A romák foglalkoztatottsága messze elmarad a többségi lakosságétól

Az elemzők szerint ennek oka részben az alacsony képzettségben és az iskolákban elért gyenge eredményekben keresendő, de a munkaügyi hivatalok sem fejtenek ki kellő igyekezetet a romák elhelyezkedésének támogatása terén. Mindez a Roma Közösségek Atlasza adatelemzéseiből, valamint egyedi adminisztratív adatokból derül ki. A Pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézetnek (IFP) ezért meggyőződése, hogy elengedhetetlen a roma integráció politikájának erősítése a munkaerőpiacon és az oktatásban.

2004 és 2017 között a romák foglalkoztatottsági rátája a többségi lakosságénak nagyjából mindössze az egy harmadát érte el. 2017-ben, amikor pozitívan alakult a helyzet a munkaerőpiacon, a romák foglalkoztatottsági rátája csaknem 21%-ra emelkedett. Továbbra is messze elmarad azonban a többségi lakosságétól, nemcsak országos, hanem községi szinten is.

A romák esetében a foglalkoztatást tekintve jelentős az eltérés a nemek között is. A nők foglalkoztatottsági rátája 16%, míg a férfiaké 26% körül mozog. Az elemzés szerint ez elsősorban a roma háztartásokra jellemző, hagyományos feladatelosztással magyarázható. A nők feladata legtöbbször a házimunka és a gyereknevelés.

Az elemzők szerint nemcsak az alacsony képzettség, vagy a nem megfelelő készségek jelentenek problémát, hanem a romák iskolarendszerben elért gyenge eredményei is. „Kijelenthetjük, hogy a szegényes háztartási közeg, melyben az alacsony végzettségű szülők dominálnak, jelentős mértékben befolyásolja a gyerekek tanulmányi eredményeit” – állapította meg Slavomír Hidas, az IFP munkatársa.

Magának a szegénységnek is negatív hatása van a szociálisan hátrányos helyzetű roma gyerekek tanulmányi eredményeire. Ezeknek a gyerekeknek csaknem a fele olyan háztartásban él, amely anyagi szükséghelyzetben nyújtott segélyekből tartja fenn magát. Jelentős hiányosságok vannak a roma gyerekek iskola-előkészítő oktatását tekintve is, ami szintén kihatással van a tanulmányi eredményeikre.

A roma gyerekek általában korán és rossz eredményekkel lépnek ki az iskolából. Az alapiskolás diákok országos tesztelésén az 5. és a 9. osztályban a roma diákok általában fele olyan jól teljesítenek, mint többségi társaik. A roma tanulók mintegy fele el sem jut a 9. osztályig, mivel többször ismételnek osztályt, 16 évesen pedig befejezik a kötelező iskolalátogatást. A 17-18 éves roma fiatalok közül csak minden második tanul középiskolában. Ebből következik az alacsony foglalkoztatottság a felnőtt lakosság körében.

Az elemzés arra is rámutatott, hogy a romák elhelyezkedésének támogatása továbbra is alacsony szintű, illetve nem eléggé hatékony. „A jelentősen magasabb munkanélküliség ellenére a munkaügyi hivatalokban regisztrált roma álláskeresőket csak feleakkora arányban vonják be az aktív munkaerő-piaci intézkedésekbe (AOTP), mint a többségi lakosokat“ – áll az elemzésben. 2016-ban például csak az álláskereső romák 8%-át vonták be.

A munkanélküli romák leggyakrabban a közfoglalkoztatási program által nyernek támogatást, amely azonban nem eléggé hatékony. Az állástalan romák mintegy 40%-a végzett tavaly ún. foglalkoztatásösztönző munkát a községekben vagy a megye alkalmazásában. Ez a fajta tevékenység azonban nem nyújt lehetőséget a fontosabb készségek elsajátítására vagy fejlesztésére, és nem növeli az álláskereső esélyeit a munkerőpiacon – figyelmeztetnek az elemzők.

(TASR)