma közösség jövőjét segíti, hanem az egész országét” – jelentette ki a köztársasági elnök.
A stratégia csak az első lépés
A keretstratégia 2030 elfogadása fontos eredmény Ravasz Ábel (Híd) korábbi romaügyi biztos, a Bél Mátyás Intézet elnöke szerint is. „Ez az integrációs vagy inklúziós keretstratégia, ami az Európai Uniónak az egyik követelése a tagországok irányába” – magyarázta a Paraméternek Ravasz.
Úgy véli azonban, hogy ez még csak az első lépés. „ A stratégia után el kell fogadni az úgynevezett akcióterveket, amely 2-3-4 éves időszakban definiálja azokat a konkrét lépéseket, amiket meg kell tenni az egyes kormányzati szerveknek azért, hogy meg tudják valósítani a keretstratégia célkitűzéseit” – magyarázta Ravasz.
Vannak mérhető célok
A keretstratégia ugyanis nem rendel forrásokat az egyes területekhez, nem mondja meg, hogy mihez mennyi pénz kell, és azt honnét fogják előteremteni, milyen határidővel. Ravasz szerint azonban határozott előrelépés az előző 2020-ig tartó stratégiával szemben, hogy mérhető célokat tűz ki.
Az oktatás területén például a 2018-as 25 százalékról 75 százalékra akarja növelni 2030-ra az óvodába járó roma gyerekek arányát, az iskolát elhagyók arányát pedig a jelenlegi 72-ről megfelezné, 36 százalékra csökkentené.
Nagyon vegyes kép
Ravasz nem hiszi, hogy a most elfogadott stratégia maradéktalanul teljesül, de szerinte az előző tízéves stratégiát sem sikerült teljes mértékben megvalósítani. „10 éve, egy nagyon más környezetben született az előző keretstratégia, abban nem szerepeltek mérhető indikátorok sem, így legfeljebb az akcióterveknek az indikátorairól tudunk beszélni. Ez nagyon vegyes képet ad, vannak megvalósult célok, vannak olyan célok, amik részben valósultak meg, és nagyon sok minden egyáltalán nem valósult meg” – mondta Ravasz.
A célok tökéletes megvalósításánál fontosabbnak tartja, hogy a stratégia irányt szab az állami hivataloknak.
„A stratégia arra jó, hogy sorvezetőként mutatja az állami szerveknek, hogy egyáltalán milyen irányba kéne menniük, és leblokkolja a beszélgetést azokról az úgynevezett »zseniális ötletekről«,
amik a stratégiával szemben próbálnák a helyzetet rendezni, mint a például a bentlakásos iskolák, ami rendszeresen felbukkanó ötlet a roma gyerekek helyzetének javításához” – magyarázta Ravasz.
Túl hangsúlyos a rasszizmus elleni küzdelem
Amit hibának tart, hogy az öt legfontosabb cél közé beemelték a romákkal szembeni rasszizmus elleni küzdelmet, „Ez természetesen a korábbi stratégiában is benne volt, de nem ilyen hangsúlyosan. Attól tartok, hogy ez kerül majd a fókuszba az anyagi dolgok, a megfogható, a kézzelfogható fejlesztés helyett” – véli Ravasz.
Deszegregáció vagy rasszizmus elleni harc?
Az előző stratégiának az egyik sarokeleme a deszegregációs elv volt. Ez Ravasz szerint azt jelentette, hogy településeknek, ha fejlesztésekbe akartak fogni, jelezniük kellett, hogy milyen szempontból segíti ez a kirekesztett roma közösség deszegregációját. „Most, ha minden igaz, akkor az új stratégia a deszegregáció helyett a rasszizmus elleni harcot fogja a középpontba helyezni, és
úgy néz ki, hogy az egyes településeknek ilyen rasszizmusellenes akcióterveket kell majd elfogadni ahhoz, hogy támogatásokhoz jussanak” – magyarázta .
Úgy véli, ez a községek szempontjából, akikre a megvalósítás majd sok esetben hárul, sokkal nehezebb feladatot jelent.
Erős a romaellenesség a szlovák társadalomban
Andre Bučková romaügyi biztos szerint azonban erre szükség van. „Szlovákia lakosságának az unió lakosságát tekintve az egyik legerősebb a romaellenes attitűdje” – állítja a kormányhivatal. – Sok felmérés mutatja, hogy a kisebbségek diszkriminálását a társadalom nagy mértékben tolerálja.
Nagyon súlyos probléma, hogy a diszkriminációs, sőt a romák elleni nyílt erőszak a közhatalom intézményeire – például a helyi vagy városi önkormányzatok, a rendőrség – is jellemző.”
Bučková úgy véli, hogy a romákkal szembeni rasszizmus elleni küzdelem azért is fontos, mert a rasszista megnyilvánulásokat nemcsak a szegregált közösségekben élők tapasztalják meg, hanem mindenki, aki romának néz ki, még a külföldiek is, tekintet nélkül a társadalmi státuszukra.
- lpj -
