Hatástalanítják a nyelvtörvényt, bírságolni csak kivételes esetekben lehet

Bugár Béla a nyelvtörvény módosítása kapcsán elmondta, hogy a kulturális miniszterrel folytatott tárgyalások hosszadalmasak és nehezek voltak, de az eredmény igazságos.

Bugár kompromisszumként tekint a nyelvtörvény elfogadott változtatására. Azt állítjuk, hogy véget ért a félelem időszaka, mely során a polgárok féltek használni saját nyelvüket a hivatalokban, nyilatkozta Bugár. Kiemelte, hogy az új törvényben nincs lehetőség a magán- és jogi személyek bírságolására, ezentúl a szankciók  csak az államigazgatásra vonatkoznak majd, de csak akkor, ha azok az államnyelven nem hirdetnének ki valamilyen fontos információt.

Bugár elmondta, hogy vannak esetek, amikor az államnyelv használata elkerülhetetlen.
El tudják önök képzelni, hogy a helyi hangosbemondó nem hirdetné ki az államnyelven a veszettség elleni karantént, hozta fel példának a Híd elnöke.

Bugár, amelyik paragrafusnál csak lehetséges volt, igyekezet meggyőzni tárgyalópartnereit arról, hogy feleslegesek a szankciók. A törvény jelenlegi formájában előírja, hogy a közintézményekben szlovákul  vezessék az adminisztrációt, de hozzátette, hogy valószínűleg nem is létezik az országban olyan kórház, ahol nem az államnyelven vezetnék a nyilvántartást.

Azzal, hogy a kormány a törvény módosítását egyhangúan fogadta el, legalább a kormány szintjén, pont kerül egy olyan ügy végére, ami évek óta traumatizálja a társadalmat, mondta el Krajcer.

A törvénymódosítás megszünteti azt az előírást, hogy a minisztériumnál kell jóváhagyatni az emlékművek és emléktáblák szövegeit.

Nem lesz előírva, hogy melyik szöveg szerepeljen elsőként, mondta Krajcer. Ugyanakkor megszűnik a kisebbségi tannyelvű iskolákban a tanulmányi nyilvántartás kétnyelvű vezetésének kényszere. Az iskolai dokumentációk kétnyelvű vezetése sok plusz munkát jelentett a kisebbségi és így a magyar pedagogusok számára.

A törvénymódosítás a kisebbségi nyelvű kiadványokat kivonná a jogszabály hatálya alól, így azokat semmilyen esetben nem lehetne büntetni. Ez elsősorban a galériák, múzeumok, könyvtárak, színházak programfüzeteire, vagy egyéb kiadványaira vonatkozik majd.

A törvény módosításával kikerülnek a jogszabályból a felesleges szankciók, csak annyi marad meg, ami egy szélsőséges esetben a törvény végrehajthatóságát biztosítja, de ezek nem érintik hátrányosan a nemzeti és nemzetiségi kisebbségeket, mondta el a miniszter.

A Kulturális minisztérium csak akkor fog büntetéseket kiszabni, ha olyan információk közlésében történik hiba melyek az élet, az egészség és a vagyon védelmét kell, hogy szolgálják.

A törvény 2011 január 1-től lép érvénybe.

sita/para