Slotáék továbbra sem állíthatnak szobrokat, ott ahol akarnak

2009. február 18. - 17:18 | Belföld
A szlovákiai települések önkormányzatai a jövőben is maguk dönthetnek arról, hogy milyen szobrokat, emlékműveket vagy emléktáblákat állítanak fel a fennhatóságuk alá tartozó közterületeken.

A pozsonyi parlament szerdán elutasította az SNS törvényjavaslatát, amely korlátozta volna az önkormányzatok ezen jogait - közölte a TASR szlovák hírügynökség.

Javaslatukat a nacionalisták azzal indokolták: Szlovákia magyarok lakta településeinek önkormányzatai több esetben is megakadályozták, hogy jelentős szlovák történelmi személyiségek kapjanak köztéri szobrokat vagy emléktáblákat területükön. Az önkormányzatok viszont azzal érveltek, hogy ezeknek semmi közük sincs az adott városhoz vagy faluhoz.

Az SNS szerint ez a helyzet elfogadhatatlan, ezért javasolták, hogy a döntés jogát vegyék ki az önkormányzatok kezéből, s adják át a kulturális tárcának.

Az ellenzék és a koalíció többsége végül is az SNS törvényjavaslatát, - amely alatt Ján Slota és Anna Belousovová pártelnök, illetve első alelnök neve is megtalálható volt - elutasította. Érdekes, hogy a javaslatot a Vladimir Mečiar vezette Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom ĽS-HZDS képviselőcsoportjának minden tagja is elutasította.

Az SNS a múlt héten például élesen bírálta a komáromi önkormányzatot, hogy Szent István magyar király szobrának nagyon gyorsan közteret talált, míg Európa védőszentjei, Cirill és Metód szoborcsoportjának esetében erre évek óta képtelen.

"Hamis és cinikus Komárom vezetésének döntése, hogy a Szlovák Köztársaság területén előnyben részesítette egy magyar király szobrát, miközben hosszú ideje nem képes méltóbb helyet találni a szláv hittérítők, Európa patrónusai, Szent Cirill és Metód szoborcsoportja számára" - jelentette ki Anna Belousovová Pozsonyban. Felhívta Komárom vezetőit, "vegyék figyelembe, hogy milyen ország területén vannak", és mihamarabb találjanak méltó közteret a Cirill és Metód-szoborcsoportnak is.

A szláv hittérítők szobrait a Matica Slovenská egyesület készíttette, s Komárom egyik központi terén szerette volna elhelyezni. Az önkormányzat ezt azonban nem engedélyezte. Indoklásul azt hozta fel, hogy nem létezik semmiféle történelmi dokumentum arra nézve, hogy a hittérítők valaha is megfordultak volna a város területén vagy környékén. A szoborcsoportot végül is a Matica Slovenská székházának bejárata fölötti balkonon állították fel, mert ehhez nem kellett a város engedélye.

A döntő részben magyarok lakta Pered (Vágsellyei járás) nevét a II. világháború után hivatalosan Tešedíkovóra változtatták, Tessedik Sámuelre hivatkozva. Tessediket a szlovák történetírás szlováknak tartja. A Matica Slovenská néhány éve szobrot akart neki emelni Pereden. A település önkormányzata azonban ezt elutasította. Azt állítják: Tessediknek és Perednek a falunév erőszakos megváltoztatásán kívül semmi köze sincs egymáshoz.

Belousovová a TASR-nak nyilatkozta ismételten azt állította, hogy "ez az állapot tarthatatlan".

mti/para