A nemzeti kisebbségi jogok átfogó rendezését indítványozza az SzMK

A szlovákiai magyar civil szervezeteket tömörítő kerekasztal koordinációs bizottsága kedden részletes és konkrét állásfoglalást tett közzé arról, hogy szerinte mi a teendő azután, hogy életbe lépett a módosított államnyelvtörvény.

"Állásfoglalásunkat megküldjük a kormánynak, konkrétan a kisebbségi ügyekben illetékes miniszterelnök-helyettes hivatalának, a kulturális minisztériumnak és a külügyminisztériumnak" - tájékoztatott Petőcz Kálmán, a kerekasztal szóvivője. Leszögezte: a kerekasztal a témával kapcsolatban tárgyalásokat fog kezdeményezni mind az illetékes kormányzati- és állami szervekkel, hivatalokkal, mind a szlovákiai nemzeti kisebbségek képviselőivel.

A kerekasztal azt javasolja a szlovák kormánynak, hogy az elkövetkező egy-másfél év távlatában "dolgozzon ki átfogó törvényt a nemzeti kisebbségek jogállásáról és védelméről (nemzetiségi törvény), valamint átfogó törvényt a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról. A nyelvhasználatot szabályozó rendelkezések a nemzetiségi törvény részét is képezhetik. Amennyiben két törvényben lennének összegezve a számbeli kisebbségben élő őshonos közösségek jogai, ezeknek szervesen kell egymáshoz illeszkedniük és ugyanazokat az alapelvekhez kell igazodniuk".  Az indítvány részletesen felsorolja, mi mindent kellene a nemzetiségi törvénynek tartalmaznia, s hogy "előkészítése során a kormány egyeztessen az Európa Tanács, az EBESZ és az EU intézményeivel".

Ugyanakkor az SZMK arra kéri a kormányt, hogy "az államnyelvtörvény szankciókról szóló rendelkezését függesszék fel mindaddig, amíg a szóban forgó új kisebbségi nyelvhasználati törvényt el nem fogadják. Az államnyelvtörvény jelenlegi formájában diszkriminatív: alapfilozófiájának következményeként elsősorban a kisebbségek tagjai, tehát a lakosságnak csak egy része szankcionálható."

"Legkésőbb a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása kapcsán - de inkább a legkorábbi lehetséges időpontban - a kormányzat módosítsa az államnyelvtörvény mindazon rendelkezéseit, amelyek indokolatlanul beavatkoznak a magánszférába, az üzleti szférába, a nemzeti kisebbségekhez tartozó vagy másnyelvű személyek, szervezetek belső életébe, más nyelvek szabályaiba, s amelyeknek humanitárius szempontból negatív következményei vannak" - olvasható az állásfoglalásban.

"Elvárjuk, hogy a hatóságok és a vezető politikusok világosan és egyértelműen jelezzék a közvéleménynek, a közalkalmazottaknak, a médiáknak, valamint a szolgáltatóknak, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a törvényes keretek között szabadon használhatják nyelvüket a magánéletben és a nyilvánosság előtt is. A nyelvi alapon történő, egyre gyakrabban előforduló szolgáltatásmegtagadást és diszkriminációt ítéljék el minden esetben egyértelműen, ne csak akkor, amikor szlovák nemzetiségű személyről van szó" - zárja állásfoglalását a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala.

MTI/para