Slotáék a „nagymagyar sovinizmus“ miatt riasztják külföldi elvtársaikat
"Megvitatjuk az együttműködés lehetőségét a nagymagyar sovinizmus terjeszkedése ellen" - jelentette ki Ján Slota, az SNS elnöke csütörtöki pozsonyi sajtóértekezletén. Szerinte ez a helyzet már a "neonácizmushoz és a neofasizmushoz hasonlítható".
Hozzátette, hogy nem a Magyar Gárdáról, nem a nyilasokról van szó.
"A Jobbik és a Fidesz politikai pártokról beszélek, amelyeknek nagy esélyük van a győzelemre a parlamenti választáson" - húzta alá a szlovák koalíciós politikus. "Ebből a szempontból úgy gondolom, helyénvaló, hogy véleményt cseréljünk a lehetséges együttműködésről a szerbekkel, a románokkal és az ukránokkal a nagymagyar sovinizmus ezen terjeszkedése ellen" - jegyezte meg.
Kérdésre válaszolva leszögezte: "Európa számára ma a legnagyobb veszélyt a nagymagyar sovinizmus jelenti."
Az SNS elnöksége csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy a parlamentben egyebek között javasolni fogja a büntetőtörvénykönyv országvédelmi, nemzetbiztonsági cikkelyeinek módosítását, a szeptemberben életbe lépett államnyelvtörvény módosítását és a községek jogköreiről szóló törvény módosítását.
Korábban az SNS önálló nemzetbiztonsági törvény benyújtásáról beszélt. Slota nem indokolta meg, hogy miért változtattak az elképzelésen, de megjegyezte: "jobb egy módosítás, mint egy új törvény".
A kezdeményezés lényege, hogy a jövőben szigorítanák a büntetést mindazokban az esetekben, amikor bárki megtámadja Szlovákia területi épségét, szuverenitását, védelmi képességét, vagy megkérdőjelezi az I. és a II. világháború utáni békeszerződéseket, a fennálló országhatárokat. Büntethető lenne az olyan államalakulatok népszerűsítése is, amelyek elnyomták a szlovákokat. Daniel Hudák, az igazságügyi minisztérium államtitkára szerint ugyancsak büntethető lenne a Benes-dekrétumok megkérdőjelezése is. Mindezekért a "vétkes" akár öt év börtönt is kaphatna. Amennyiben mindez szervezetten történne, a büntetés még magasabb lehetne.
Az SNS hasonló régebbi kezdeményezését a koalíciós partnerek elutasították. Slota beismerte: újabb kezdeményezésüket koalíciós partnereikkel előzetesen nem egyeztették.
Arra válaszolva, milyen konkrét esetekben lehetne ezt a törvényt alkalmazni, Slota egyebek között elmondta: ha egy szlovák állampolgár belépne a Magyar Gárdába, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomba; ha valaki a magyar hírszerzésnek dolgozna; azon szlovákiai magyar képviselők és politikusok esetében, akik Budapest utasításait teljesítik.
Leszögezte: a szlovákiai magyar pártok célja a politikai autonómia megszerzése, majd népszavazás kiírása, amelynek eredménye alapján Dél-Szlovákiát Magyarországhoz lehetne csatolni.
A sajtótájékoztatón a politikus ismét kifejtette: míg Magyarország fegyverkezik, addig Szlovákia védelmi képességei egyre rosszabbak. Ez a helyzet az "irredentista erők, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd tevékenységére való tekintettel nagyon veszélyes Szlovákia számára".
Az államnyelvtörvénnyel kapcsolatos javaslat arra irányul, hogy a közfeliratok mindenütt elsősorban szlovák nyelvűek legyenek. Anna Belousovová, az SNS első alelnöke rossz példaként Pozsonyt hozta fel, ahol szerinte az üzletek, vendéglők nevei és számos más közfelirat angol nyelvű, amit elfogadhatatlannak tart.
A községek jogköreiről szóló törvénymódosítási kezdeményezés célja lényegében az, hogy a köztereken felállítandó szobrokról, emlékművekről ne az önkormányzatok dönthessenek, hanem az állam. Belousovová nem is titkolta, hogy a probléma elsősorban a dél-szlovákiai magyar többségű önkormányzatok ellen irányul. Azt, hogy a révkomáromi önkormányzat nem engedélyezte Cirill és Metód szláv hittérítők szobrának köztéri elhelyezését, Belousovová Szlovákia "szembeköpésének" minősítette. Élesen bírálta Pozsony óvárosának önkormányzatát is, amiért engedélyt adott Tomás Masaryk, az első csehszlovák államfő szobrának felállítására, holott Masaryk "nem ismerte el nemzetnek a szlovákokat".
Slota a sajtótájékoztatóm bejelentette: az SNS a júniusi parlamenti választáson önállóan indul.
mit/para
