Románia öt év múlva csatlakozna az euróövezethez

2017. augusztus 28. - 12:47 | Külföld

Románia, az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő tagállama 2022-ben csatlakozhat az euróövezethez, mihelyt elkezd emelkedni legszegényebb polgárainak jövedelme - jelentette ki a román külügyminiszter egy hétfőn megjelent lapnyilatkozatban.

Románia öt év múlva csatlakozna az euróövezethez
Bukarest belvárosa (forrás: wikipédia)

Teodor Melescanu a Rzeczpospolita című lengyel újságnak elmondta, hogy Románia már most teljesíti a tagság összes hivatalos követelményét, "így akár holnap" csatlakozhatna az euróövezethez. A kormány azonban attól tart, hogy ez kedvezőtlen következményekkel járna a legszegényebbek, a nyugdíjasok jövedelmeire.

"Úgy gondolom, hogy öt év múlva, 2022-ben vezetjük be az eurót" - mondta a román diplomácia irányítója.

Az euróövezetben jelenleg az Európai Unió 19 tagállama vesz részt. Legutóbb, 2015-ben Litvánia csatlakozott a blokkhoz.

A 21,4 milliós lélekszámú Románia gazdasága idén várhatóan 5,5-5,6 százalékkal növekszik - mondta Melescanu.

Az idei második negyedévben a román gazdaság teljesítménye 5,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, negyedéves összevetésben a hazai össztermék (GDP) 1,6 százalékkal bővült, az első fél évben pedig 5,8 százalékos növekedést mértek éves szinten.

Az alapkamat tavaly május óta 1,75 százalékon, történelmi mélyponton áll, a tavalyi év végén az államadósság GDP-arányosan 37,8 százalékot tett ki, az államháztartás hiánya pedig a GDP 2,41 százalékára rúgott. Júliusban a fogyasztói árak 1,4 százalékkal emelkedtek éves szinten, szemben a tavaly júliusban mért - egyben éves mélypontot is jelentő - 0,8 százalékos csökkenéssel.

Románia mindazonáltal továbbra is az unió egyik legszegényebb országa: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 59 százalékára rúgott tavaly, amivel az utolsó előtti helyre került, holtversenyben Horvátországgal. Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján Bulgária és Horvátország mögött a harmadik legrosszabb eredményt érte el az uniós átlag 59 százalékával. Összehasonlításképpen: Magyarország 63, Szlovákia 77 százalékon áll.

MTI