Fico támogatja a NATO afganisztáni szerepvállalását

Rasmussen a NATO-tagországok védelmi minisztereinek csütörtök este kezdődő kétnapos pozsonyi informális találkozója alkalmával tartózkodik Szlovákiában. A főtitkárt a nap folyamán fogadta Robert Fico szlovák miniszterelnök és Ivan Gašparovič államfő.

Fico a találkozó után kijelentette: amíg ő áll a szlovák kormány élén, Pozsony soha nem fog egyetérteni azzal, hogy az amerikai rakétapajzs bármiféle elemét Szlovákia területén helyezzék el.

"Üdvözlöm az amerikai kormány terveinek megváltozását, de szeretném hivatalosan leszögezni: amíg én vagyok a Szlovák Köztársaság kormányfője, soha nem fogok egyetérteni azzal, hogy a rakétavédelmi pajzs bármiféle elemét Szlovákia területén helyezzék el" - mondta újságírók előtt Fico. A kormányfő a Fehér Ház azon döntésére reagált, amelyben az USA lemondott a rakétapajzs Csehországba és Lengyelországba tervezett elemeinek telepítéséről.

Fico megerősítette: Szlovákia továbbra is aktívan részt vesz a NATO afganisztáni missziójában.

Rasmussen úgy vélekedett: ha a NATO hátat fordítana Afganisztánnak, akkor az ország "újra az al-Kaida gyakorlóterévé változna". Ennek következtében bizonytalan helyzet alakulna ki egész Közép-Ázsiában, s "csak idő kérdése lenne, hogy ezt Európában is megérezzük". A főtitkár aláhúzta: "A terrorizmus ma már globális probléma".

A NATO főtitkára beszédében aktívabb afganisztáni szerepvállalásra ösztönözte a szervezet tagállamait az afgán rendőrök és katonák kiképzésében, mert szerinte a jól képzett afgán biztonsági erő az alapfeltétele annak, hogy az ország ellenőrzését átadhassák a hazaiaknak. Rasmussen beszédében érintette a NATO új stratégiai koncepcióját is, amelyet a közeljövőben kellene elfogadni. Hangsúlyozta: meg kell határozni a legfontosabb feladatokat, és meg kell találni a megvalósításukhoz szükséges pénzforrásokat.

"Az új stratégiai koncepció felvázolja a NATO új arculatát a változó biztonsági környezetben, s biztos alapot teremt a jövőbeni tevékenységhez" - szögezte le a NATO főtitkára.

Ivan Gašparovič köztársasági elnök saját elmondása szerint kényelmetlen kérdéseket is feltett Anders Fogh Rasmussennek.

„Megkérdeztem tőle, hogy miért nincs szlovák az új NATO stratégiát kidolgozó csoportban?”- mondta el a köztársasági elnök. A NATO főtitkár válaszából megtudhatta, hogy Rasmussen szerint nem az a fontos, ki a bizottság tagja, hiszen a beterjesztést követően ő személyesen is amellett lesz, hogy mindenki bekapcsolódhasson a tervezet vitájába.

Ivan Gašparovič egyébként nem tett volna a kormányfő rakétavédelmi rendszerek elutasítására vonatkozó kijelentéséhez hasonlót, hiszen sohasem lehet tudni, milyen helyzetre kerül sor. „Lehet, hogy eljön az idő, amikor Szlovákiának vagy a szomszédainak szüksége lesz ilyen védelemre.”- mondta a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy ebbe az esetben valószínűleg a kormányfő is változtatna álláspontján.

Rasmussen a Gašparovičcsal folytatott konzultáció utáni sajtótájékoztatón felvázolta a NATO-Oroszország stratégiai partnerség vízióját. Három témát jelölt meg a lehetséges együttműködési területként. Ezek a biztonsági fenyegetések – példaként Afganisztánt említette. Másodikként a terrorizmust, harmadikként pedig a tömegpusztító fegyvereket, leginkább az atomfegyvereket említette Anders Fogh Rasmussenn NATO főtitkár.

- mti/sita/para -